2014. július 1., kedd

A hírhedt hangfelvétel


A fordítói felvételit megelőzően nem mélyedtem bele a témába, de már régen eljutott a fülembe a hír, miszerint az idei emelt angol érettségi hanganyaga érthetetlen volt, gyors volt, a szókincs pedig nem felelt meg a szintnek. Így most, hogy túl vagyok a nagy eseményen, úgy döntöttem, szépen nekiállok és megcsinálom a hallás utáni szövegértési feladatokat :)

Szeretném leszögezni: szerintem nem volt nehezebb, mint mondjuk négy évvel ezelőtt. Ugyanúgy 1-2 hibát ejtettem benne, mint akkor, és mint az előző évek feladataiban is (amikor gyakoroltam a 2010-esre). Természetesen azóta némileg javultak a nyelvi képességeim – legalábbis szeretném ezt hinni –, de itt ez nem igazán játszott szerepet véleményem szerint, mert leginkább nyelvtani szempontból fejlődtem az egyetemi évek alatt, szókincs tekintetében kevésbé. (Filmeket és sorozatokat pedig már hosszú évek óta indokolatlan mennyiségben nézek angolul, így a szöveg megértése régebben sem okozott komoly gondot :D)

Az érintett diákok viszont azt állítják, nem ugyanazt a szöveget hallották ők, mint amit később feltöltöttek az internetre, és amit így én is például meghallgathattam. Nem igazán tudok mit kezdeni ezzel a felvetéssel: mégis milyen célból vették volna fel kétszer ugyanazt a szöveget, egyszer direkt szépen, lassan, érthetően, másik alkalommal pedig visszhangzóan, gyorsan, kevésbé érthetően? Kinek lett volna érdeke ez? És hogy győztek meg minden résztvevőt arról, hogy ez így rendjén van? (Az összeesküvés-elméletekre megint nem tudok mit mondani: ha valaki fontos ember gyereke sok pontot akar az érettségin, és apu-anyu el tudja intézni, azt ennél sokkal egyszerűbben is meg lehet oldani. Ne már.)

Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül a felháborodás mértéke, ami az egész ügyet körülveszi. Abban biztos vagyok, hogy a tiltakozók egy része (hogy mekkora része, azt nehéz lenne megmondani) magától nem emelte volna fel a hangját, de ha már egyszer mások is panaszkodnak... vonzóbb a tudat, miszerint a felvétel volt rossz minőségű, mint az, hogy ő volt inkompetens :) De még ha ezt az akármekkora százalékot le is vesszük a tiltakozók számából, azért meghökkentő mértékű a panaszáradat. Minden valószínűség szerint nem arról van itt szó, hogy egy-két iskolában békebeli időkből származó, múzeumi értéket képviselő táskarádiót használtak.

Az biztos, hogy a vizsgadrukk, a tantermek akusztikája és a lejátszó-apparátusok minősége tud rontani az esélyeken, nem is keveset. De ez eddig is így volt, minden évben. Azt pedig nem tartom valószínűnek, hogy idén szánt szándékkal régebbi magnókat kerestek elő, és előnytelen akusztikájú termekbe terelték az érettségiző diákságot. Tehát ha mindössze ennyiről lenne szó, miért nem volt hasonló botrány egy éve, két éve, vagy azelőtt? (És ha ilyen alapvető a probléma gyökere, miért csak az első szöveget éri a kifogás?)

És akkor itt meg is áll a tudományom: fogalmam sincs, mi történhetett, és valószínű soha nem is fogom megtudni :) Akit hozzám hasonlóan érdekel a hanganyag, itt megtalálja, és megnézheti magának, miről is van szó.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése