Ahogy azt korábban már említettem, az utolsó hét a tanszéken "pótlások hete" néven fut, amikor csak azokat az órákat tartják meg a tanáraink, amiből esetleg elmaradt egy(-kettő) a félév során. Az ezt megelőző hetet több gyakorlat esetében az értékelés és a féléves munka átbeszélése fogja kitölteni, így az esetleges ZH-k és egyéb számonkérések az ezt megelőző, azaz a mostani hétre esnek. Ezért került sor ma reggel (igen, a hétfő reggel 8:30-as óráról van szó) a magyar–angol fordítástechnika ZH-ra.
Nem pontosan tudtuk, mire számítsunk, úgyhogy az előzetes elképzeléseinkről nem is írnék. A ZH maga annyiból állt, hogy kaptunk két magyar nyelvű újságcikket, és ezeket kellett lefordítani angolra. 65 percet kaptunk a két szövegre, amelyek együttesen egy nem túl szellős A4-es oldalt adtak ki. Ahogy ezt már Paulnál megszokhattuk, felhívta a figyelmünket arra, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő. Tehát az nem gond, ha nem érünk mindkét szövegnek a végére (ahogy a többség nem is tette), de amit leírunk, az legyen olyan. (High level English és társai.)
Az egyik cikk az eltűnt maláj repülőgépről szólt, a másik pedig a magyar gazdaságról, pontosabban az Európai Bizottság előrejelzéséről ezzel kapcsolatban. (Legalábbis ameddig eljutottam a szövegben, addig erről szólt :D) A maláj gépes szöveget mindenki barátságosabbnak ítélte, és ennek megfelelően akivel beszéltem, mind azzal kezdte. Persze nem mondom, hogy könnyű volt, sőt... Voltak kifejezések, amikre csak pislogtam (feddhetetlen; légügyi nyomozó; stb.), meg persze olyan szerkezetek, amik szerintem nagyon nem sikerültek se gördülékenyen, se olvasmányosan. (Se high level English-ül.)
Két komoly problémával szembesültem fordítás közben, bár egyik sem ért váratlanul. Az első a szegényes szókincsem. Karöltve a mentális blokkal, ami a ZH-helyzettel járt. Mert az egy dolog, hogy nemes egyszerűséggel nem tudom, mi a légügyi nyomozó angolul (bevallom, még magyarul sem hallottam ezt a kifejezést), de hogy a "közlekedés" szó angol megfelelője ne jusson eszembe hosszú perceken keresztül, na az azért... kínos. Persze végül bevillant a szó, de azért saját magam előtt is égett a fejem, hogy ilyesmi megtörténhet. Ne már.
A másik probléma a papírra írás volt :D Bevallottan számítógép-függő vagyok, és bizony ritka az, hogy a netbookom nélkül hagyom el a lakást (talán csak péntekenként fordul elő, mert német fordítástechnikán nem használom... legalábbis nem helyben). Az, hogy nem tudtam szavakat kitörölni, betoldani, átírni, a szórenddel kényemre-kedvemre variálni... nos, komoly érvágás volt, maradjunk ennyiben :D Persze önmagában azt nem bántam, hogy kézzel kellett írni, mert bár indokolatlan mennyiségű időt töltök pötyögéssel, alapvetően kissé grafomán vagyok... ami rákényszerít a billentyűzet-nyomogatásra, az az időhiány. Mert ugye körülbelül ötször olyan gyorsan gépelek, mint amilyen gyorsan kézzel írok, már ha cél, hogy esetleg olvasható is legyen a végeredmény.
Elkanyarodtam a témától, na. A második szöveget lényegesen nehezebbnek éreztem, és úgy vettem észre, ezzel nem voltam egyedül. Egy szótárral felfegyverkezve nem okozott volna ilyen komoly gondot a fordítás, de így meggyűlt vele a bajunk. Mindenesetre arra rávilágított a ZH, hogy bár bővül a szókincsem sok területen (itt éppen a gazdaság, pénzügy vonal került előtérbe), de sajnos ez főleg a passzív szókincsemre igaz, nem az aktívra. Hajaj, sokat kell még fejlődni, az az igazság... Ja, és nagyon kíváncsi leszek, Paultól milyen értékeléseket kapunk majd.
Magyar–angol fordítástechnika ZH