2014. december 16., kedd

Magyar nyelvhelyesség vizsga


Az első vizsga! :D Bele is csapok a közepébe: semmi meglepetést nem okozott, főleg azért nem, mert már a félév legelején tudtuk, mi lesz benne :D A Kerényi teremben voltunk, egy sorban elvileg 7 ember ülhetett. (Gyakorlatilag úgy rémlik kicsit sokan voltunk ahhoz, hogy ez minden esetben megvalósítható legyen.) A négy oldalas dolgozat első két oldalát a lektorálandó szöveg tette ki, a másik lap egyik oldalára pedig az egyik fogalmazványunkat kellett leírni, a másikra a másikat. Mivel a választott olvasmány összefoglalására 1–1,5 oldal terjedelmet adott meg a tanárnő, ezért kaptunk plusz lepecsételt lapot is, ha kértünk.

A lektorálandó szövegen látszott, hogy minél többféle hibát beleillesztett a tanárnő, hogy legyen mit javítani, így viszont elég komoly mennyiségű javítást kellett eszközölnünk rajta... Őszintén szólva én egy kicsit el is vesztem a sok hiba között, például volt, hogy egy helyesírási hiba kijavítása után elkezdtem gondolkozni, hogy talán az egészet át kéne fogalmazni... végül nem mertem mindent átírni, amit legszívesebben átírtam volna (nem is lett volna elég hely a margón :'D), majd kiderül, mire volt ez elég :)

Összesen másfél órát kaptunk a vizsgára, ami soknak tűnhet, de annyira azért nem volt az. A két fogalmazás leírása elég sok időt elvett, utána pedig a lektorálással akár a végtelenségig is lehetett volna foglalkozni :D Körülbelül minden átolvasással találtam újabb és újabb hibát vagy gondolkodnivalót... Végül talán 10 perccel adtam be korábban a lapokat, mint hogy lejárt volna az idő.

Nem tudom, eredmény mikor lesz, de ide valamilyen formában mindenképp kiírom :)

2014. december 10., szerda

Hasznos linkek Jancsi Beátától

2014. december 7., vasárnap

Fordításelmélet a Youtube-on

Aki rendszeresen látogatja Klaudy tanárnő fordításelméleti előadásait, az szembesülhetett már vele, hogy majdnem minden órán videófelvétel készült. A negyven-negyvenöt perces videók a Youtube-ra kerülnek fel, méghozzá a Villámfordítás Fordítóiroda csatornájára. Így minden érdeklődő belenézhet az előadásokba, illetve ha egy-két szaktárs valami szörnyű katasztrófa miatt nem tudott volna részt venni valamelyik előadáson (:D), könnyen pótolható ez a hiányosság. (Belenéztem egyébként a videókba, és az ötödiktől kezdve vannak "nálunk", a Kerényi teremben felvett előadások feltöltve, hogy az azt megelőzőek honnan származnak, azt sajnos nem tudom.) Aki úgy dönt, belenéz, annak have fun! :)

Csak a miheztartás végett, az első videót beillesztem ide :)
(Zavar, mennyire rövid így a bejegyzés, na! :D)



2014. december 6., szombat

Ildikó Horváth – Interpreter Behaviour

Ildikó Horváth – Interpreter Behaviour. A psychological approach



Kiadó: Hang Nyelviskola Bt.
Kiadás éve: 2012
ISBN: 978 963 08 4976 0

És igen, sikerült végeznem egy újabb kötelezővel! Ezúttal a tolmács előadás másik kötelező olvasmányát, azaz Horváth Ildikó könyvét végeztem ki sikeresen. Kicsit éles váltás volt ez az előző kettő könyv után, azt is mindjárt leírom, miért. Először viszont azt írnám le, hogy 261 számozott oldallal ez az eddigi legnagyobb terjedelmű kötelező olvasmány (mármint az általam olvasottak közül, mert hohó, lesz ez még így se!), és talán a legkevésbé szellős is. Ami itt-ott megtörte a szöveg folyását, azok az ábrák voltak, bár nem kell túl sok képre számítani, azért azt előrebocsátom :D

Tehát, mint említettem, a Nyelvtanulás két kézzel és a Tolmácsolás könyvekhez képest ez azért egy más kategóriát képvisel. Tudományosabb és részletesebb, de szerintem még az a kategória, amit nyugodt szívvel fel lehet adni kötelezőnek így a képzés első félévében, mert semmiképp sem túl tudományos vagy túl komplikált. Ami számomra különösen könnyen követhetővé tette, az az, hogy az egyes alfejezetek viszonylag rövidek. Nem tudom, ezzel a kisebbségbe tartozom-e, de sokkal könnyebben nekiállok a tanulásnak, ha látom, hogy a következő fejezetecske is csak két oldal. Ha viszont tizen-huszon oldalas, tördeletlen folyószöveget látok, nagy az esély, hogy addig tologatom magam előtt a tanulást, míg aztán rohamléptekkel kell átvágtatnom az egészen.

A tartalmára rátérve, ezt a "szokásos" módon a nagyobb fejezetek címével illusztrálnám:
  1. Interpreters' communication behaviour
  2. Interpreters' speech behaviour
  3. Interpreters' linguistic behaviour
  4. Interpreters' creative behaviour
  5. Stress and interpreter behaviour
  6. Cognitive flexibility and interpreter behaviour
  7. Interpreter trainee behaviour: autonomous learning

Most hogy mindezt így leírtam, ráeszméltem, hogy talán meg kellett volna említenem: a könyv egyébként angolul van :D (Bár gondolom ez a címéből is egyértelmű volt, de azért ki tudja.) A fejezetek egyébként javarészt általános bevezetéssel, esetleg fogalommeghatározásokkal indulnak, majd az esetleges komponensek, tényezők is bemutatásra kerülnek, illetve gyakori, hogy a tolmácsolástudomány (és egyéb tudományok) legfontosabb modelljeit és teóriáit is leírja a szerző, majd a fejezetek végén mindig konklúzió és további lehetséges kutatási irányok szerepelnek. 

Nagyon hasznos lehet a könyv azoknak, akik ne adj' isten doktori képzésen törik a fejüket, és kutatási témát keresnek, mert az egyes modellek és elméletek említése igen gyakori, így számos terület számos képviselője és az eddigi kutatások is felbukkannak az irodalomjegyzékben. Nagyon jó kis áttekintést szolgáltat a könyv az eddigi tudományos munkákat illetően – már a vonatkozó témákkal kapcsolatban, persze. Aki csak "átfutni" akarja a könyvet, az ugyan elveszhet a sok szakértő neve között, de szerintem már csak azért is hasznos a kutatók említése, mert a könyv segítségével egész jól fel lehet mérni, ki az, aki igen fontos személyiség a tolmácsolás kutatásában. (Nyilván az, akinek a neve kismilliószor szembejön velünk :D)

Attól függetlenül, hogy sokkal tudományosabb ez a könyv, mint az előzőek, ezt is szépen jegyzetelhetőnek találtam. Előfordulnak benne ismétlések, illetve érezhető az egyes modellek leírásánál, hogy melyiket tartja "fontosabbnak" a szerző, és melyiket kevésbé. (Ez ugye elsősorban a vizsgára készülő hallgatóknak jelent mankót. :D) Értelemszerűen a nagyobb horderejű elméletek sokkal részletesebben kerülnek bemutatásra, míg másokat csak egy-két jellemző vonással írt körül a tanárnő.

Hogy könnyű volt-e olvasni... mihez képest :D A hatodik fejezetet valamiért körülbelül addig olvastam, mint az összes többit együttvéve, a hetedik viszont nagyon gyorsan ment (bár rövid is, ez tény), de ez nyilván az érdeklődési kör függvénye is. Az a tény, hogy angolul íródott a könyv, nem jelentett plusz problémát (jól is néznénk ki, ha a B nyelvemen nem tudnék elolvasni egy könyvet), mert mint tapasztaltam, azokat a szavakat, amelyeket meg kellett néznem szótárban, magyarul sem ismertem XD (Vagy legalábbis a pontos jelentésével nem voltam tisztában, na.)

Nagyon sok átfedés van a könyv tartalma és az előadásokon elhangzottak között, de tényleg nagyon sok. Persze a tanárnőt hallgatni sokkal élvezetesebb, és az órákon nem is részletezi annyira az anyagot, mint a könyvben, de ha valaki nem tudott bemenni egy-egy órára, annak mindenképp nagy segítséget jelenthet a könyv. Összességében örülök, hogy elolvastam, mert sokkal okosabbnak érzem magam tőle XD (Micsoda érvek.) Bár nem készülök tolmácsnak, a könyv túlnyomó részét érdeklődve olvastam :)

Elérhetőség:
Na, ez nem egyszerű... A Széchényiben természetesen van egy példány, de az ELTE tagkönyvtárai keményebb diónak bizonyulnak. A Központi Olvasóban elvileg van egy példány, gyakorlatilag egy szaktársam élménybeszámolója szerint annak az egynek nyoma veszett... Ezen kívül a nyelvtudományiban van még egy példány, illetve a mi saját kis tanszéki könyvtárunkban. (Meglepő, hogy itt is csak egy, hiszen kötelező egy egész évfolyamnak... És utólag is elnézést, amiért egy hétig én csücsültem rajta :'D)

2014. december 5., péntek

Pótlások hete

És igen, elérkeztünk a szorgalmi időszak végéhez! Gyakorlatilag. Jövő héten ugyan még van tanítás, de ez lesz a már sokat emlegetett pótlások hete. Ez annyit jelent, hogy csak azok az órák lesznek megtartva, amelyekből félév közben maradt el egy-kettő. Ez a gyakorlatok közül egyedül az angol–magyar tolmácsolás órát érintette, de itt a tanárnő (és a csoport) úgy döntött, nem lesz szükség erre a plusz egy órára, és fordítsuk inkább az időnket és energiánkat a vizsgákra való felkészülésre.

Az előadásaink közül Klaudy tanárnő óráiból egy sem maradt el (gondolok itt a félév elején megtartott nyelvhelyességi előadásokra és a fordításelméletre). Horváth Ildikó tanárnő egyik héten nem tudta megtartani a tolmácsolás előadást, így az utolsóra jövő hétfőn kerül sor. Eszenyi Réka tanárnő a félév elején két szerdán is elfoglalt volt, tehát két európai tanulmányok óra is elmaradt. Ezek egyikét már a félév során bepótoltuk egy pénteki napon, a másikat pedig jövő szerdán tesszük meg. 

Természetesen ez a pótlásos rendszer nem érinti azokat a tantárgyakat, amelyek nem a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék gondozásában vannak, tehát a szabad kredites tárgyaim ugyanúgy meg lesznek tartva, mint egyébként. (Legjobb tudomásom szerint nincs még egy tanszék, amely alkalmazná ezt a rendszert.) Tehát az interkulturális kommunikáció és a hallássérültek idegennyelv-tanulása előadások az utolsó héten is aktuálisak lesznek.

Hogy érezzétek, mennyire szellős így ez a hét, be is illesztem ide a jövő heti órarendemet:


2014. december 4., csütörtök

Kontráné Hegybíró Edit – Nyelvtanulás két kézzel. A jelnyelv szerepe a siketek idegennyelv-tanulásában



Kiadó: ELTE Eötvös Kiadó
Kiadás éve: 2010
ISBN: 978 963 284 131 1

Időközben ráeszméltem, hogy butaságot írtam Szabari Krisztina könyvéről, mert nem annak értem először a végére, hanem ennek :D Csak időközben kölcsönadtam, ezért nem volt szem előtt, így jól el is feledkeztem róla. Ez a könyv az egyik szabad kredites tárgyamhoz tartozó kötelező olvasmány, méghozzá – nem meglepő módon – a hallássérültek idegennyelv-tanulása c. előadáshoz. 

Ami nagyon tetszett a könyvben, hogy száz százalékosan és teljes mértékben közérthető. Semmilyen, de tényleg a legapróbb előzetes tudást sem feltételezi a könyv az olvasóról, ami számomra nagyon jó hír, hiszen eddig nem sokat tudtam a hallássérültekről, az oktatási rendszerben való boldogulásukról nem is beszélve. A könyv tehát Ádámnál és Évánál kezdi, leírja, mit jelent nagyothallónak lenni, siketnek lenni, mi az a jelnyelv stb. 

Az előadások egy az egyben a könyvön alapulnak, így hatalmas segítséget nyújtanak a vizsgához is – erről majd bővebben a vizsga után tudok beszámolni :) Hogy milyen témákat is érint a könyv, azt talán a fejezetek címeivel tudom leghűbben illusztrálni:
  • Alapvető ismeretek a siketekről: a siketek mint nyelvi és kulturális kisebbség
  • A siketek idegennyelv-tanuláshoz való joga
  • Az "Esélyegyenlőség a nyelvtanulásban" projekt kutatásai 2007–2008
  • A siketek anyanyelve és a jelnyelv használata az oktatásban
  • Siketek és nagyothallók nyelvtanulási motivációi
  • A siketek és nagyothallók nyelvtanulási tapasztalatai
  • A siketek nyelvoktatásában bevált tanítási módszerek
  • Integrált nyelvtanulás nagyothallókkal és hallókkal
  • Esélyegyenlőség és -egyenlőtlenség
  • Célok, feladatok

182 számozott oldalról van szó, kellemesen méretes betűtípussal. Főleg azokat a részeit mondanám szellősnek, ahol idézeteket hoz fel a szerző, ami viszonylag gyakori. A könyv maga egy kutatás eredményeit írja le, és ezt a kutatásban résztvevőktől idézett beszélgetésrészletekkel is illusztrálja. Ez egyébként egyben olvasmányossá is teszi a könyvet, és segít abban is, hogy kicsit azonosulni tudjon az olvasó a problémával.

Nagyon jól jegyzetelhető könyv, mert nem tömény, nem sok, nagyon szépen követhető és logikus a felépítése is. Élveztem az olvasását. Ha valakit érdekelne maga az előadás, de nem tudja megoldani, hogy látogassa, annak tökéletes alternatíva ennek a könyvnek az elolvasása. (Ahogy a vizsgázni készülő hallgatók is támaszkodhatnak rá, ha esetleg valami fatális véletlen folytán nem ültek be minden héten az órára :D) A végső ítélet tehát részemről az, hogy bárki laikus de érdeklődő személynek bátran merem ajánlani a könyvet :) 

Elérhetőség: 
Az ELTE intézményein belül nem meglepő módon a Bárczi könyvtárában van belőle a legtöbb példány, de a PPK-n és a BTK nyelvtudományi könyvtárában is akad belőle. Mint szinte mindenből, a Széchenyiben ebből is van. Én személy szerint a BTK-n, az R épületben lévő Eötvös Pontban vásároltam meg (a Jegyzetboltban nem kapható!), az árcédula tanúsága szerint 2160 forintért.

2014. november 28., péntek

Angol–magyar fordítástechnika ZH


Szerdán került sor az angol–magyar fordítástechnika ZH-ra. A feladat – magától értetődően – egy angol nyelvű szövegrészlet magyarra fordítása volt. Körülbelül olyan hosszú volt, mint amilyenekkel házi feladatokban is találkoztunk a félév során (tehát 1500 leütés körüli). Papíron, nyomtatva kaptuk meg a szöveget, de a munkát lehetett számítógépen is végezni (illetve természetesen papíron is). Aki lapra dolgozott, az óra végén beadta azt, aki pedig gépen, az óra végén elküldte e-mailben a munkáját Sellei Iván címére. Körülbelül másfél óránk volt a feladatra. (Pár percet ráhúzhattunk 10 után, de nem is kezdtük el pontban 8:30-kor.)

A szöveg szerintem egész barátságos volt. Persze voltak benne fejtörést okozó részek (legalábbis számomra, de hát itt úgyis minden az én szubjektív véleményemről szól :D), de szerintem sokkal könnyebben emészthető volt, mint például a legutóbbi házi feladatunk, a gazdasági-pénzügyi szövegrészlet. Azt hiszem talán senki nem lepődik meg, ha elárulom, én netbookon dolgoztam. (Ha valaki kíváncsi az indokaimra, olvassa el a magyar–angol fordítástechnika ZH alatt átélt szenvedéseimről szóló beszámolót a vonatkozó bejegyzésben. És vegye hozzá az olyan járulékos ámde erős érveket, mint a OneLook, a Linguee és a Google.)

A házi feladat kötelező elemei a glosszárium, a fordítói jegyzetek és a címkék, itt azonban egyiket sem volt muszáj írni. Én fordítói jegyzeteket végül írtam ugyan (nem is keveset... hajaj! néhol már kezdett stream of consciousness jellege lenni a dolognak), de glosszáriumra nem volt időm. Alapvetően az időkorlát okozott némi fejtörést nekem, mert "normális" körülmények között egy házi feladattal napokon át foglalkozom, összesítve talán 3–4 órát. Nyilván másfél óra alatt nem tudtam ugyanazt a teljesítményt hozni (egy-két kifejezés és szófordulat fölött elücsörögtem és -merengtem volna még jó ideig), de meg kell tanulnom emberi tempóban dolgozni, mert ha a mostanihoz tartom magam, felkopik az állam fordítóként :D

Gyanítom, hogy értékelést és visszajelzést majd jövő szerdán kapunk. Iván előre jelezte azt is, hogy személyesen is szeretne elbeszélgetni velünk a félévi teljesítményünkről, hiszen ez már az utolsó gyakorlat lesz a félévben, tehát az érdemjegyek is kiderülnek. Természetesen amint ez bekövetkezik, érkezem majd a beszámolóval :)

Szabari Krisztina – Tolmácsolás

Szabari Krisztina – Tolmácsolás. Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és gyakorlatába


Kiadó: Scholastica
Kiadás éve: 2002
ISBN: 963 85912 8 5

Úgy döntöttem, írogatok némi szösszenetet azokról a kötelező olvasmányokról, amelyeken sikerült átrágnom magam. Elsőként ezzel a könyvvel végeztem, "a kék könyvvel", ahogy nálunk nevezik. Kezdjük a fizikai jellemzőivel: kék. (Na jó, ezt eddig is tudtuk.) Alapvetően rendkívül barátságos küllemű könyvecske ez, elsősorban mert (azon kívül, hogy kék) viszonylag vékony. Összesen 141 számozott oldalt tartalmaz, mindemellett a betűtípus és -méret sem apró vagy zsúfolt, sőt meglehetősen szellős a szerkesztés.

Ami a felépítését illeti, öt nagyobb részből áll, amelyek további fejezetekre illetve alfejezetekre vannak bontva. Csak hogy némi betekintést nyújtsak a tartalmába, a részek címei a következők:
  1. A tolmácsolás története
  2. A tolmácsolás elmélete
  3. A tolmácsolás tipologizálása
  4. A tolmács személyisége és teljesítményének értékelése
  5. A nyelvi kérdés szabályozása az Európai Unióban, és a tolmácsolás jelenlegi gyakorlata

Előre szólok, rosszat nem nagyon fogok írni erről a könyvről – nem véletlenül értem ennek legelőször a végére, na :D Szerintem nagyon olvasmányos, nem zúdít az ember fejére egy mondaton belül három tonna számadatot és tulajdonnevet, és a félkövérrel kiemelt kulcsszavak is hasznos mankót jelentenek a tanuláshoz. Jegyzetelés közben is teljesen ki voltam békülve a könyvvel, mert mint említettem nem tömény, tehát nem éreztem úgy, hogy valójában csak begépelem az egész kötetet. (Különösen tetszett a "Néhány tolmácsanekdota" alfejezet, felüdülés volt olvasni :D)

Hogy a tárgy (bevezetés a tolmácsolásba) vizsgájának anyagához mennyire szervesen tartozik hozzá, azt egyelőre értelemszerűen nem tudom megmondani, de rengeteg olyan rész van benne, amit Horváth Ildikó tanárnő szinte ugyanúgy adott elő órán, ahogyan itt nyomtatásban megjelent. Szerintem mindenképp érdemes elolvasni, már csak azért is, mert a 141 oldalas terjedelmével és a könnyen olvasható jellegével nem vesz el sok időt az ember életéből.

Elérhetőség:
Az FTT könyvtárában számos példány található belőle, de van egy példány a germanisztikás könyvtárban, a központi olvasóban és a nyelvtudományi könyvtárban, kettő a franciásban, illetve egy a jelenleg sajnos nem működő Egyetemi Könyvtárban is – legalábbis az OPAC szerint. Természetesen nemcsak az ELTE könyvtáraiban elérhető, de van például az OIK-ban, a Szabó Ervinben és persze a Széchényiben is.

2014. november 27., csütörtök

Vizsgaidőszak-előrejelzés


A mai nappal minden vizsgát meghirdettek, így kialakult az előzetes vizsgabeosztásom. (Eddig nem sokszor fordult elő, hogy menet közben ne variáltam volna rajta, de azért reménykedni lehet.) Összesen hat darab vizsgám lesz, ebből négy a kötelező előadásoké, a maradék kettő pedig a szabadon választott tárgyaimhoz tartozik. 

A sort a magyar nyelvhelyesség vizsga fogja nyitni december 15-én, 12:00-kor. Már a kezdet kezdetén tudtuk, mit is fog tartalmazni a vizsga; Klaudy tanárnő már félév elején megosztotta velünk ezt az információt. Bár úgy rémlik, egyszer már leírtam, az ismétlés még sosem ártott senkinek, úgyhogy megteszem még egyszer. Lesz először is egy lektorálási feladat, azaz egy magyar nyelvű szöveg kijavítása a tanult szabályok és szempontok szerint. Ezen kívül a félév elején átvett tíz nyelvhelyességi tétel közül kell egyet röviden kifejteni. A harmadik feladat pedig a félév során közzétett olvasmánylistáról választani, és az adott művet 1–1,5 oldalban összefoglalni. Én Nádasdy Ádám cikkgyűjtemény-kötetéből (új szavakat találok ki közben egyébként? nem baj.) választottam három fejezetet, ezeket fogom összefoglalni.

Ugyanezen a napon, délután fél háromtól tervezem megírni az egyik választott tárgyam, a hallássérültek idegennyelv-tanulása című óra vizsgáját is. Kontra tanárnő előzetes tájékoztatása alapján a vizsga rövid, de kifejtős válaszokat igénylő kérdésekből fog állni, tehát 1-2-3 mondatot szeretne látni válaszokként. Az anyag az előadásokon elhangzottakat és a tankönyvet, valamint a kiegészítő olvasmányokat foglalja magában.

Január legelejét igyekeztem szabadon hagyni, mert ha minden jól megy, éppen albérletet fogok váltani ebben az időszakban, és tapasztalataim szerint nem vicces úgy vizsgára készülni, hogy közben dobozokból él az ember. Tehát a következő áldozatom a bevezetés a tolmácsolásba című tantárgy vizsgája lesz, január 12-én délelőtt 10 órakor. A számon kért anyag alapvetően az órán elhangzottakat jelenti, de nyilván a két kötelező olvasmány sem hobbiból lett megadva, illetve nem szabad megfeledkezni a tolmácsolás témában szabadon választandó cikk összefoglalásáról sem! Horváth Ildikó tanárnő ezen kívül azt mondta, az utolsó órán konkrét témakörök szerint megadja, mire számítsunk a vizsgán.

Másnap, január 13-án, délután 1 órától kerül sor a másik szabadon választott tárgyam, az interkulturális kommunikáció vizsgájára. Itt feleletválasztós, kiegészítős és kifejtős kérdésekkel is találkozunk majd, a handoutok (azaz az órán elhangzottak) és a kötelező olvasmányok alapján. A bónusz feladatot, amellyel legjobb esetben tíz plusz pontot lehet szerezni (ami egy egész érdemjegynek felel meg), már beadtam, remélem, sikerül ezzel is hozzájárulnom a jó jegy megszerzéséhez. (Nem tudom egyértelmű-e, de ez a vizsga az órákhoz hasonlóan angol nyelven zajlik majd.)

Január 15-én kerül sor a félév egyetlen szóbeli vizsgájára, a fordításelmélet vizsgára. Az első feladat a hét előre megadott tétel közül húzni és kifejteni egyet, körülbelül 5 perc terjedelemben. Ezt követi pár fordításelméleti terminus meghatározása (amelyeknek a listája a kötelező olvasmány hátuljában található). Ezután beszámolót kell tartani egy szabadon választott fordítástudományi műről, amelyet szintén egy megadott listáról kell kiválasztani. (Töredelmesen bevallom, még nem választottam ki egyet sem.) Ezen kívül az értékeléshez hozzátartozik a félév során készített fordításainkból összeállított portfólió is, amit a vizsgára kell magunkkal vinnünk. 

Az utolsó vizsgám január 20-án lesz, délelőtt 10 órától: európai tanulmányok. Itt elsősorban olyan jellegű kérdésekre kell számítani, mint amilyeneket az órák elején esedékes kvízekben tett fel a tanárnő. Az anyag az órán elhangzottakat foglalja magában – beleértve a kiselőadásokat is –, valamint ajánlatos mindehhez hozzáolvasni a kötelező olvasmányt is. Én személy szerint jövő héten fogok kiselőadást tartani, amivel remélhetőleg javítom az esélyeimet a jó jegy megszerzését illetően.

Összességében úgy érzem, nem lesz könnyű a vizsgaidőszak, de valójában a BA évei alatt ennél sűrűbb beosztáshoz is volt már szerencsém. (A mai napig nem egészen értem, hogy sikerült túlélnem 13 vizsgát egy vizsgaidőszakban, de sikerült.) Némi reményt ad a tény, hogy valójában már mindegyik vizsgára elkezdtem a tanulást, bár a felkészültségem mértéke meglehetősen eltérő az egyes tantárgyakat tekintve. Természetesen minden vizsgáról jelentkezem majd élménybeszámolóval :) Gondoljatok majd rám!

2014. november 25., kedd

A tanszéki könyvtárról

Pár perce szembesültem vele, hogy a szak népességének elég nagy része nincs tisztában azzal, hogy nekünk van egy tanszéki könyvtárunk. Vagy ideiglenesen elfeledkeztek erről. Vagy nem is tudom :D Tehát! Igen, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszéknek van saját, külön bejáratú könyvtára (Fordítástudományi Könyvtár névre hallgat), amely nemcsak nevében, de elhelyezkedésében is hű a tanszékhez, mert konkrétan a tanszéki folyosó egyik termében található. Több szempontból is némileg rendhagyó a működése, így talán ezért nincsen benne a "köztudatban" a létezése.

Lássuk, miért is rendhagyó. Először is azért lóg ki a sorból, és nehezebb "megtalálni", mert úgy tapasztaltam, nincsen benne az internetes rendszerben. Tehát ha az ELTE könyvtárainak közös katalógusában (ugye ezt nem is kell linkelnem, ugye...? na de azért mégis, itt van) rákeresünk egy szerzőre, műcímre, bármire, akkor az FTT könyvtárában lévő példányokat NEM fogja kidobni a rendszer. Élek a gyanúperrel, hogy ez azért van így, mert a könyvtár készlete nincs digitalizálva. (Ugye micsoda merész és bölcs következtetés ez részemről? :D)

A digitalizálás hiánya mellesleg a kölcsönzés módján is meglátszik. Én, aki tulajdonképpen a huszonegyedik század gyermeke vagyok, nem tapasztaltam meg sem a katalóguscédulás keresés élményét, sem pedig a... kölcsönzőcédulák(?) intézményét. Az előbbit egyébként itt sem, de kissé megilletődtem, amikor beiratkozáskor az adataimat nem vitték be semmilyen számítógépes rendszerbe, hanem tulajdonképpen egy kis kartonzsebecskére írtam mindent, amibe az általam kikölcsönzött könyvek cédulái kerülnek. Alapvetően egyébként nem rossz módszer, szerintem kifejezetten aranyos :D (Hogy mennyire praktikus, azt nyilván a könyvtárosok tudnák megmondani.)

Rátérve a másik okra, amiért talán kevesen tudnak a könyvtárról, hogy kissé "beleolvad" a környezetbe. A tanszéki folyosón bújik meg, és igazából semmiben sem különbözik a többi tanteremtől, csak... tele van könyvekkel :D Meg ki van írva rá, hogy könyvtár...? :D (Azért vannak bennem kérdőjelek, hogy hogy mennek el mellette az emberek :D) Viszont abból adódóan, hogy tulajdonképpen tanteremről beszélünk, órákra is sor kerül itt. Nekem például a szerda reggeli angol–magyar fordítástechnika gyakorlatom kapott itt helyet.

Mivel délelőttönként (és késő délutánonként is) órák vannak a teremben, ezért kölcsönzésre – más könyvtárakhoz viszonyítva – nem sokszor és nem sokáig van lehetőség. A pontos beosztás a könyvtár ajtajára van kifüggesztve, de mivel én ilyen jó szándékú vagyok (és mert már hetekkel ezelőtt lefényképeztem a papírt), közkinccsé teszem az erre a félévre vonatkozó "órarendet", már ami a kölcsönzéses rubrikákat illeti:


Ami a kölcsönzés menetét illeti, csak annyit kell tennünk, hogy szépen bebattyogunk a terembe, az éppen beosztott könyvtárost tájékoztatjuk nemes szándékainkról, és máris kapjuk a kiszemelt áldozatot. Szótárak, folyóiratok és könyvek is vannak dögivel. A könyvtár saját faliújságján egyébként lényegesen több információ szerepel, mint amit én most itt leírtam... legközelebb talán azt is lefotózom, és beszámolok a látottakról :)

A lényeg, hogy ne féljünk a könyvtártól! A kötelező olvasmányok például hihetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre, úgyhogy hajrá! Nálam jelenleg a Szabari Krisztina-féle kék könyvből és Horváth Ildikó Interpreter Behaviour c. könyvéből is van egy-egy példány.  

2014. november 24., hétfő

Magyar–angol fordítástechnika ZH


Ahogy azt korábban már említettem, az utolsó hét a tanszéken "pótlások hete" néven fut, amikor csak azokat az órákat tartják meg a tanáraink, amiből esetleg elmaradt egy(-kettő) a félév során. Az ezt megelőző hetet több gyakorlat esetében az értékelés és a féléves munka átbeszélése fogja kitölteni, így az esetleges ZH-k és egyéb számonkérések az ezt megelőző, azaz a mostani hétre esnek. Ezért került sor ma reggel (igen, a hétfő reggel 8:30-as óráról van szó) a magyar–angol fordítástechnika ZH-ra.

Nem pontosan tudtuk, mire számítsunk, úgyhogy az előzetes elképzeléseinkről nem is írnék. A ZH maga annyiból állt, hogy kaptunk két magyar nyelvű újságcikket, és ezeket kellett lefordítani angolra. 65 percet kaptunk a két szövegre, amelyek együttesen egy nem túl szellős A4-es oldalt adtak ki. Ahogy ezt már Paulnál megszokhattuk, felhívta a figyelmünket arra, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő. Tehát az nem gond, ha nem érünk mindkét szövegnek a végére (ahogy a többség nem is tette), de amit leírunk, az legyen olyan. (High level English és társai.)

Az egyik cikk az eltűnt maláj repülőgépről szólt, a másik pedig a magyar gazdaságról, pontosabban az Európai Bizottság előrejelzéséről ezzel kapcsolatban. (Legalábbis ameddig eljutottam a szövegben, addig erről szólt :D) A maláj gépes szöveget mindenki barátságosabbnak ítélte, és ennek megfelelően akivel beszéltem, mind azzal kezdte. Persze nem mondom, hogy könnyű volt, sőt... Voltak kifejezések, amikre csak pislogtam (feddhetetlen; légügyi nyomozó; stb.), meg persze olyan szerkezetek, amik szerintem nagyon nem sikerültek se gördülékenyen, se olvasmányosan. (Se high level English-ül.)

Két komoly problémával szembesültem fordítás közben, bár egyik sem ért váratlanul. Az első a szegényes szókincsem. Karöltve a mentális blokkal, ami a ZH-helyzettel járt. Mert az egy dolog, hogy nemes egyszerűséggel nem tudom, mi a légügyi nyomozó angolul (bevallom, még magyarul sem hallottam ezt a kifejezést), de hogy a "közlekedés" szó angol megfelelője ne jusson eszembe hosszú perceken keresztül, na az azért... kínos. Persze végül bevillant a szó, de azért saját magam előtt is égett a fejem, hogy ilyesmi megtörténhet. Ne már.

A másik probléma a papírra írás volt :D Bevallottan számítógép-függő vagyok, és bizony ritka az, hogy a netbookom nélkül hagyom el a lakást (talán csak péntekenként fordul elő, mert német fordítástechnikán nem használom... legalábbis nem helyben). Az, hogy nem tudtam szavakat kitörölni, betoldani, átírni, a szórenddel kényemre-kedvemre variálni... nos, komoly érvágás volt, maradjunk ennyiben :D Persze önmagában azt nem bántam, hogy kézzel kellett írni, mert bár indokolatlan mennyiségű időt töltök pötyögéssel, alapvetően kissé grafomán vagyok... ami rákényszerít a billentyűzet-nyomogatásra, az az időhiány. Mert ugye körülbelül ötször olyan gyorsan gépelek, mint amilyen gyorsan kézzel írok, már ha cél, hogy esetleg olvasható is legyen a végeredmény.

Elkanyarodtam a témától, na. A második szöveget lényegesen nehezebbnek éreztem, és úgy vettem észre, ezzel nem voltam egyedül. Egy szótárral felfegyverkezve nem okozott volna ilyen komoly gondot a fordítás, de így meggyűlt vele a bajunk. Mindenesetre arra rávilágított a ZH, hogy bár bővül a szókincsem sok területen (itt éppen a gazdaság, pénzügy vonal került előtérbe), de sajnos ez főleg a passzív szókincsemre igaz, nem az aktívra. Hajaj, sokat kell még fejlődni, az az igazság... Ja, és nagyon kíváncsi leszek, Paultól milyen értékeléseket kapunk majd.

2014. november 20., csütörtök

Linguee


Nem is tudom, hogyan feledkeztem meg erről az oldalról! Pedig szinte a félév legelején felfedeztem már, és azóta is használom. Térjünk a lényegre, a Linguee nevű oldalról van szó. Ez tulajdonképpen egy nagyon speciális keresőmotor, ami sokat segíthet az olyan feltörekvő és reménybeli leendő fordítóknak, mint én. (Felhívnám a figyelmet a feltételes mód használatára, amire később ki is térek.) Alapvetően arról van szó, hogy a Linguee rengeteg többnyelvű honlap szövegében keres, főleg szervezetek, egyetemek, vállalatok szakszerűen lefordított oldalain. Ha beírunk a keresőbe egy szót vagy szókapcsolatot, végigtúrja ezeket az oldalakat, és megjeleníti nekünk a találatokat, pár mondatos szövegkörnyezettel együtt.

Az oldal számtalan nyelvpárral dolgozik, fel sem sorolnám, akit érdekel, nyugodtan végignézheti a listát. Én úgy tapasztaltam (és ezt az oldalak jellege is alátámasztja), hogy főleg a hivatalos nyelvezet lefordításában tud segítséget nyújtani. Mind német, mind angol fordítástechnikai házi feladatok készítésekor használtam már, és néha valóban olyan megoldásokat dob ki, amelyek magamtól sosem jutnának eszembe. Főleg a több szóból álló kifejezések, szókapcsolatok lefordításánál nagyon hasznos, amelyekre "egyszerű" szótárakban aligha lelnénk rá.

Csínján kell azonban bánni az oldallal! Legjobb esetben is csak javaslatként szabad kezelni az általa kidobott találatokat. Félreértés ne essék, ez nem azért van így, mert a Linguee gépi fordító, tehát nem a Google Translate kistestvéreként kell gondolni rá. Az általa feldobott találatokat hús-vér emberek fordították (minden valószínűség szerint), de ez egyben a dolog buktatója is. Mert nem biztos, hogy az adott szervezet honlapjának lefordítását egy képzett és tapasztalt szakemberre bízták, vagy még ha így is van, senki sem tévedhetetlen. Magyarul ezeket a fordításokat senki sem ellenőrizte minőségileg, csak esetleg az adott szervezet/egyetem/stb. presztízsét vették figyelembe, amikor beválogatták azok közé a honlapok közé, amelyeken végigmegy a keresőmotor. (Ez pedig sajnos nem jelent garanciát.)

Összességében mindenkinek melegen ajánlom az oldalt, mert nagyon jó kis kezdeményezésről van szó, és engem is sok-sok fejfájástól kímélt már meg. Csak az a lényeg, hogy ne higgyünk el neki mindent! Legyünk kritikusak a találatokkal kapcsolatban, és akkor nem lehet baj.

2014. november 15., szombat

IATE


Megint csak egy honlapot szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani. Bár az első félévben javarészt olyan fordítási feladatokat kapunk, amelyek egyáltalán nem (vagy csak minimális mértékben) tartalmaznak szakszavakat, azért néha előfordul, hogy bizony olyan fogalmakat kell átültetni magyarra, amelyeket még ezen a nyelven sem tudunk pontosan meghatározni. (Például az e heti angol–magyar fordítástechnika házi feladatunk gazdasági, főleg pénzügyi szakszavakkal van teletűzdelve.)

Persze megtehetjük, hogy kisebb vagyonok árán betárazunk otthon minden elképzelhető szakszótárból, de valljuk be, elsőéves fordítópalántaként, amikor még azt sem tudja pontosan az ember, milyen jellegű szakszövegekkel fog majd foglalkozni, ez nem túl pénztárcabarát megoldás. Az internet mint igen kedvelt opció továbbra is rendelkezésünkre áll, de nem mindegy, milyen oldalakban bízunk meg. (Ha például szóismétlés elkerülése érdekében szeretnénk szinonimákat keresni, kerüljük el messzire a szinonimaszotar.hu-t, vagy legalábbis kellő körültekintéssel használjuk, mert – főleg szakkifejezések terén – olyan szavakat is egymás szinonimáiként tüntet fel, amelyek valójában nem ugyanazt jelentik.)

Nagyon komoly segítséget nyújthat a szakkifejezések lefordításában az IATE, azaz az InterActive Terminology for Europe. Ez az EU Fordítóközpontjának gondozásában létrejött és folyamatosan bővülő terminológiai gyűjtemény. További információt (magyarul, természetesen!) itt találtok róla, magát a szógyűjteményt pedig itt éritek el. Szerintem rendkívül hasznos! 

2014. november 12., szerda

Speech Repository


Ez alkalommal ismét egy nagyon hasznos honlapot szeretnék minden kedves olvasó figyelmébe ajánlani. Ahogy azt már (a kelleténél talán többször is) említettem, mivel fordítónak készülök, és úgy gondolom, a személyiségem és talán a képességeim is inkább ennek felelnek meg, bizony meggyűlik a gondom a tolmácsolási feladatokkal. Elsősorban persze azért, mert rettenetesen félek tőle, izgulok és stresszelek. Ami ebben leginkább segíteni tud, az pedig a gyakorlat. Ezt viszont nem árulják kilóra a boltban, úgyhogy máshol kell megkeresni: az interneten.

Az Európai Bizottság, azon belül is a SCIC (tehát a Tolmácsolási Főigazgatóság) gondozásában jött létre a Speech Repository. Ez nem más, mint egy beszédgyűjtemény, ami csak és kizárólag azért létezik, hogy a hozzám hasonló tolmácsnövendékek (vagy akár gyakorolni szándékozó tolmácsok) tesztelhessék magukat, és gyakorolhassanak. 

Több száz videó közül válogathatunk, ráadásul számos különféle szűrőt is be tudunk állítani. Például, hogy milyen nyelvű szöveget szeretnénk hallani (mert nem csak angol van ám!), milyen nehézségi szintű legyen, szimultán vagy konszekutív tolmácsolást szeretnénk-e gyakorolni, témák között is válogathatunk, ahogy típust is választhatunk (pl. interjú, konferencia, stb.).

Az őszi szünet után belekóstoltunk az angol–magyar tolmácsórán a jegyzetelésbe, ami egyébként korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Éppen ezért jómagam több szövegen is gyakoroltam már ezt a nemes szimbólum-rajzolgatós művészetet. (Tényleg nem olyan könnyű ám! Talán majd egyszer erről is írok egy bejegyzést.) Persze itthon, egyedül, a monitornak visszamondani a szöveget nem olyan nagy kihívás, mint a csoporttársak és tanárok tekintetének kereszttüzében tenni ugyanezt, de gyakorlásnak tökéletes.

Aki hozzám hasonlóan kihívásokkal küszködik a tolmácsolás kapcsán, annak azért érdemes böngészni kicsit a videók között, akinek pedig a tolmács szakirány felé húz a szíve, annak azért ajánlom az oldalt. Szerintem kihagyhatatlan!

2014. november 11., kedd

Bevezetés a tolmácsolásba


Óra címe: Bevezetés a tolmácsolásba
Kód: FTOD-102/AFN
Típus: Előadás
Oktató: dr. Horváth Ildikó

Íme az utolsó tárgyleírás, amivel adós maradtam. Bár az előadásokat már korábban "letudtam", ez a végére maradt, nem véletlenül. Mivel a többinél alacsonyabb óraszámú előadásról van szó, vagy minden héten 45 perc jutna rá, vagy másfél óra – de csak a félév egyik felében. Így egészítette ki egymást szépen a magyar nyelvhelyességi előadás és ez az óra: a félév első felében Klaudy tanárnő okított minket, most pedig a tolmácsolás elméleti hátteréről tudhatunk meg mindent.

Elméleti háttér alatt továbbra is a gyakorlat szempontjából fontos elméletet kell érteni. (Ez egy ilyen képzés! Valószínű le fogom még írni párszor.) A tanárnőnek nagyon jó stílusa van, én kifejezetten élvezem az előadásait. Kellő humorral fűszerezi a mondandóját, így fenntartja a hallgatóság figyelmét. (Azért mégiscsak egy tapasztalt, tulajdonképpen hivatásos "beszélőről" van szó!) Diavetítés ugyan társul az előadásokhoz, de ezeket nem küldi el a tanárnő, és igazából annyira nem is részletesek, hogy ellenkező esetben sok hasznunk lenne belőle. Itt bizony jegyzetelni kell!

Illetve el kell olvasni a három kötelező olvasmányt: két könyvet, illetve egy cikket. Az egyik könyv a tanárnő által írt Interpreter Behaviour című, a másik pedig Szabari Krisztina Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és gyakorlatába című műve, amely FTT-s berkekben csak "a kék könyv" néven fut. (Az elnevezés mellesleg igen kreatív, mert meglepő módon a könyv borítója kék! :D) A cikket szintén Horváth Ildikó tanárnő írta, és a gépi tolmácsolás témáját feszegeti.

A vizsga írásbeli lesz (az előző évek hagyományaival ellentétben), és egy plusz szabadon választott, tolmácsolással kapcsolatos témájú cikket is fel kell dolgozni hozzá. (A tanári kar erőteljesen gyúr arra, hogy minél többen beiratkozzunk a tanszéki könyvtárba, szerintem ez alapvetően egy hatásos módszer :D) A tanárnő azt ígérte, később még konkrétabban el fogja mondani, milyen témakörök kerülnek majd elő a vizsgán, így egyelőre ennyit tudok a számonkérésről.

Bár bevallottan a fordítás felé húz a szívem (értsd: tekintsétek az apokalipszis előjelének, ha én valaha elgondolkodom a tolmács szakmán), az ilyen órák mégis közel állnak hozzám. Nem titkolt bogaram, hogy jobban szeretem az előadásokat, mint a gyakorlatokat (én és az órai aktivitás, ó jaj!), és perverz módon élvezem, amikor vizsga előtt beletemetkezhetek a halom tanulnivalóba, és túlzásba vihetem a jegyzetelős projektjeimet, és túl sok kávét vihetek be a szervezetembe, majd minderről minél nagyobb közönségnek panaszkodhatok is. (Általában a napjainkban méltán népszerű közösségi oldalak valamelyikén, ha már lúd...) Egy szónak is száz a vége: szeretem ezt az órát :)

2014. november 8., szombat

Német–magyar fordítástechnika


Óra címe: Fordítástechnika CA I
Kód: FTOD-203/A-né1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Zachar Viktor

Fordítós óra, úgyhogy nyilván elfogult leszek, ezt szeretném előrebocsátani :D 

Ez "a pénteki óra". Sokak számára komoly lelki törést jelentett, hogy pénteken is van óránk (ráadásul nem reggel, hanem a nap közepén), így egyébként kevesebben is vagyunk, mint ahányan eredetileg ide be lettünk osztva. Én – azt hiszem már említettem – alapképzéses éveim alatt alig tapasztaltam olyat, hogy valamelyik napon ne lett volna órám, így engem nem ütött annyira szíven a dolog. Persze nem is járok haza túl gyakran.

Itt pontosan (na jó, majdnem) arra a fajta némettudásra van szükség, amit én birtoklok: egy szótárral felfegyverkezve illik kibogarászni az írásban megadott német nyelvű szöveg jelentését, mindezt egy hetes (azaz kellemesen hosszú) határidőkkel. Tipikusan nekem való. Nem kell németül beszélni, hirtelen reagálni, bármilyen aktív nyelvtudásról számot adni. És mégis tanulunk! Nem is csak németet.

Azt hiszem azt is említettem már (vagy csak akartam?), hogy a képzés jellegén alapvetően érezhető: itt elsősorban nem kutatók és professzorok tanítanak minket, hanem aktívan dolgozó, tapasztalt és jó szakemberek. Ez ezen az órán is kiütközik, és számos gyakorlati tanácsot is kapunk a német szövegek mellé. Gondoltátok volna például, hogy a "Wien" szót az OFFI nemzetközi vonatkozásban nem fordítja le "Bécs"-re? Vagy hogy a németek tesznek szóközt a számok és a százalékjel közé?

Na, ami az órát illeti: minden hétre kapunk egy bő egy oldalas német szöveget. Most, első félévben újságcikkekkel foglalkozunk, a későbbiekben majd szakszövegek is terítékre kerülnek. (Egyszerre várom és félek tőle.) Ennek a fordítását kinyomtatva, két példányban kell bevinni az órára, ahol az egyiket rögtön be is adjuk, a másikat pedig magunknál tartjuk, ugyanis az óra nagy részét a szöveg átbeszélésével töltjük. Ki mit hogyan fordított, hogyan kellett volna, mire kell figyelni. Alapvetően tehát nagyon hasonlít az angol–magyar fordítástechnikai órára.

Vannak azonban eltérések. Például itt már nagyon is érezhető, hogy C nyelvünk a német, és én nagyon hálás vagyok ezért! Míg Iván óráin a kicsit is magyartalan, vagy szebben megfogalmazható szószerkezet is hibának minősül, ezen a gyakorlaton tulajdonképpen az a lényeg, hogy megértsük a szöveget, és érthetően visszaadjuk azt magyarul. Többségünknek egyébként néha még ez is kihívás – természetesen, hiszen minek lennénk itt, ha minden menne, mint a karikacsapás? :D

Ha másfél óra túl soknak bizonyul a szöveg elemzéséhez, akkor a fennmaradó időben leiterjakabokat, reáliákat és hasonlókat bújunk. Mellesleg ez ritka, általában az óra egészét kitölti a fordítással való bíbelődés. Ami az osztályzást illeti, nem kapunk minden egyes beadott fordításunkra jegyet, de minimum háromra mindenki számíthat a félév végéig. Hogy éppen melyik héten kinek a fordítása kerül sorra, azt előre persze nem tudjuk :) A megszerzett jegyek alapján kapunk majd osztályzatot félév végén, ha pedig valaki kétesre állna, az kap lehetőséget a javításra.

Én megmondom őszintén, szeretem ezt az órát (mernék mást írni, mi? :D), és annak ellenére is szívesen bíbelődöm a fordításokkal, hogy egy oldalnyi szövegből minden héten minimum hetven ismeretlen szót írok ki :D

2014. november 7., péntek

Matrica, könyvtárak, miegymás


Örömmel jelentem, hogy minden mai napon esedékes ügyintézésnek sikeresen a végére jártam :) Első lépésként elvittem a friss, ropogós diákigazolványomat a Quaesturára, ahol megközelítőleg 56 másodpercig tartózkodtam. Csak ajánlani tudom a péntek délelőttöt az iroda meglátogatására, mert gyakorlatilag senki nem volt bent, sor sem volt, csak megnyomtam a megfelelő gombot (állandó diákigazolvány érvényesítés), kaptam egy sorszámot, és már oda is hívtak egy épp szabad ügyintéző pulthoz :) Megkaptam a matricát, cserébe megejtettem a szokásos kód-aláírás kombót, és már döcögtem is tovább.

Az immáron érvényesített diákigazolványommal felfegyverkezve érkeztem meg a Germanisztikai Intézet és az Angol-Amerikai Intézet könyvtáraihoz. (Mert ugye egy légtérben van a kettő, csak éppen a beépített udvar két eltérő oldalán.) Első körben a germanisztikás oldalt céloztam meg. Miután megkaptam a megerősítést, hogy igen, fordító-tolmács mesterképzésesként valóban beiratkozhatok, ki kellett töltenem egy kis beiratkozó cetlit, illetve oda kellett adnom a diákomat. Kiderült, hogy még a BA-s időkből benne voltam a rendszerben, csak azóta néhány adatom megváltozott – például létrehoztam egy, a réginél komolyabb beonyomást keltő e-mail címet, illetve az ominózus állandó lakcímváltozást is iktatni kellett.

A könyvtáros lány nagyon segítőkész és barátságos volt, még meg is mutatta a monitorján, hogyan és mit lát abból, hogy én régebben már be voltam iratkozva az anglisztikás könyvtárba (és az Egyetemi Könyvtárba is). Szokás szerint kisebb small talkot eredményezett a japán szakos végzettségem is :) Miután az adminisztráció lezárult, tisztáztuk, hogy az olvasóterembe ugyan most nem szeretnék bemenni, de miután átszaladok az anglisztikás pulthoz, majd visszajönnék kikölcsönözni valamit. A könyvtáros kérdésére válaszolva elmondtam, hogy a "germanisztikások bibliája" néven futó könyvre lenne szükségem (fogok róla írni egy másik bejegyzésben), azt mondta, mire beiratkozom a másik könyvtárba, ő elő is keresi nekem :) (Mondtam én, hogy segítőkész! Még kikérő cetlit sem kellett írnom :D)

Az anglisztikás könyvtárba is sikeresen beiratkoztam, bár itt meg kellett mutatnom a Neptunba bejelentkezve, hogy van anglisztikás tanegységem. (Ez egyébként eddig is így működött – BA első évében, amikor még hivatalosan nem voltam angol minoros, szintén így kellett igazolnom a jogosultságomat.) A – szintén roppant segítőkész – könyvtáros elmagyarázta, hogy tanegységesként csak fél évre tud beírni, így január 30-ig vagyok most éppen a rendszerben. Ezt követően ismét eljátsszuk majd a Neptunba bejelentkezős, tanegységes játékot, na de ennyit simán megér a dolog :) És ezzel egyértelművé vált, hogy minden félévben kell angolos tanegységet felvennem, ha be akarok iratkozni, tehát a szabad kreditjeim nyilván ennek szellemében kerülnek majd felhasználásra :D (Nem mintha bármelyik másik tanszék tárgyai között mazsolázni akartam volna.)

Itt már ment minden, mint a karikacsapás, mivel ha egyszer bekerülnek a rendszerbe a (friss) adataim, azt az összes tagkönyvtár látja. (Éljen a hálózati összeköttetés és a modern könyvtári rendszer! :D) Pár perc alatt végeztünk is, és kanyarodtam vissza a germanisztikás oldalra (érdekes látványt nyújthattam egyébként fel-alá rohangálva a két oldal között). A könyvtáros lány pedig már el is intézte nekem a kölcsönzést, így mehettem isten hírével! Most már semmi sem áll az utamba, hogy még közelebbi viszonyba kerüljek a német nyelvtan rejtelmeivel :)

Megérkezett a diákigazolványom!


Ahogy azt a lelkes felkiáltásból gondolhatjátok, nagyon örülök, hogy végre megkaptam a várva várt plasztikkártyát! (Szeretném, ha mindenki átérezné, hogy nem kevés érzelmi töltetet jelent, ha a címben(!) felkiáltó jelet találtok. Azért na.)

És csodák csodájára, valóban igaznak bizonyult a Q-tér információja, és körülbelül 60 nap alatt meg is érkezett az igazolvány :) Szeptember 8-án kezdtem el az igénylés folyamatát, és november 5-én érkezett meg a kis gyönyörűség – igaz, az állandó lakcímemre, ami egy újabb postai kör futását jelentette az otthoniaknak. Nem kevés rémtörténetet hallottam a várakozás (hó)napjaiban olyan esetekről, amikor az egyszeri igénylő csak 4-5 hónap várakozás után kapta meg a kártyát... de szerencsére nekem nem ilyen sanyarú sors jutott :)

A Neptunban egyébként néha-néha megváltozott a NEK-státusz a vonatkozó menüpontban, például jó ideig valami olyasmit írt a rendszer, hogy továbbították a kérést a NEK-nek, aztán szűk egy hete már az szerepelt a rubrikában, hogy Sikeres diákigazolvány igénylés :) Egy-két munkanappal később már meg is érkezett egy kis borítékban. Meglepődve tapasztaltam, hogy tokot is küldtek hozzá , aminek nyilván tele van diákhiteles reklámokkal a felülete, de ahogy a magyar mentalitás diktálja, erre csak annyit tudok mondani: kit érdekel, ingyen van :D 

Ma gyorsan el is fogok szaladni a Quaesturába, hogy szerezzek rá matricát, és első dolgom lesz beiratkozni a germanisztikás és az anglisztikás könyvtárakba :D (A böngésző miért húzza alá az "anglisztikás" szót, de a "germanisztikás" szót nem? Interesting.) Azért vannak itt prioritások, kérem szépen! Egyébként valószínűleg megoldható lett volna a beiratkozás diákigazolvány nélkül is, de megmondom őszintén, nem próbálkoztam vele. Egyrészt nem volt égető szükségem a könyvtárazásra (eddig!), másrészt az esetleges bonyodalom sem hiányzott az életemből.

A könyvtárazáshoz még annyit, hogy kicsit aggódom a kölcsönzés miatt. A germanisztikás könyvtár honlapján ugyanis elég kategorikusan le van írva, hogy "A könyvtár teljes körű használatára csak az ELTE BTK Germanisztikai Intézetében BA, MA, minor vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók és az Intézet oktatói jogosultak". Én egyik kategóriába sem esem bele, de ettől függetlenül nem csak az olvasótermet óhajtom használni... szóval szurkoljatok. (Ugyanezen aggályaim mellesleg az anglisztikás könyvtárra is érvényesek.)

A matrica megszerzése és a könyvtárakba való beiratkozás is reményeim szerint eseménytelen lesz, de ez még sosem tartott vissza attól, hogy blogbejegyzést írjak a témában, úgyhogy majd jelentkezem :)

2014. november 4., kedd

Magyar–angol tolmácsolástechnika


Óra címe: Tolmácsolástechnika AB I
Kód: FTOD13-205/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Csütörtök reggel 8:30. Persze Paulnak szokás szerint az égadta egy világon semmi problémát nem okoz, hogy ilyen embertelenül korai időpontban is megdöbbentő lendülettel vesse bele magát az órába, mi azért néha kókadozunk még :D 

Az egyik legmeghatározóbb része ennek az órának a kiselőadás, amit minden héten meghallgatunk valamelyikünktől. Ha jól rémlik, pont annyian vagyunk, hogy a második órától kezdve mindenkire jut egy-egy alkalom, így mindenki megcsillogtathatja a tudását :D Körülbelül 10–15 perces előadásokra kell gondolni, általunk választott témából. (Persze azért nem a kedvenc évszakunkat kell bemutatni, de mindannyiunk számára természetes, hogy némileg "emelkedettebb" beszédet kell tartanunk.) Handoutot lehet készíteni, de diavetítésre például nincs szükség (és szerintem lehetőség sem).

Paullal közösen az előadást követően építő jellegű kritikával látjuk el a mindenkori áldozatot, beleértve a testbeszédtől elkezdve a szemkontaktuson át az intonáción keresztül a kisebb nyelvtani vagy szóhasználati bakikig. A cél természetesen az, hogy "high English" használatával adjuk elő magunkat, tehát ennek megfelelően kell beépíteni a beszédhez illő szófordulatokat, kifejezéseket, stb. Ez egyébként alapvető célkitűzése az órának. Gyakran követi ugyanis roundtable discussion az előadások megbeszélését, ahol (általában a beszédhez kapcsolódó témában) szintén "high level English" módon kell kifejeznünk a rendkívül educated véleményünket :D

(Egyre több angol szó keveredik a mondataimba, ezt megpróbálom orvosolni, elnézést :D)

Szintén az órával kapcsolatban említeném meg, hogy (mint azt már Paultól megszokhattuk) a műveltségünket is megcélozza. Szinte minden tanár elmondta már nekünk legalább egyszer, hogy az általános műveltség mind a tolmácsnak, mind a fordítónak az egyik leghasznosabb "fegyvere", aminek segítségével nemcsak megelőzheti a hibák elkövetését, de segíthet is saját magán – például saját kútfőből kiegészítheti az esetleg nem tisztán értett tolmácsolandó szöveget a saját tudása alapján. Ezt figyelembe véve tehát számos témát érintünk, és rengeteg újdonságot tanulunk óráról órára :D

Azt talán el sem kell mondanom, hogy rengeteg új kifejezést és szófordulatot tanulunk órán, az általunk elkövetett hibákon keresztül pedig a nyelvtani bizonytalanságok is terítékre kerülnek. (Ahogy ahhoz már a BA évei alatt hozzászoktam angol minoron, itt is sorozatosan döntögetik meg a berögzült tévhiteket bizonyos nyelvtani "szabályok" kapcsán.) No és persze az aktuális hírek is előkerülnek néha, ami szokás szerint elég komoly kihívást tud okozni, főleg a "high level English" elvárásokkal karöltve :D De küzdünk hősiesen!

2014. október 29., szerda

Angol–magyar fordítástechnika


Óra címe: Fordítástechnika BA I
Kód: FTOD-201/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Sellei Iván

Ez az az óra, ahol talán a legmélyebben belekóstolunk, milyen is fordítani. Mennyiségét tekintve – ránézésre – nem kapunk sok házi feladatot egyik hétről a másikra, de azzal a körülbelül 1500 leütéssel bizony órákat lehet szöszölni! Így a félév felén túl járva már azt hiszem elmondhatjuk, hogy "kiismertük", mit is vár el tőlünk Iván. (Ej de nehezen jön a billentyűzetemre a keresztnév, de ha egyszer ő maga kérte, hogy e-mailben is így szólítsuk meg, mit van mit tenni? :D) Míg más órákon (pl. Paulnál vagy a német fordítós órán, amiről még nem írtam) jobbára azzal vagyunk elfoglalva, melyik a legszerencsésebb választás a rokonértelmű szavak közül, addig Iván ennél sokkal mélyebbre ható elemzésnek veti alá a szöveget.

Naiv módon amikor első körben nekiestünk valami fordítanivalónak, hol kezdtük? Hát az első mondatnál. Most hol kezdjük? Párhuzamos szövegekkel, esetleg videókkal, szólistákkal, glosszáriumokkal, címkékkel, a szöveg "átgondolásával": ki írhatta, kinek, azaz ki szólít meg kit, ki a célközönség? Ettől függően mit fordítunk úgy, hogy egyben magyarázunk is, vagy mi az, amiről jogosan feltételezhetjük, hogy az olvasóhoz eljut az üzenet enélkül is? Csak hogy a teljesség igénye nélkül néhány példát említsek. És mire eljutok odáig, hogy az első mondatot egyáltalán elkezdem magyarra átültetni, jobb esetben több óra munka van a hátam mögött, de cserébe valószínűleg nem sok újdonság lesz az angol szövegben, ami hirtelen hatalmas és megoldhatatlan problémák elé állíthatna.

Természetesen felmerülnek a tipikus "ezt most minek fordítsam" jellegű problémák is, elvégre fordításról van szó. De mindemellett a szöveg hátterében végigvonuló gondolatmenetet, a szerző szándékát és képzettársításait is alaposan kivesézzük. A leggyakoribb kérdés talán nem is a "mit jelent ez?", hanem a "mire gondolt a szerző, amikor ezt írta?", és ha belegondolunk, ez az igazi fordítás. Nem tagadom, néha kicsit elveszve érzem magam, amikor például Iván számára egy kifejezés igénytelennek hat, szerintem pedig nemcsak hogy tökéletesen odaillő, de még frappánsnak is tűnik. De a fordítás ilyen; természetéből adódóan szubjektív, hiszen nincsen egy kőbe vésett helyes "megoldás", ez nem matematika. (Na még csak az kéne!)

A házi feladatokat három szempont szerint értékeli Iván: magyarosság, szakszerűség és helyesírás. Ó igen, a helyesírás! Világ életemben... kiemelkedően jónak nem, de az átlagnál jobbnak tartottam a helyesírásomat. Néhány hét alatt az ilyen jellegű tévképzeteimet sikeresen eloszlatták az olyan órák, mint a magyar nyelvhelyesség előadás és például ez a gyakorlat :D De talán mire elvégzem ezt a két évet, már joggal fogom úgy hinni, hogy ha magamtól nem is tudok mindent helyesen leírni, legalább tudni fogom, minek kell utánanéznem, és hol :) 

Remélem félév végére eljutok odáig, hogy egy-két apró, főleg tapasztalatlanságból adódó hibával "megúszom" a házi feladatokat, mert én úgy vettem észre, az eddig beadott szövegeim alapvetően javuló tendenciát mutatnak. Maradjon is ez így! :)

2014. október 23., csütörtök

Német–magyar tolmácsolástechnika


Óra címe: Tolmácsolástechnika CA I
Kód: FTOD-206/A-né
Típus: Gyakorlat
Oktató: Andreas Stieber

Most pedig megpróbálom minél szalonképesebben előadni, mi is a helyzet ezzel a gyakorlattal :D Első körben szeretném leszögezni a legeslegalapvetőbb (remélem átérzitek a túlzófok használatának jelentőségét) problémámat: nem tudok németül beszélni. Amit Andreas mond, annak nagyon nagy részét megértem; amit olvasok, annak is jó részét megértem; sőt ha a kezembe nyomtok egy szótárt, hogy írjak egy fogalmazást valamiről, valószínűleg azt is abszolválni tudnám – de beszélni nem tudok. A német nyelvvel mindig is ambivalens volt a viszonyom, és odáig valójában sosem jutottam el, hogy "érezzem" a nyelvet, és különösebb agyalás nélkül rakjam össze a mondatokat, gyorsan, folyékonyan, ahogy azt kell.

Sajnos (vagy nem sajnos) ezen az órán bizony beszélni is kéne tudni. Legtöbben azzal az előzetes feltételezéssel ültünk be az első órára, hogy mivel "csak" C nyelvünk a német, és a szak követelményei szerint csak passzív nyelvtudásra van szükségünk, ezért németül meg sem kell majd szólalnunk a két év alatt. Tévedtünk.

Valójában ismét ambivalens érzelmeim vannak... mert egyrészt igen, tökéletesen megértem a dolgot. Hogy a viharba lehetnék német–magyar tolmács (ami nem akarok lenni, de ez most részletkérdés), ha egy darab német mondatot sem tudok összerakni? Azért az nagyon-nagyon szánalmas lenne. Ugyanakkor van egy hatalmas szakadék a felvételin elvárt (illetve a szakleírásban megfogalmazott), valamint a gyakorlatban szükséges tudásszint között. Legnagyobb meglepetésemre felvételin mind az írásbeli, mind a szóbeli német feladatokra maximális pontszámot kaptam. Ezzel szemben most ezen a gyakorlaton a leggyengébb teljesítményt nyújtó hallgatók között vagyok. Kissé éles a kontraszt.

Rátérve az órákra, Andreas már rögtön az első héten eloszlatta minden kételyünket, és közölte, hogy itt bizony magyarul csak akkor szólalhatunk meg, ha éppen magyarra tolmácsolás a feladat. Órákon többek között gyakorolunk nyelvtant (jelenleg épp a fő- és mellékmondatok szórendjeivel bíbelődünk az egyes kötőszavakat illetően), vannak természetesen tolmácsolási feladatok (néha nekünk kell rövidke "beszédeket" mondani adott témákban, a hosszabbakat Andreas szolgáltatja), nemcsak németről magyarra, de van olyan is, amikor német szöveget németül kell visszamondani, stb. És persze rengeteg új szót tanulunk, legalábbis az én szerény szókincsem sokat bővült már az eddigi hetek alatt.

A csoport némettudása egyébként enyhén szólva változó. Vannak nagyon jó németesek, akik sok-sok évig igen aktívan foglalkoztak a nyelvvel, de vannak más hozzám hasonlók is... én például 2009-ben szereztem meg a középfokú nyelvvizsgámat (nem is 90+ százalékos eredménnyel...), és azóta körülbelül nem is foglalkoztam vele. De odáig már elértem, hogy sikerült megszeretnem a nyelvet (tényleg!) és számtalan nyelvtani és egyéb gyakorló könyv sorakozik itthon, hogy átrágjam magam rajtuk... mert valljuk be, siralmas teljesítményt nyújtok órákon, amihez nincs hozzászokva a kis lelki világom :) Úgyhogy hajrá nekem!

2014. október 22., szerda

Angol–magyar tolmácsolástechnika


Óra címe: Tolmácsolástechnika BA I
Kód: FTOD13-204/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Seresi Márta és Paul Morgan

Azt hiszem az összes gyakorlat közül ez az, ami leginkább ragaszkodik a címéhez :) Míg Paul óráin sok-sok nyelvfejlesztés, szókincsbővítés és egyéb folyik, addig ezen az órán csak azt csináljuk, amit "kell": tolmácsolunk! Ez önmagában egyébként nem negatívum és nem is pozitívum, mert bizony megvannak az előnyei mindkét megközelítésnek, ami a tanórákat illeti. Mert ugyebár hiába avatnának be minket a fordítástechnika és a tolmácsolástechnika legféltettebb titkaiba, ha mellé nem társulna egy folyamatosan fejlődő és erősödő nyelvtudás, ahogy a feltuningolt nyelvi készségünkkel sem mennénk sokra a gyakorlatban, ha nem kapnánk mellé instrukciókat a hogyanokról és mikéntekről.

Azért szerepel az oktatónál két név is, mert bár az órát alapvetően Seresi tanárnő tartja, a tolmácsolandó angol szövegeket Paul szolgáltatja. Mostanáig, tehát az őszi szünettel bezárólag Paul az első egy-két órát kivéve mindegyiken jelen volt, a későbbiekben ez majd változni fog. A félévet pár elméleti tudnivalóval illetve gyors memóriagyakorlatokkal kezdtük, valamint egy rövidke (magyar nyelvű) beszédet tartott mindenki, amit videóra vettek és meg is néztük a felvételeket egy héttel később. Nagyon furcsa látvány volt...! Ezt követően át is tértünk a tolmácsolásra. Egyelőre jegyzetelés nélkül gyakoroljuk 2–3 perces angol szövegek konszekutív tolmácsolását. A témák nagyon változatosak, a pedofiloktól elkezdve a váltságdíjakon és az IS emberrablásain át egészen a kismama-turizmusig minden előfordul.

Elvileg a szünet után a tanárnő beavat minket a jegyzetelés rejtelmeibe, és innentől kezdve Paul már csak minden második órán lesz jelen. Ezért cserébe persze nekünk is kell majd kisebb beszédeket előkészítenünk, hogy legyen min gyakorolni a tolmácsolás nemes művészetét. Úgy kell elképzelni egyébként az órát, hogy először elhangzik az angol szöveg, amit mi pattanásig feszült idegekkel hallgatunk és próbálunk a fejünkbe vésni, majd önként (vagy enyhe külső nyomásra – vö. felszólítás) jelentkezik a mindenkori vállalkozó hallgató, az ő produkcióját követően pedig értékelésre kerül sor. Mi is hozzáfűzünk egy-két megjegyzést egymás munkájához, de a lényegi visszajelzéseket általában Seresi tanárnő szolgáltatja. Mit ne mondjak, nem egyszerű dolog egyszerre figyelni a testtartásra, hanglejtésre, hangerőre, artikulációra, választékosságra és persze igen, arra, hogy mit is kell mondani :D

Elhangzanak általános érvényű jótanácsok is (mit lehet kezdeni a szóviccekkel, mennyire "magyarítsuk" a külföldi neveket, stb.), illetve természetesen felmerülnek konkrét kérdések is (mire fordítsunk egy-egy bizonyos kifejezést). Az egész rendkívül gyakorlatias, és valóban a készségfejlesztés van a középpontban. Ha a szakos tájékoztatón még nem is értettem egészen pontosan, mire gondolt a tanszékvezetőnk, amikor azt mondta, ez valójában nem is bölcsészképzés... most már tudom! :D (Nem emlékszem, leírtam-e ezt konkrétan, de Horváth Ildikó tanárnő megjegyezte, hogy a fordító- és tolmácsképzést nem lehet úgy végigcsinálni, mint a bölcsész szakok többségét: félév alatt lustálkodni, aztán vizsgaidőszak előtt gyorsan benyalni 10 könyvet. Ez itt valóban nem működik, folyamatosan munka van! Hozzátenném, japán szakon szintén folyamatosan munka volt :D)

Sajnos belőlem hiányzik a tolmácsok számára elengedhetetlen stressztűrés, illetve a szóbeli megnyilvánulás sem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé (surprise, surprise, ezért írok blogot), de ettől függetlenül természetesen minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból. Az, hogy 99%-os valószínűséggel fordítónak készülök, sajnos nem nyújt felmentést a tolmács gyakorlatok alól, úgyhogy hajrá nekem! :D

2014. október 19., vasárnap

Magyar–angol fordítástechnika


Óra címe: Fordítástechnika AB I
Kód: FTOD-202/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Most már tényleg "kénytelen" vagyok áttérni a gyakorlatokra, nem húzhatom tovább az időt, ugyanis tulajdonképpen elértünk a félév feléhez :D (Nem nyilatkoznék, gyorsan vagy lassan telt-e az idő, mert néha úgy rohant, hogy csak pislogtam, máskor meg a fenének se akarta értékelhető tempóban vonszolni magát. Ki érti ezt?) A legegyszerűbb módszert választom, és az órarenden látható "kronológiai" sorrendben készítem el a gondosan megfogalmazott élménybeszámolóimat :D

Itt van tehát hétfő reggel fél kilenc, amikor is a társaság jellemzően azzal van elfoglalva, hogy ne aludjon el egy ültő helyében. Igen ám, de megjelenik Paul, aki valami hihetetlenül elképesztő bioritmussal van megáldva, ugyanis ebben az állatkínzásnak is tekinthető hajnali időpontban is majd' kicsattan az energiától :D Jellemzően az óra első pár percében próbál minket kicsit felrázni, hogy valamit azért hozzá tudjunk tenni az órához a későbbiekben – ez néha sikerül, néha kevésbé :D

Emlékszem, amikor kijöttem a legelső óráról, ami ugye egyben a mesterképzéses pályafutásom első óráját is jelentette, nagyon fel voltam dobva :D Paul hihetetlenül szerethető tanár, ráadásul akkora tényanyag hemzseg a fejében, hogy belegondolni is szédítő. Szerintem nincsen a föld kerekén olyan téma, amihez ne tudna érdemben hozzászólni. Teljesen mindegy, hogy történelemről vagy gazdaságról van-e szó, jobban otthon van a témában, mint az egész csoport összes tagja együttvéve. Néha kicsit ijesztő :D

Ezzel el is érkeztünk egy sarkalatos ponthoz: képben kell lenni az aktuális hírekkel o.o Nekem még mindig okoz némi nehézséget, hogy ennek az elvárásnak eleget tegyek, mert az eddigi 23 életévemet a legnagyobb lelki nyugalommal éltem le egy buborékban, ahova csak az az információ jutott el, amit én akartam. Persze a nagyvilág történései nem tartoztak ezek közé :D Már kezdek belejönni, és a BBC News is bekerült már a könyvjelzőim közé, de mivel még csak pár hónapja űzöm az ipart, ezért sajnos az azt megelőző időszak kapcsán továbbra is ijesztő a homály a buksimban :D

Az órára visszatérve, gyakorlatilag nyelvfejlesztés folyik. Néha "csak" angolul, néha magyar forrásszöveget használva keresünk (és remélhetőleg találunk) szinonimákat, kifinomultabb kifejezéseket, angolul természetesebbnek ható nyelvtani szerkezeteket. Mivel ezeket javarészt aktuális hírekhez kötjük, a szókincsbővítés is igen nagy területen zajlik: ebolával kapcsolatban főleg egészségügyi, választások alatt politikai, Forma–1-es balesetekkor a sportvilág újabb és újabb szakkifejezéseivel találjuk szembe magunkat, stb. Aztán persze a házi feladatokban (magyarról angolra fordítás) elkövetett kisebb-nagyobb hibákat is kivesézzük, ezzel a fordításra is rágyúrunk, ami ugye az óra apropója :)

Összességében nagyon szeretem ezt az órát, mert rengeteget tanulok (nemcsak angolt, de a világ dolgairól is), egyedül az időpont a nagy érvágás XD A 8:30 önmagában nem lenne vészes (keddre, de főleg szerdára és csütörtökre már belejövök annyira, hogy ne fájjon a reggel), de a hétfővel karöltve nagyon gyilkos kombót alkotnak :) Így tisztában vagyok vele, hogy elég gyakran nem sikerül 100%-os teljesítményt nyújtanom ezen az órán... De azért igyekszem :)

2014. október 11., szombat

Göncz Árpád kiállítás

Csak egy gyors programajánló: az OIK-ban (Országos Idegennyelvű Könyvtár) október 31-ig látogatható a Göncz Árpád és műfordítói munkássága előtt tisztelgő kiállítás. 

http://www.oik.hu:8080/?p=19599

2014. október 7., kedd

Európai tanulmányok


Óra címe: Európai tanulmányok
Kód: FTOD-103/AFN
Típus: Előadás
Oktató: dr. Eszenyi Réka

Nézzük a soron következő előadást! Az európai tanulmányok nevet viselő óra bár az első két hétben elmaradt, mostanra már ez is megszokott részévé vált a hetünknek :) Mint már említettem, a tanszéken az előadások is látogatáskötelesek, és ez ennél az óránál sincs másképp. Az óra tartalmát illetően az Európai Unióval foglalkozik, létrejöttéről, intézményeiről, működéséről, stb. Igencsak népszerű vesszőparipa ez a tanáraink körében, úgyhogy profitálni biztosan fogunk belőle :D

A félév vizsgával zárul majd, de lehet már ezt megelőzően is plusz százalékokat szerezni, amelyek hozzáadódnak majd az írásbeli eredményéhez. Ennek az egyik módja a kiselőadás készítése – első órán rögtön ki is osztottuk a legtöbb témát. Ha jól rémlik, körülbelül 10 perces, diavetítéssel kísért, informatív és mégis érdekes prezentációkra kell itt gondolni – bár az elsőt csak holnap fogjuk látni, ha minden igaz :) Ennek a teljesítése plusz 10 százalékot jelent. Ezen kívül minden óra elején írunk egy nagyon aprócska és rövidke tesztet az előző óra anyagából (legutóbb például négy kérdés volt). Se beadni, se megírni nem kötelező egyébként, de akinek hibátlanra sikerül, az 2, akinek egy apró hiba csúszik bele, az 1 plusz százalékot könyvelhet el magának. Szerintem ez nagyon jó ötlet, engem legalábbis simán motivál arra, hogy óráról órára átnézzem az anyagot :D

Az órák során kivetített diákat a tanárnő közkinccsé teszi, és bár eredetileg csak az előadásokat követően akarta mindig elküldeni (tehát utólag), egy kérésnek eleget téve most mégis előre megkapjuk őket. (Én pártolom az ötletet egyébként, így valamiért könnyebben jegyzetelek.) Természetesen a tanárnő kifejezte abbeli aggályait, hogy ez a módszer esetleg majd a figyelem lankadásához vezet :D Valamilyen szinten megértem, de ha őszintének kell lennem: aki egyébként jegyzetelne, így is fog (lásd én), aki meg "úgyis rajta van a dián" alapon nem figyel órán, annak édes mindegy, előre vagy utólag kapja-e meg a fájlokat. Úgyhogy háromszoros hurrá a kedden közzétett szerdai ppt-knek! :D

Elsőre kicsit furcsának találtam ezt a tantárgyat, mert szerintem kissé kilóg a repertoárból. A gyakorlataink mind tolmácsolás- és fordítástechnikák, az előadásaink pedig szintén a fordítás, tolmácsolás, illetve a magyar nyelvhelyesség témakörében mozognak. Ehhez képest az európai tanulmányok kicsit túl "konkrét" jellegűnek, szinte már "randomnak" tűnik, de kezdem elismerni a létjogosultságát. Mivel a szakon választható nyelvek mindegyike (angol, német, francia, holland) európai nyelv, sőt uniós nyelv, és ahogy azt már hallhattuk a tanárainktól, maga az Unió az egyik legnagyobb felvevőpiaca a fordítóknak és tolmácsoknak – innen nézve teljesen logikus. (Arról inkább nem is beszélnék, milyen arcpirítóan keveset tudok az EU-ról, úgyhogy mindenképp rám fér a fejtágítás. És ezzel azt hiszem nem is vagyok egyedül :D)

A legnagyobb bánatom az órával kapcsolatban az, hogy milyen szörnyen kényelmetlen a Kerényi terem XD De komolyan, ez hihetetlenül zavaró! Fél óra után már nem tudom melyik lábamat rakjam a nyakamba, hogy valahogy mégiscsak jusson vér a lábujjaimba is. Az ülőgumóim szintén rettegik ezt a másfél órát. (Meg az összes többit is, amit itt kell tölteniük :D) Ennek nyilván semmi köze nincs az előadáshoz, de gondoltam, megemlítem :D Úgyhogy szerdánként gondoljatok részvéttel mindannyiunkra, pontosabban az ülőgumóinkra.

2014. szeptember 25., csütörtök

Intercultural communication


Óra címe: Intercultural communication
Kód: BMA-ANGD-A4
Típus: Előadás
Oktató: dr. Holló Dorottya

Ő volna a másik szabadon választott tárgyam. (Igen, jobban szeretem az előadásokat, ahogy ez könnyen megállapítható a tantárgylistámból.) Mindenképpen szerettem volna legalább egyet felvenni az anglisztika mesterképzés alapozó előadásai közül, aminek több oka is van. Egyrészt mivel anglisztika, valamiért otthonosabban érzem magam a közegben, ne kérdezzétek, pontosan miért :D Másrészt 5 kredites előadásokról van szó, bár cserébe hetente kétszer másfél óráról beszélünk. Harmadrészt az sem hátrány, hogy angol nyelven zajlanak ezek az előadások, és sosem árt a gyakorlás. Negyedrészt pedig hála legjobb barátnőmnek, Andinak (aki immár doktorandusz státuszban van jelen az egyetemen), az anglisztikás tárgyakkal kapcsolatban könnyen jutok információhoz, hiszen elég őt megkérdeznem :) Ja, és ötödrészt! (Kezd hosszú lenni ez a lista.) Természetesen ez is érdekel. (Mert ugye én nem veszek fel olyasmit, ami nem.) Hatodrészt pedig (ígérem, ez az utolsó) beleillik az órarendembe, ugyebár. (Bár mindig 5–10 perces késéssel esek be a gyakorlataim miatt, de csak lábujjhegyen ám!)

Az óra maga száz százalékig hű a címéhez, így a "miről szól?" kérdésre végtelenül egyszerű a válasz: az interkulturális kommunikációról. Minden órára fel van adva egy kis(?) olvasmány (a terjedelem 5–7 oldaltól egészen 40-ig is terjedhet), ami kapcsolódik az adott előadás témájához. Sok-sok új fogalmat tanultam már az első héten is, ami jó jel :D Különösen szerencsés egyébként a koncepció már csak azért is, mert elég komoly számmal vannak jelen külföldi vendéghallgatók az órán, így nem csak magyar szemszögből tudjuk megközelíteni a felmerülő kérdéseket, hanem más kultúrák képviselői is megszólalnak. (Az órára egyébként jellemző, hogy előadás létére jóval interaktívabb a megszokottnál: nemcsak a tanárnő kérdezget minket és hallja szívesen a hozzáfűznivalókat, de sokszor egymás között, kis csoportokban beszélünk meg egy-egy kérdést.)

Az előadás nem látogatásköteles (anglisztikán nem is divat egyébként, hogy az legyen), de szerintem érdemes bejárni, ha megteheti az ember. Egy-egy témát általában többször is átveszünk, újra és újra előkerülnek a központi fogalmak, kérdések. Meggyőződésem, hogy ennek köszönhetően sokkal kevesebb idő- és energiaráfordítás lesz felkészülni a vizsgára. Ha már a vizsgánál tartunk, írásbeli számonkérés lesz, többféle kérdéstípussal (feleletválasztós, kiegészítős és kifejtős). Az olvasmányokon kívül egyébként handoutok is vannak, amelyeken a legtöbb megtárgyalt információ szerepel, de sok helyen nekünk kell kiegészíteni az egyes meghatározásokat, vagy példákat írni egyes helyekre.

Úgy gondolom ezzel az órával is jól járok, és nem volt rossz választás szabad kreditnek. De itt is fenntartom a véleményváltoztatás jogát, hátha komoly vérengzés lesz vizsgán :D (Amit egyébként erősen kétlek.)

2014. szeptember 23., kedd

Hallássérültek idegennyelv-tanulása


Óra címe: Hallássérültek idegennyelv-tanulása
Kód: BMVD-011.011
Típus: Előadás
Oktató: dr. Kontráné Hegybíró Edit

Ez lenne az egyik óra, amit a 20 szabad kredit "elköltése" érdekében vettem fel. Hogy miért pont ezt? (Ezt a kérdést több embertől is megkaptam már, úgyhogy kötelességemnek érzem ezzel kezdeni... :D) Nem tagadom, egyrészt azért, mert nem ütközik semmilyen más órámmal. (Ezt kicsit nehéz volt elérni a kézhez kapott órarenddel, hiszen reggeltől majd körülbelül déltől is majdnem minden nap van valami órám.) Másrészt, talán meglepően hangzik, de azért, mert érdekel. Sokan vesznek fel olyan órákat, amihez valójában semmi affinitásuk nincsen, de kredit-időráfordítás arányban vezető pozícióban vannak... én erre képtelen vagyok. Inkább felveszek egy órát "csak" három kreditért (nekem ez ex-japánosként továbbra is soknak tűnik), de akkor legalább valami olyat tanuljak, ami érdekel.

Az órákat Kontra Edit tanárnő tartja, és egyébként az előadást nemcsak szabad kredites kódon hirdették meg (ez lenne a BMVD), hanem anglisztikással is, hiszen alapvetően ez az óra az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék gondozásában van. De, hozzátenném gyorsan, az órák magyar nyelven zajlanak. Ennek megfelelően eléggé vegyes is a társaság, bár Kontra tanárnő az első órán megjegyezte, hogy különösen meglepődött a fordítósok szép létszámán. (Nem mellesleg én is a második héten szembesültem vele, hogy egy nagyon kedves csoporttársnőm is felvette az órát :D)

A félév folyamán hallunk a siketoktatás történetéről, a jogi háttérről, kutatásokról, és persze a jelnyelvről többféle megközelítésben is. A sikeres vizsgához azon kívül, hogy be kell járni (a tematika szerint látogatásköteles az előadás, és ennek megfelelően katalógus is mindig van), fel van adva egy tankönyv is, méghozzá a tanárnő által írt Nyelvtanulás két kézzel című. (Én épp tegnap vettem meg, mindenkinek szólok előre, hogy a Jegyzetboltban ne keressétek, csak az R épület aljában lévő Eötvös Pontban árusítják.) A vizsgát egyébként ki lehet váltani azzal, ha felkeresünk egy felsőoktatásban tanuló siketet, és a tanszékkel egyeztetve (illetve a tanszék segítségével) részt vesz az illető egy kutatásban.

Mivel érdekel a téma, ezért értelemszerűen élvezem az előadásokat. Ehhez egyébként az is hozzájárul, hogy a tanárnő véleményem szerint egyike azon kevés tanerőknek, akik tudják, hogyan kell használni egy előadás során a diavetítést. Nem egyszer találkoztam már olyan esettel, amikor az előadó szinte minden szót felírt a diákra, amit elmondott – és ezzel egy időben sikeresen el is vette a diákok kedvét a jegyzeteléstől (és sajnos a figyelmes hallgatástól is). Persze ott a másik véglet, amikor tulajdonképpen semmi releváns nem kerül a kivetített képekre. Kontra tanárnő viszont vagy csak a tömör lényeget vetíti ki, vagy olyan plusz információkat, amit szóban átadni nehézkes lenne (például táblázatok, hosszabb idézetek).

A vizsga írásbeli lesz, a visszakért anyag pedig 60%-ban az órákon elhangzottakon, 40%-ban a kötelező olvasmányon alapszik majd – ha lehet hinni a tematikának. A kérdésekre pár mondatban kell majd válaszolni, tehát ha valaki feleletválasztós kérdésekben reménykedett, annak most rontom el a kedvét :D

Összességében jelenleg úgy érzem, jó választás volt ez az óra szabad kreditnek. Persze vizsga után lehet, hogy majd felülbírálom ezt a megszólalásomat :D

2014. szeptember 22., hétfő

Magyar nyelvhelyesség


Óra címe: Magyar nyelvhelyesség
Kód: FTOD-104/AFN
Típus: Előadás
Oktató: dr. Klaudy Kinga

Első körben az előadásokról szeretnék írni, mert ezek – érthető módon – hamarabb "belelendültek" a félévi ritmusba. Különösen igaz ez a Magyar nyelvhelyesség c. előadásra, ami tulajdonképpen tömbösítve van megtartva. Eredetileg minden héten egy háromnegyed órás előadás lenne, de mégis a jól megszokott másfél órát teszik ki, így viszont csak a félév első hat hetére jut. (A vizsga persze decemberben lesz – egyelőre nem tudom, hogy ez aggasszon a hosszú, felejtésre alkalmas időszak miatt, vagy örüljek a megnövelt felkészülési időnek :D)

Az előadásokon konkrét, helyesírással kapcsolatos, főleg fordításkor gyakran előforduló kérdéskörökről hallunk elsősorban. Ezen kívül (a tematika alapján) lesz még szó a nyelvművelési és nyelvhelyességi kérdések létjogosultságáról is, ami nekem már csak azért is megdobogtatja a szívemet, mert Nádasdy Ádám. (Aki esetleg nem lenne tisztában vele, kifejezhetetlen mértékű elfogultsággal viseltetek iránta, mivel egyetemi éveim legélvezetesebb előadássorozatát köszönhetem neki, arról nem is beszélve, hogy a Magyar Narancsban megjelent nyelvészeti írásait időről időre újraolvasom, szórakozás címszó alatt. Na ezt adjátok össze!)

Klaudy tanárnő minden óra előtt elküldi az előadás alatt kivetített és megbeszélt diákat (tulajdonképpen fóliákat), hogy figyelemmel tudjuk követni a gépeinken, vagy az előre kinyomtatott papírokon. A megjelenés kötelező, katalógus minden órán van. (Elöljáróban jegyezném meg, hogy a tanszéken elvileg minden óra látogatásköteles, beleértve az összes előadást, így sok meglepetésre nem kell számítani e téren.)

Az utolsó órán lektorálni fogunk, ami a vizsgában is visszaköszön. Decemberben, a vizsgaidőszak első napján (15-e) fogunk vizsgát írni, amelynek része lesz egy megadott szöveg lektorálása. Ezen kívül tíz előre megadott nyelvhelyességi tétel közül kell kiválasztani egyet, amit röviden ismertetünk, valamint a kötelező olvasmányok listájáról egy választott könyvet kell bemutatni egy-másfél oldalban.

Ami a szubjektív véleményemet illeti az óráról... Nos, aki ismer, az tudja: előfordult már, hogy a "grammar nazi" kifejezéssel illettek, de mit ne mondjak, ezen az órán még én is hallok újdonságokat :D Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy a helyesírásom bizonyos tekintetben katasztrofális (ez tipikusan a minél-többet-tudsz-annál-inkább-tudod-hogy-mennyi-mindent-nem-tudsz esete), de arra azért még sosem volt példa, hogy egy egész halom kifejezésről szentül higgyem, hogy választékosnak számít, csak hogy kiderüljön, valójában felesleges szószaporítás. (Rátok gondolok, kedves új névutók!) Van még mit tanulnom, na.