Szabari Krisztina – Tolmácsolás

Szabari Krisztina – Tolmácsolás. Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és gyakorlatába

Kiadó: Scholastica
Kiadás éve: 2002
ISBN: 963 85912 8 5

Úgy döntöttem, írogatok némi szösszenetet azokról a kötelező olvasmányokról, amelyeken sikerült átrágnom magam. Elsőként ezzel a könyvvel végeztem, "a kék könyvvel", ahogy nálunk nevezik. Kezdjük a fizikai jellemzőivel: kék. (Na jó, ezt eddig is tudtuk.) Alapvetően rendkívül barátságos küllemű könyvecske ez, elsősorban mert (azon kívül, hogy kék) viszonylag vékony. Összesen 141 számozott oldalt tartalmaz, mindemellett a betűtípus és -méret sem apró vagy zsúfolt, sőt meglehetősen szellős a szerkesztés.

Ami a felépítését illeti, öt nagyobb részből áll, amelyek további fejezetekre illetve alfejezetekre vannak bontva. Csak hogy némi betekintést nyújtsak a tartalmába, a részek címei a következők:

1. A tolmácsolás története
2. A tolmácsolás elmélete
3. A tolmácsolás tipologizálása
4. A tolmács személyisége és teljesítményének értékelése
5. A nyelvi kérdés szabályozása az Európai Unióban, és a tolmácsolás jelenlegi gyakorlata

Előre szólok, rosszat nem nagyon fogok írni erről a könyvről – nem véletlenül értem ennek legelőször a végére, na :D Szerintem nagyon olvasmányos, nem zúdít az ember fejére egy mondaton belül három tonna számadatot és tulajdonnevet, és a félkövérrel kiemelt kulcsszavak is hasznos mankót jelentenek a tanuláshoz. Jegyzetelés közben is teljesen ki voltam békülve a könyvvel, mert mint említettem nem tömény, tehát nem éreztem úgy, hogy valójában csak begépelem az egész kötetet. (Különösen tetszett a "Néhány tolmácsanekdota" alfejezet, felüdülés volt olvasni :D)

Hogy a tárgy (bevezetés a tolmácsolásba) vizsgájának anyagához mennyire szervesen tartozik hozzá, azt egyelőre értelemszerűen nem tudom megmondani, de rengeteg olyan rész van benne, amit Horváth Ildikó tanárnő szinte ugyanúgy adott elő órán, ahogyan itt nyomtatásban megjelent. Szerintem mindenképp érdemes elolvasni, már csak azért is, mert a 141 oldalas terjedelmével és a könnyen olvasható jellegével nem vesz el sok időt az ember életéből.

Elérhetőség:

Az FTT könyvtárában számos példány található belőle, de van egy példány a germanisztikás könyvtárban, a központi olvasóban és a nyelvtudományi könyvtárban, kettő a franciásban, illetve egy a jelenleg sajnos nem működő Egyetemi Könyvtárban is – legalábbis az OPAC szerint. Természetesen nemcsak az ELTE könyvtáraiban elérhető, de van például az OIK-ban, a Szabó Ervinben és persze a Széchényiben is.

Posted in Könyvek, Kötelező olvasmányok