Kiadó: Scholastica
Kiadás éve: 2006
ISBN: 963 85912 6 9
Hát erről szépen elfeledkeztem! Mármint írni a könyvről, nem elolvasni :) Tehát ez a kötet volna a bevezetés a fordítás elméletébe című tárgyunk "bibliája". Ez már csak azért is van így, mert a vizsga tételsora majdnem egy az egyben a könyv tartalomjegyzéke. Ezen kívül az előadások is hűen követték a témákat – le is írom őket, ha már itt tartunk:
- A nyelvészeti fordításelmélet keletkezése
- Fordításelmélet és szociolingvisztika
- Fordításelmélet és pszicholingvisztika
- Fordításelmélet és szövegnyelvészet
- A fordítás folyamatának nyelvészeti modelljei
- Az ekvivalencia fogalma a fordításelméletben
- Merre tart ma a fordítástudomány?
Ez egyébként csak a könyv első része, a második rész egy terminológiai gyűjtemény. Ezt is meg kellett tanulni a vizsgára, hiszen a második feladat fogalommeghatározás volt. (Erről bővebben a vizsgabeszámolómban írtam.) Én személy szerint az Anki nevű SRS-programba pötyögtem be a fogalmakat, hogy így kérdezzem ki magamtól :D A kártyamennyiség tanúsága szerint összesen 126 fogalom került ebbe a részbe.
Rátérve magára a könyvre, nekem ez is tetszett :D (Kezdem úgy érezni, nem igazán mérvadó a véleményem, mert nekem minden tetszik...?) Amikor végignéztem a fejezetek, azaz pontosabban az alfejezetek címein, kicsit kétségbeestem, mert úgy gondoltam, semmi átmenet, logikai kapocs nem lesz a témák között, de legnagyobb megkönnyebbülésemre erről szó sincs. A fejezetek logikusan és követhetően vannak felépítve, úgyhogy hiába aggódtam :)
Amire érdemes figyelni a könyv esetében, az a kiadási dátum. Nem tudom pontosan, mikori a kötet legújabb kiadása, de az én birtokomba egy 2006-os példány került, ami az 1999-es változatlan utánnyomása. Ennek fényében kell értelmezni az olyan kifejezéseket, mint "napjainkban" (ez általában a kilencvenes évekre utal), és persze az adatok közül sem minden naprakész (például az Európai Unió tagországainak száma, Magyarország EU-tagságának ténye stb.). Különösen érinti ez az utolsó fejezetet, a Merre tart ma a fordítástudomány? címűt, ezért ahhoz mindenképpen hozzá kell venni az előadás anyagát, ott ugyanis a tanárnő megemlítette az ezredforduló óta esedékes tendenciákat is.
Szerintem a vizsgához nagyon nagy segítség a könyv, főleg ha valaki nem volt bent minden előadáson, ne adj' isten elkalandozott a figyelme közben :D Én nagyrészt a könyvre alapoztam a tanulási stratégiámat, és ehhez vettem hozzá a diavetítések anyagát – az eredményből ítélve jól tettem :)
Érdekes volt szembesülni vele, hogy bizonyos fokig szubjektívek ezek a tankönyvek, amiket olvasunk. Ez akkor tudatosult bennem, amikor a fordítók kétnyelvűségéről szóló részt olvastam. Klaudy tanárnő ugyanis nem tekinti a fordítókat (a tolmácsokat is beleértve) kétnyelvűeknek, csak egy speciálisan korlátozott, funkcionális kétnyelvűséget tulajdonít nekik. (De előtte leírja, mennyire eltér egy fordító és egy kétnyelvű személy nyelvi kompetenciája.) Ezzel ellentétben Horváth Ildikó tanárnő könyvében a tolmácsok nemhogy kétnyelvűek, de hivatásos kétnyelvűek. Persze az eltérés abból fakad, mit is értünk "kétnyelvű" alatt (ahogy az mindkét könyvben említésre is kerül), azért jó látni, hogy tényleg nézőpont kérdése az ilyesmi :D
Igazi alapozó könyvről van szó egyébként, de alapos alapozó könyvről :D Nem hiába lett a címe Bevezetés a fordítás elméletébe, mert tényleg érezhetően a kezdő fordító- és tolmácspalánták a célközönség. Ettől függetlenül jó pár szakkifejezés van benne (126! :D), így aki ezt megtanulja, az figyelemreméltó elméleti alapot szerez az esetleges további kutakodáshoz.
Elérhetőség:
Mint mindig, az FTT tanszéki könyvtára rendelkezésre áll, de találunk (különböző kiadási évű) példányokat a Központi Olvasóban, az Egyetemi Könyvtárban, a nyelvtudományi könyvtárban, de még a germanisztikás és az olaszos könyvtárban is. Fontos megjegyezni, hogy van egy Bevezetés a fordítás elméletébe és gyakorlatába c. könyv is, amely első fele elvileg megegyezik ezzel. Ebből még több példány van, az anglisztikás könyvtárban kapásból nyolc, de van a németesben, a Központi Olvasóban, a nyelvtudományiban is stb.
Klaudy Kinga – Bevezetés a fordítás elméletébe