Következik a forrásokat tartalmazó fejezet. A választott szöveg témájától függően nagyon eltérő lehet, mi kerül túlsúlyba ennél a résznél, szerintem ezt érdemes figyelembe venni a tagolásnál is. A tájékoztatóban a következő csoportosítás szerepel: szótárak, lexikonok/enciklopédiák, kézikönyvek, párhuzamos szövegek és egyéb segédeszközök. Az én esetemben ennek így nem sok értelme lett volna (kézikönyvet illetve lexikont vagy enciklopédiát alig használtam, ahogy egyéb segédeszközöket sem, párhuzamos szövegből viszont kismillió akadt), ezért kicsit máshogy közelítettem meg a források kérdését.
Nálam az első csoportba kerültek a szótárak és a helyesíráshoz/szerkesztéshez használt források, tehát elsősorban politikai és informatikai témájú szótárak (egynyelvűek és kétnyelvűek egyaránt), valamint olyan könyvek, mint a Fordítókalauz, az Osiris-féle Helyesírás vagy a Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Ezen túl már csak két nagyobb részre osztottam a forrásokat: forrásnyelvire és célnyelvire. Esetemben a "párhuzamos szövegek" és például a terminológiához/fordításhoz felhasznált "források" nem igazán voltak elkülöníthetők, ezért csak a nyelv alapján osztottam fel őket. Erős többségben vannak az internetes forrásaim egyébként, ami nem különösebben meglepő, hiszen a közösségi média és a politika sajátos kapcsolatáról szóló cikket fordítottam.
Az összefoglalással kapcsolatban a tájékoztató igen szűkszavú, konkrétan semmilyen támpontot nem ad arra nézve, hogy ide minek is kellene kerülnie. Az első elgondolásom az volt, hogy amint azt annak idején általános iskolában a fogalmazás órán a fejünkbe verték, ide ugyanúgy nem kerülhet "új információ", mint ahogy egy fogalmazás befejezésébe. (Tudjátok, bevezetés–tárgyalás–befejezés.) Sellei tanár úr tanácsára viszont végül nem az előző ~50 oldal rövid összefoglalása került ebbe a fejezetbe, hanem a fordítás során szerzett tapasztalataimat összegeztem; azt, hogy mivel lettem több általa. Mivel senki sem vár el egy oldalnál hosszabb terjedelmet ennél a fejezetnél, igazából nem nagy kihívás megírni, elvégre bölcsészek vagyunk majdnem mind – lassan öt éve tanuljuk a rizsázás nemes művészetét :D
Összességében a terjedelemnek elvileg "kb. 40 oldalnak" kell lennie, és ez egyébként teljesen reális szám. Én nem eresztettem különösen bő lére egyik fejezetet sem, nem éltem a másoknál látott hossznövelés eszközeivel (a kedvencem a létező összes bekezdés közé beszúrt dupla sortörés, a hideg kiráz tőle), és mégis 54 oldalas lett a teljes dolgozat. Úgyhogy emiatt nem kell aggódni. Ha valakinek esetleg a scannelt forrásszövege és annak szerkesztése miatt kurtább lenne a terjedelem, szerintem attól sem kell megijedni, és emiatt nem kell felesleges köröket futni a "mesélősebb" fejezeteknél. (Again, személyes vélemény.)
A Worddel kapcsolatos szerkesztési kihívásaimról lehet, hogy a későbbiekben fogok még írni (címlapot rakni a főszöveg és a végjegyzetek közé... mission impossible), de egyelőre a felépítésről ennyit szerettem volna megosztani :) Örülök, hogy túl vagyok a diplomamunka megírásán, és így a tavaszi szünetemet mással tölthetem. (Például blogírással. Meg filmszövegfordítással. Jaja.)
Diplomamunka – A dolgozat felépítése 3.