Magyar nyelvhelyesség vizsga

Az első vizsga! :D Bele is csapok a közepébe: semmi meglepetést nem okozott, főleg azért nem, mert már a félév legelején tudtuk, mi lesz benne :D A Kerényi teremben voltunk, egy sorban elvileg 7 ember ülhetett. (Gyakorlatilag úgy rémlik kicsit sokan voltunk ahhoz, hogy ez minden esetben megvalósítható legyen.) A négy oldalas dolgozat első két oldalát a lektorálandó szöveg tette ki, a másik lap egyik oldalára pedig az egyik fogalmazványunkat kellett leírni, a másikra a másikat. Mivel a választott olvasmány összefoglalására 1–1,5 oldal terjedelmet adott meg a tanárnő, ezért kaptunk plusz lepecsételt lapot is, ha kértünk.

A lektorálandó szövegen látszott, hogy minél többféle hibát beleillesztett a tanárnő, hogy legyen mit javítani, így viszont elég komoly mennyiségű javítást kellett eszközölnünk rajta... Őszintén szólva én egy kicsit el is vesztem a sok hiba között, például volt, hogy egy helyesírási hiba kijavítása után elkezdtem gondolkozni, hogy talán az egészet át kéne fogalmazni... végül nem mertem mindent átírni, amit legszívesebben átírtam volna (nem is lett volna elég hely a margón :'D), majd kiderül, mire volt ez elég :)

Összesen másfél órát kaptunk a vizsgára, ami soknak tűnhet, de annyira azért nem volt az. A két fogalmazás leírása elég sok időt elvett, utána pedig a lektorálással akár a végtelenségig is lehetett volna foglalkozni :D Körülbelül minden átolvasással találtam újabb és újabb hibát vagy gondolkodnivalót... Végül talán 10 perccel adtam be korábban a lapokat, mint hogy lejárt volna az idő.

Nem tudom, eredmény mikor lesz, de ide valamilyen formában mindenképp kiírom :)

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Hasznos linkek Jancsi Beátától

Pár héttel ezelőtt az EU-s pótló órán járt nálunk egy vendégelőadó, Jancsi Beáta, aki az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságánál dolgozik. Hihetetlenül szimpatikus nő, és nagyon érdekes dolgokat mesélt. Több rendkívül hasznos oldalt is mutatott nekünk, és ezeknek a címét utólag el is küldte e-mailben. Ezt a listát szeretném most itt közzétenni. Van köztük olyan, amiről korábban már írtam, de jórészt újdonságokról van szó.

• Uniós terminológiai adatbázis – IATE
• Uniós jogszabályok és egyéb nyilvános uniós dokumentumok hivatalos forrása – Eur-Lex
• Munkalehetőségek az EU intézményeinél – EPSO
• Gyakornoki program a Bizottságnál
• Gyakornoki programok más intézményeknél
• Intézményközi kiadványszerkesztési útmutató – IKÚ
• Európai Bizottság: Fordítási Főigazgatóság – DGT
• Magyar vonatkozású fordítási segédanyagok a DGT weboldalán
• A pontos fogalmazás művészete, DGT kiadvány
• Európa Önökért (praktikus tanácsok és segítség)
• Önkéntesség, ifjúsági cserék stb.
• Munkalehetőségek az EU országaiban
• Többnyelvűségi portál 
• European Master's in Translation egyetemhálózat – EMT
• EU-intézmények kiadványai (kinyomtathatók vagy regisztráció után ingyen megrendelhetők)
• Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete (Facebook)
• Európa Pont Budapest (Facebook)
• Translating for Europe (Facebook)
• EU Careers (Facebook)
• Európai Nyelvi Koktélbár (Facebook)

Posted in Közérdekű, Linkek

Fordításelmélet a Youtube-on

Aki rendszeresen látogatja Klaudy tanárnő fordításelméleti előadásait, az szembesülhetett már vele, hogy majdnem minden órán videófelvétel készült. A negyven-negyvenöt perces videók a Youtube-ra kerülnek fel, méghozzá a Villámfordítás Fordítóiroda csatornájára. Így minden érdeklődő belenézhet az előadásokba, illetve ha egy-két szaktárs valami szörnyű katasztrófa miatt nem tudott volna részt venni valamelyik előadáson (:D), könnyen pótolható ez a hiányosság. (Belenéztem egyébként a videókba, és az ötödiktől kezdve vannak "nálunk", a Kerényi teremben felvett előadások feltöltve, hogy az azt megelőzőek honnan származnak, azt sajnos nem tudom.) Aki úgy dönt, belenéz, annak have fun! :)

Csak a miheztartás végett, az első videót beillesztem ide :)
(Zavar, mennyire rövid így a bejegyzés, na! :D)

Posted in Linkek, Videók

Ildikó Horváth – Interpreter Behaviour

Ildikó Horváth – Interpreter Behaviour. A psychological approach

Kiadó: Hang Nyelviskola Bt.
Kiadás éve: 2012
ISBN: 978 963 08 4976 0

És igen, sikerült végeznem egy újabb kötelezővel! Ezúttal a tolmács előadás másik kötelező olvasmányát, azaz Horváth Ildikó könyvét végeztem ki sikeresen. Kicsit éles váltás volt ez az előző kettő könyv után, azt is mindjárt leírom, miért. Először viszont azt írnám le, hogy 261 számozott oldallal ez az eddigi legnagyobb terjedelmű kötelező olvasmány (mármint az általam olvasottak közül, mert hohó, lesz ez még így se!), és talán a legkevésbé szellős is. Ami itt-ott megtörte a szöveg folyását, azok az ábrák voltak, bár nem kell túl sok képre számítani, azért azt előrebocsátom :D

Tehát, mint említettem, a Nyelvtanulás két kézzel és a Tolmácsolás könyvekhez képest ez azért egy más kategóriát képvisel. Tudományosabb és részletesebb, de szerintem még az a kategória, amit nyugodt szívvel fel lehet adni kötelezőnek így a képzés első félévében, mert semmiképp sem túl tudományos vagy túl komplikált. Ami számomra különösen könnyen követhetővé tette, az az, hogy az egyes alfejezetek viszonylag rövidek. Nem tudom, ezzel a kisebbségbe tartozom-e, de sokkal könnyebben nekiállok a tanulásnak, ha látom, hogy a következő fejezetecske is csak két oldal. Ha viszont tizen-huszon oldalas, tördeletlen folyószöveget látok, nagy az esély, hogy addig tologatom magam előtt a tanulást, míg aztán rohamléptekkel kell átvágtatnom az egészen.

A tartalmára rátérve, ezt a "szokásos" módon a nagyobb fejezetek címével illusztrálnám:

1. Interpreters' communication behaviour
2. Interpreters' speech behaviour
3. Interpreters' linguistic behaviour
4. Interpreters' creative behaviour
5. Stress and interpreter behaviour
6. Cognitive flexibility and interpreter behaviour
7. Interpreter trainee behaviour: autonomous learning

Most hogy mindezt így leírtam, ráeszméltem, hogy talán meg kellett volna említenem: a könyv egyébként angolul van :D (Bár gondolom ez a címéből is egyértelmű volt, de azért ki tudja.) A fejezetek egyébként javarészt általános bevezetéssel, esetleg fogalommeghatározásokkal indulnak, majd az esetleges komponensek, tényezők is bemutatásra kerülnek, illetve gyakori, hogy a tolmácsolástudomány (és egyéb tudományok) legfontosabb modelljeit és teóriáit is leírja a szerző, majd a fejezetek végén mindig konklúzió és további lehetséges kutatási irányok szerepelnek. 

Nagyon hasznos lehet a könyv azoknak, akik ne adj' isten doktori képzésen törik a fejüket, és kutatási témát keresnek, mert az egyes modellek és elméletek említése igen gyakori, így számos terület számos képviselője és az eddigi kutatások is felbukkannak az irodalomjegyzékben. Nagyon jó kis áttekintést szolgáltat a könyv az eddigi tudományos munkákat illetően – már a vonatkozó témákkal kapcsolatban, persze. Aki csak "átfutni" akarja a könyvet, az ugyan elveszhet a sok szakértő neve között, de szerintem már csak azért is hasznos a kutatók említése, mert a könyv segítségével egész jól fel lehet mérni, ki az, aki igen fontos személyiség a tolmácsolás kutatásában. (Nyilván az, akinek a neve kismilliószor szembejön velünk :D)

Attól függetlenül, hogy sokkal tudományosabb ez a könyv, mint az előzőek, ezt is szépen jegyzetelhetőnek találtam. Előfordulnak benne ismétlések, illetve érezhető az egyes modellek leírásánál, hogy melyiket tartja "fontosabbnak" a szerző, és melyiket kevésbé. (Ez ugye elsősorban a vizsgára készülő hallgatóknak jelent mankót. :D) Értelemszerűen a nagyobb horderejű elméletek sokkal részletesebben kerülnek bemutatásra, míg másokat csak egy-két jellemző vonással írt körül a tanárnő.

Hogy könnyű volt-e olvasni... mihez képest :D A hatodik fejezetet valamiért körülbelül addig olvastam, mint az összes többit együttvéve, a hetedik viszont nagyon gyorsan ment (bár rövid is, ez tény), de ez nyilván az érdeklődési kör függvénye is. Az a tény, hogy angolul íródott a könyv, nem jelentett plusz problémát (jól is néznénk ki, ha a B nyelvemen nem tudnék elolvasni egy könyvet), mert mint tapasztaltam, azokat a szavakat, amelyeket meg kellett néznem szótárban, magyarul sem ismertem XD (Vagy legalábbis a pontos jelentésével nem voltam tisztában, na.)

Nagyon sok átfedés van a könyv tartalma és az előadásokon elhangzottak között, de tényleg nagyon sok. Persze a tanárnőt hallgatni sokkal élvezetesebb, és az órákon nem is részletezi annyira az anyagot, mint a könyvben, de ha valaki nem tudott bemenni egy-egy órára, annak mindenképp nagy segítséget jelenthet a könyv. Összességében örülök, hogy elolvastam, mert sokkal okosabbnak érzem magam tőle XD (Micsoda érvek.) Bár nem készülök tolmácsnak, a könyv túlnyomó részét érdeklődve olvastam :)

Elérhetőség:

Na, ez nem egyszerű... A Széchényiben természetesen van egy példány, de az ELTE tagkönyvtárai keményebb diónak bizonyulnak. A Központi Olvasóban elvileg van egy példány, gyakorlatilag egy szaktársam élménybeszámolója szerint annak az egynek nyoma veszett... Ezen kívül a nyelvtudományiban van még egy példány, illetve a mi saját kis tanszéki könyvtárunkban. (Meglepő, hogy itt is csak egy, hiszen kötelező egy egész évfolyamnak... És utólag is elnézést, amiért egy hétig én csücsültem rajta :'D)

Posted in Könyvek, Kötelező olvasmányok

Pótlások hete

És igen, elérkeztünk a szorgalmi időszak végéhez! Gyakorlatilag. Jövő héten ugyan még van tanítás, de ez lesz a már sokat emlegetett pótlások hete. Ez annyit jelent, hogy csak azok az órák lesznek megtartva, amelyekből félév közben maradt el egy-kettő. Ez a gyakorlatok közül egyedül az angol–magyar tolmácsolás órát érintette, de itt a tanárnő (és a csoport) úgy döntött, nem lesz szükség erre a plusz egy órára, és fordítsuk inkább az időnket és energiánkat a vizsgákra való felkészülésre.

Az előadásaink közül Klaudy tanárnő óráiból egy sem maradt el (gondolok itt a félév elején megtartott nyelvhelyességi előadásokra és a fordításelméletre). Horváth Ildikó tanárnő egyik héten nem tudta megtartani a tolmácsolás előadást, így az utolsóra jövő hétfőn kerül sor. Eszenyi Réka tanárnő a félév elején két szerdán is elfoglalt volt, tehát két európai tanulmányok óra is elmaradt. Ezek egyikét már a félév során bepótoltuk egy pénteki napon, a másikat pedig jövő szerdán tesszük meg. 

Természetesen ez a pótlásos rendszer nem érinti azokat a tantárgyakat, amelyek nem a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék gondozásában vannak, tehát a szabad kredites tárgyaim ugyanúgy meg lesznek tartva, mint egyébként. (Legjobb tudomásom szerint nincs még egy tanszék, amely alkalmazná ezt a rendszert.) Tehát az interkulturális kommunikáció és a hallássérültek idegennyelv-tanulása előadások az utolsó héten is aktuálisak lesznek.

Hogy érezzétek, mennyire szellős így ez a hét, be is illesztem ide a jövő heti órarendemet:

Posted in Órarend

Kontráné Hegybíró Edit – Nyelvtanulás két kézzel

Kontráné Hegybíró Edit – Nyelvtanulás két kézzel. A jelnyelv szerepe a siketek idegennyelv-tanulásában

Kiadó: ELTE Eötvös Kiadó
Kiadás éve: 2010
ISBN: 978 963 284 131 1

Időközben ráeszméltem, hogy butaságot írtam Szabari Krisztina könyvéről, mert nem annak értem először a végére, hanem ennek :D Csak időközben kölcsönadtam, ezért nem volt szem előtt, így jól el is feledkeztem róla. Ez a könyv az egyik szabad kredites tárgyamhoz tartozó kötelező olvasmány, méghozzá – nem meglepő módon – a hallássérültek idegennyelv-tanulása c. előadáshoz. 

Ami nagyon tetszett a könyvben, hogy száz százalékosan és teljes mértékben közérthető. Semmilyen, de tényleg a legapróbb előzetes tudást sem feltételezi a könyv az olvasóról, ami számomra nagyon jó hír, hiszen eddig nem sokat tudtam a hallássérültekről, az oktatási rendszerben való boldogulásukról nem is beszélve. A könyv tehát Ádámnál és Évánál kezdi, leírja, mit jelent nagyothallónak lenni, siketnek lenni, mi az a jelnyelv stb. 

Az előadások egy az egyben a könyvön alapulnak, így hatalmas segítséget nyújtanak a vizsgához is – erről majd bővebben a vizsga után tudok beszámolni :) Hogy milyen témákat is érint a könyv, azt talán a fejezetek címeivel tudom leghűbben illusztrálni:

• Alapvető ismeretek a siketekről: a siketek mint nyelvi és kulturális kisebbség
• A siketek idegennyelv-tanuláshoz való joga
• Az "Esélyegyenlőség a nyelvtanulásban" projekt kutatásai 2007–2008
• A siketek anyanyelve és a jelnyelv használata az oktatásban
• Siketek és nagyothallók nyelvtanulási motivációi
• A siketek és nagyothallók nyelvtanulási tapasztalatai
• A siketek nyelvoktatásában bevált tanítási módszerek
• Integrált nyelvtanulás nagyothallókkal és hallókkal
• Esélyegyenlőség és -egyenlőtlenség
• Célok, feladatok

182 számozott oldalról van szó, kellemesen méretes betűtípussal. Főleg azokat a részeit mondanám szellősnek, ahol idézeteket hoz fel a szerző, ami viszonylag gyakori. A könyv maga egy kutatás eredményeit írja le, és ezt a kutatásban résztvevőktől idézett beszélgetésrészletekkel is illusztrálja. Ez egyébként egyben olvasmányossá is teszi a könyvet, és segít abban is, hogy kicsit azonosulni tudjon az olvasó a problémával.

Nagyon jól jegyzetelhető könyv, mert nem tömény, nem sok, nagyon szépen követhető és logikus a felépítése is. Élveztem az olvasását. Ha valakit érdekelne maga az előadás, de nem tudja megoldani, hogy látogassa, annak tökéletes alternatíva ennek a könyvnek az elolvasása. (Ahogy a vizsgázni készülő hallgatók is támaszkodhatnak rá, ha esetleg valami fatális véletlen folytán nem ültek be minden héten az órára :D) A végső ítélet tehát részemről az, hogy bárki laikus de érdeklődő személynek bátran merem ajánlani a könyvet :) 

Elérhetőség: 

Az ELTE intézményein belül nem meglepő módon a Bárczi könyvtárában van belőle a legtöbb példány, de a PPK-n és a BTK nyelvtudományi könyvtárában is akad belőle. Mint szinte mindenből, a Széchenyiben ebből is van. Én személy szerint a BTK-n, az R épületben lévő Eötvös Pontban vásároltam meg (a Jegyzetboltban nem kapható!), az árcédula tanúsága szerint 2160 forintért.

Posted in Könyvek, Kötelező olvasmányok