Új könyvtári nyitvatartás

Hétfőn egy barátnőmmel nagy elánnal be akartunk vonulni a könyvtárba, aztán jól visszapattantunk az ajtóról. Amint azt Papp Jutkától megtudtuk, pont előző nap érkezett meg hozzá az új nyitvatartási rend (az új helyesírás szerint bizony egybe kell írni, just sayin'), és 8:30 helyett csak 12:30-től volt lehetőségünk bejutni. (Nem mentünk ám oda 8:30-ra, nem kell kétségbeesni, csak 10-re :D) Hogy mások ne járjanak így, kiteszem ide a jelenlegi beosztást is (csak így fényképezve):

A pénteki nap elejét az előző beosztáson átírták 8.00–10.00-re, ez gondolom majd itt is megtörténik.

Posted in Könyvtár

Könyvtár

Már kedden megörökítettem az aktuális félévre érvényes könyvtári beosztást, amit az ajtóra tesznek mindig ki, de csak most jutottam el odáig, hogy prezentálható formába hozzam :D A táblázatot gyorsan bepötyögtem Wordbe, és ezúttal változatlanul hagytam az összes sajátos rövidítést és rejtjelezést :D A könyvtári illetve kölcsönzős időpontokat azért bejelöltem szürkével, mert végül is a többi "érdektelen" a könyvtárazni óhajtónak. (Aki nagyon unatkozik, az persze nyugodtan nekiállhat a rejtjelfejtésnek :D)

Posted in Könyvtár, Közérdekű

A tanszéki könyvtárról

Pár perce szembesültem vele, hogy a szak népességének elég nagy része nincs tisztában azzal, hogy nekünk van egy tanszéki könyvtárunk. Vagy ideiglenesen elfeledkeztek erről. Vagy nem is tudom :D Tehát! Igen, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszéknek van saját, külön bejáratú könyvtára (Fordítástudományi Könyvtár névre hallgat), amely nemcsak nevében, de elhelyezkedésében is hű a tanszékhez, mert konkrétan a tanszéki folyosó egyik termében található. Több szempontból is némileg rendhagyó a működése, így talán ezért nincsen benne a "köztudatban" a létezése.

Lássuk, miért is rendhagyó. Először is azért lóg ki a sorból, és nehezebb "megtalálni", mert úgy tapasztaltam, nincsen benne az internetes rendszerben. Tehát ha az ELTE könyvtárainak közös katalógusában (ugye ezt nem is kell linkelnem, ugye...? na de azért mégis, itt van) rákeresünk egy szerzőre, műcímre, bármire, akkor az FTT könyvtárában lévő példányokat NEM fogja kidobni a rendszer. Élek a gyanúperrel, hogy ez azért van így, mert a könyvtár készlete nincs digitalizálva. (Ugye micsoda merész és bölcs következtetés ez részemről? :D)

A digitalizálás hiánya mellesleg a kölcsönzés módján is meglátszik. Én, aki tulajdonképpen a huszonegyedik század gyermeke vagyok, nem tapasztaltam meg sem a katalóguscédulás keresés élményét, sem pedig a... kölcsönzőcédulák(?) intézményét. Az előbbit egyébként itt sem, de kissé megilletődtem, amikor beiratkozáskor az adataimat nem vitték be semmilyen számítógépes rendszerbe, hanem tulajdonképpen egy kis kartonzsebecskére írtam mindent, amibe az általam kikölcsönzött könyvek cédulái kerülnek. Alapvetően egyébként nem rossz módszer, szerintem kifejezetten aranyos :D (Hogy mennyire praktikus, azt nyilván a könyvtárosok tudnák megmondani.)

Rátérve a másik okra, amiért talán kevesen tudnak a könyvtárról, hogy kissé "beleolvad" a környezetbe. A tanszéki folyosón bújik meg, és igazából semmiben sem különbözik a többi tanteremtől, csak... tele van könyvekkel :D Meg ki van írva rá, hogy könyvtár...? :D (Azért vannak bennem kérdőjelek, hogy hogy mennek el mellette az emberek :D) Viszont abból adódóan, hogy tulajdonképpen tanteremről beszélünk, órákra is sor kerül itt. Nekem például a szerda reggeli angol–magyar fordítástechnika gyakorlatom kapott itt helyet.

Mivel délelőttönként (és késő délutánonként is) órák vannak a teremben, ezért kölcsönzésre – más könyvtárakhoz viszonyítva – nem sokszor és nem sokáig van lehetőség. A pontos beosztás a könyvtár ajtajára van kifüggesztve, de mivel én ilyen jó szándékú vagyok (és mert már hetekkel ezelőtt lefényképeztem a papírt), közkinccsé teszem az erre a félévre vonatkozó "órarendet", már ami a kölcsönzéses rubrikákat illeti:

Ami a kölcsönzés menetét illeti, csak annyit kell tennünk, hogy szépen bebattyogunk a terembe, az éppen beosztott könyvtárost tájékoztatjuk nemes szándékainkról, és máris kapjuk a kiszemelt áldozatot. Szótárak, folyóiratok és könyvek is vannak dögivel. A könyvtár saját faliújságján egyébként lényegesen több információ szerepel, mint amit én most itt leírtam... legközelebb talán azt is lefotózom, és beszámolok a látottakról :)

A lényeg, hogy ne féljünk a könyvtártól! A kötelező olvasmányok például hihetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre, úgyhogy hajrá! Nálam jelenleg a Szabari Krisztina-féle kék könyvből és Horváth Ildikó Interpreter Behaviour c. könyvéből is van egy-egy példány.  

Posted in Könyvtár, Közérdekű

Matrica, könyvtárak, miegymás

Örömmel jelentem, hogy minden mai napon esedékes ügyintézésnek sikeresen a végére jártam :) Első lépésként elvittem a friss, ropogós diákigazolványomat a Quaesturára, ahol megközelítőleg 56 másodpercig tartózkodtam. Csak ajánlani tudom a péntek délelőttöt az iroda meglátogatására, mert gyakorlatilag senki nem volt bent, sor sem volt, csak megnyomtam a megfelelő gombot (állandó diákigazolvány érvényesítés), kaptam egy sorszámot, és már oda is hívtak egy épp szabad ügyintéző pulthoz :) Megkaptam a matricát, cserébe megejtettem a szokásos kód-aláírás kombót, és már döcögtem is tovább.

Az immáron érvényesített diákigazolványommal felfegyverkezve érkeztem meg a Germanisztikai Intézet és az Angol-Amerikai Intézet könyvtáraihoz. (Mert ugye egy légtérben van a kettő, csak éppen a beépített udvar két eltérő oldalán.) Első körben a germanisztikás oldalt céloztam meg. Miután megkaptam a megerősítést, hogy igen, fordító-tolmács mesterképzésesként valóban beiratkozhatok, ki kellett töltenem egy kis beiratkozó cetlit, illetve oda kellett adnom a diákomat. Kiderült, hogy még a BA-s időkből benne voltam a rendszerben, csak azóta néhány adatom megváltozott – például létrehoztam egy, a réginél komolyabb beonyomást keltő e-mail címet, illetve az ominózus állandó lakcímváltozást is iktatni kellett.

A könyvtáros lány nagyon segítőkész és barátságos volt, még meg is mutatta a monitorján, hogyan és mit lát abból, hogy én régebben már be voltam iratkozva az anglisztikás könyvtárba (és az Egyetemi Könyvtárba is). Szokás szerint kisebb small talkot eredményezett a japán szakos végzettségem is :) Miután az adminisztráció lezárult, tisztáztuk, hogy az olvasóterembe ugyan most nem szeretnék bemenni, de miután átszaladok az anglisztikás pulthoz, majd visszajönnék kikölcsönözni valamit. A könyvtáros kérdésére válaszolva elmondtam, hogy a "germanisztikások bibliája" néven futó könyvre lenne szükségem (fogok róla írni egy másik bejegyzésben), azt mondta, mire beiratkozom a másik könyvtárba, ő elő is keresi nekem :) (Mondtam én, hogy segítőkész! Még kikérő cetlit sem kellett írnom :D)

Az anglisztikás könyvtárba is sikeresen beiratkoztam, bár itt meg kellett mutatnom a Neptunba bejelentkezve, hogy van anglisztikás tanegységem. (Ez egyébként eddig is így működött – BA első évében, amikor még hivatalosan nem voltam angol minoros, szintén így kellett igazolnom a jogosultságomat.) A – szintén roppant segítőkész – könyvtáros elmagyarázta, hogy tanegységesként csak fél évre tud beírni, így január 30-ig vagyok most éppen a rendszerben. Ezt követően ismét eljátsszuk majd a Neptunba bejelentkezős, tanegységes játékot, na de ennyit simán megér a dolog :) És ezzel egyértelművé vált, hogy minden félévben kell angolos tanegységet felvennem, ha be akarok iratkozni, tehát a szabad kreditjeim nyilván ennek szellemében kerülnek majd felhasználásra :D (Nem mintha bármelyik másik tanszék tárgyai között mazsolázni akartam volna.)

Itt már ment minden, mint a karikacsapás, mivel ha egyszer bekerülnek a rendszerbe a (friss) adataim, azt az összes tagkönyvtár látja. (Éljen a hálózati összeköttetés és a modern könyvtári rendszer! :D) Pár perc alatt végeztünk is, és kanyarodtam vissza a germanisztikás oldalra (érdekes látványt nyújthattam egyébként fel-alá rohangálva a két oldal között). A könyvtáros lány pedig már el is intézte nekem a kölcsönzést, így mehettem isten hírével! Most már semmi sem áll az utamba, hogy még közelebbi viszonyba kerüljek a német nyelvtan rejtelmeivel :)

Posted in Könyvtár, Ügyintézés

Megérkezett a diákigazolványom!

Ahogy azt a lelkes felkiáltásból gondolhatjátok, nagyon örülök, hogy végre megkaptam a várva várt plasztikkártyát! (Szeretném, ha mindenki átérezné, hogy nem kevés érzelmi töltetet jelent, ha a címben(!) felkiáltó jelet találtok. Azért na.)

És csodák csodájára, valóban igaznak bizonyult a Q-tér információja, és körülbelül 60 nap alatt meg is érkezett az igazolvány :) Szeptember 8-án kezdtem el az igénylés folyamatát, és november 5-én érkezett meg a kis gyönyörűség – igaz, az állandó lakcímemre, ami egy újabb postai kör futását jelentette az otthoniaknak. Nem kevés rémtörténetet hallottam a várakozás (hó)napjaiban olyan esetekről, amikor az egyszeri igénylő csak 4-5 hónap várakozás után kapta meg a kártyát... de szerencsére nekem nem ilyen sanyarú sors jutott :)

A Neptunban egyébként néha-néha megváltozott a NEK-státusz a vonatkozó menüpontban, például jó ideig valami olyasmit írt a rendszer, hogy továbbították a kérést a NEK-nek, aztán szűk egy hete már az szerepelt a rubrikában, hogy Sikeres diákigazolvány igénylés :) Egy-két munkanappal később már meg is érkezett egy kis borítékban. Meglepődve tapasztaltam, hogy tokot is küldtek hozzá , aminek nyilván tele van diákhiteles reklámokkal a felülete, de ahogy a magyar mentalitás diktálja, erre csak annyit tudok mondani: kit érdekel, ingyen van :D 

Ma gyorsan el is fogok szaladni a Quaesturába, hogy szerezzek rá matricát, és első dolgom lesz beiratkozni a germanisztikás és az anglisztikás könyvtárakba :D (A böngésző miért húzza alá az "anglisztikás" szót, de a "germanisztikás" szót nem? Interesting.) Azért vannak itt prioritások, kérem szépen! Egyébként valószínűleg megoldható lett volna a beiratkozás diákigazolvány nélkül is, de megmondom őszintén, nem próbálkoztam vele. Egyrészt nem volt égető szükségem a könyvtárazásra (eddig!), másrészt az esetleges bonyodalom sem hiányzott az életemből.

A könyvtárazáshoz még annyit, hogy kicsit aggódom a kölcsönzés miatt. A germanisztikás könyvtár honlapján ugyanis elég kategorikusan le van írva, hogy "A könyvtár teljes körű használatára csak az ELTE BTK Germanisztikai Intézetében BA, MA, minor vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók és az Intézet oktatói jogosultak". Én egyik kategóriába sem esem bele, de ettől függetlenül nem csak az olvasótermet óhajtom használni... szóval szurkoljatok. (Ugyanezen aggályaim mellesleg az anglisztikás könyvtárra is érvényesek.)

A matrica megszerzése és a könyvtárakba való beiratkozás is reményeim szerint eseménytelen lesz, de ez még sosem tartott vissza attól, hogy blogbejegyzést írjak a témában, úgyhogy majd jelentkezem :)

Posted in Könyvtár, Ügyintézés

Egyetemi Könyvtár

Az alap- és a mesterképzés közötti egy év pihenő során az ELTE Egyetemi Könyvtárában dolgozom, úgyhogy most erről szeretnék írni egy kicsit. Mégiscsak egyetem, úgyhogy témába vág :D

Annak idején, amikor viszonylag gyakran látogattam a Ferenciek terén elhelyezkedő könyvtárat, még külön kölcsönző nyílt a földszinten jobb oldalt (a ruhatár mellett), így az olvasótermekkel nem is igazán ismerkedtem meg, csak akkor vetett oda a sors, amikor nem kölcsönözhető példányra fájt a fogam. (Lapos oldalpillantásokat vetek rád, esszéírás óra, második félév.) A forgóvillás beléptetőkapu ekkoriban került beszerelésre, amely első körben persze nem kis gondot okozott, amikor megpróbáltam behatolni az épületbe :)

Jelenleg viszont már nem működik a kölcsönző szoba, és az olvasótermek látják el ezt a feladatot is. A kölcsönzőbe mi kerültünk, akik archiválunk, digitalizálunk, adatbázisba töltögetünk, és egyéb hasznos ámde kevésbé látványos háttértevékenységet végzünk :D Vagyis pontosabban épp nemrég költöztünk fel a harmadik emeletre, de ez részletkérdés.

Nem sokkal miután munkába álltunk, körbevezettek minket szinte az egész épületen, ami meg kell valljam, hatalmas élmény volt. A főigazgatói irodától kezdve a restaurációs helyiségen át a digitalizáló teremig mindenfelé jártunk, és szembesülnöm kellett vele, hogy hatalmas, szinte labirintusszerű épületről van szó, ahol körülbelül ötször annyian dolgoznak, mint én azt naiv módon feltételeztem. És rengeteg a munka.

Sok könyvtári dolgozótól hallottam, hogy a legtöbben úgy gondolják, könyvtárosnak lenni rém egyszerű és laza meló – nem tagadom, én is ebben a tévhitben éltem. Persze azt nem feltételeztem, hogy egész nap más dolga sincs az itt dolgozóknak, mint útbaigazítani az eltévelyedett olvasót és pár évtized alatt végignyálazni a korpusz tetemes hányadát. De nem is voltam tisztában vele, mennyi munka van egy ilyen intézmény mögött. Nem tagadom, most sem tudnám pontosan megmondani, ki mit is csinál, de annyi bizonyos, hogy a könyvtárpultban ücsörgés és a kikérőcetlik átvétele a legeslegkisebb töredéke annak a munkarengetegnek, amit végezniük kell.

A legaktuálisabb, ami a könyvtár életét illeti, persze a felújítás. Kaotikus ügy ez, mert jóformán senki sem tud biztosan semmit, de az előkészületeknek (könyvek elpakolása, irodák kiürítése) folyniuk kell. De hogy a kedves olvasók is lássák, hogy bizony nem puszta passzióból zárták be az intézményt, a munkálatokat a Facebookon is követni lehet, méghozzá itt. Szerintem jó ötlet így dokumentálni az eseményeket, és remélem megmarad a lelkesedés a kezdeményezést illetően.

Ambivalens érzelmeim vannak jelenleg, ami az itteni munkát illeti, mert egyrészt ha csak szeptemberig maradok, az azt jelenti, hogy felvettek az egyetemre, és olvasóként térek csak vissza. Viszont ezzel együtt ki is kerülök a könyvtár közösségéből... Sok itteni dolgozóval ismerkedtem meg az itt töltött pár hónap alatt, és azt kell mondjam, egyetlen kezemen meg tudom számolni, hány olyan emberrel hozott össze a sors, aki ne lett volna szimpatikus. A főigazgatónő egy tündér, a titkárságon dolgozók mindenben segítenek, még abban is, amiben nem :D A projektvezetőink is imádnivalók és közvetlenek, de a portán és a ruhatárban is sok mosolygós arcot látunk és kedves szót hallunk :)

Annyi biztos, hogy sokkal szívesebben fogok ide járni így, hogy tudom, mennyi munka is van az olvasók kiszolgálása mögött :) (És talán a portán ülők is felismernek majd, titkon ebben reménykedem ám :D)

Posted in Könyvtár, Linkek