Magyar–angol fordítás ZH

Még a 10. héten (azt hiszem :D) írtunk egy ZH-t magyar–angol fordítás órán. Két cikket kellett lefordítani magyarról angolra, helyben, egy óra alatt, mindenféle segédeszköz nélkül. Persze ez nem a fordító vágyálma, és meg is szenvedtünk a feladattal kissé :D Utólag visszakerestem a cikkeket, amelyeket le kellett fordítanunk, hogy valami érdemi tartalma is lehessen ennek a bejegyzésnek:

http://hvg.hu/gazdasag/20151110_Moodys_Ket_szomoru_ev_var_a_vilaggazdasag

http://www.mfor.hu/cikkek/vallalatok/Elhalasztja_a_tozsdere_lepest_a_Waberer_s.html

Számomra egyértelműen a második cikk okozott több problémát, főleg mivel a cégformák nem kerültek elő órán (legalábbis angolon nem – németül tudtam volna őket!), így ezeket nemes egyszerűséggel ki kellett hagynom a fordításomból. Meglepve tapasztaltam, hogy sokaknak érdekes módon pont ez a szöveg okozott kevesebb nehézséget. Mások vagyunk, na :D

A fordításokra az esetek többségében kaptunk érdemjegyet (bár ha jól rémlik, nem mindenki), de ezek a jegyek elvileg nem egyeznek meg a félév végi összesítettel. Ez utóbbit egyébként még nem kaptuk meg, és meg sem nagyon beszéltük órán, így igazából majd "meglepi" lesz, ha bekerül a Neptunba :D De mint mindig, arról is beszámolok majd.

Nos, a cikkeket olvasgatva, azért hosszú utat tettünk meg az első félévhez képest, azt kell mondanom :)

Posted in Számonkérés, ZH

Terminológia ZH

Ahogy azt említettem a pótlások hetéről írt bejegyzésben, tegnap írtuk a terminológia ZH-t. Kihívás lesz objektívan és diplomatikusan írni róla, de azért megpróbálom – mint mindig.

Négy oldalnyi feladatot és 45 percet kaptunk. Az első, amivel szembesültem, az volt, hogy jó pár feladattípussal még sosem találkoztunk, pedig a házi feladatok között aztán volt mindenféle. (Erről jut eszembe, az óráról magáról még nem írtam bejegyzést... Ezt nemsoká pótolom, és akkor kontextus is lesz :D) Például a szavak ellentétének és szinonimáinak megadása (néha olyan out-of-context szavaké is, mint a premium – témától függően kismillió dolgot jelenthet...); igék főnevesítése és fordítva; magyar–angol irányú fordításban hibák keresése; a legvéletlenszerűbb rövidítések feloldása; stb. A házi feladatokban vagy hasonló sem volt, vagy előre megadott lehetőségek közül kellett kiválasztani a helyes megoldást (pl. ellentétek, szinonimák és rövidítések esetében).

Becsúsztak a feladatok közé olyanok, amelyeknek nem tudhattuk a megoldását, mert nem tanultuk (bár ezeket utólag levontuk az összpontszámból); a fordítások, amelyekben 3-3 hibát kellett volna találni, hogy is fogalmazzak... mindegyikben jóval több volt háromnál; néha egyszerűen érthetetlen volt a logika (a tax evasionnek miért ellentéte a tax avoidance? – bár végül itt is több mindent elfogadtunk); valamint elgépelések és értelmetlennek tűnő mondatszerkezetek is bőven akadtak a feladatlapon.

Miután letelt a 45 perc, megbeszéltük a megoldásokat. És mindenki saját magának javította a feladatait.

(I'll let that sink in.)

No, szóval nagyon megbíznak bennünk, ez a lényeg. A javítás sem volt zökkenőmentes, mert ugye javarészt nem feleletválasztós kérdések voltak, így nagy eséllyel mindenki kicsit mást írt, aztán persze jöttek a kurjongatások, hogy ez így jó-e, meg az úgy jó-e. A pontszámok összeadása is kihívást jelentett, mert valahogy a feladatok mellett szereplő számok sokszor köszönőviszonyban sem voltak a valójában szerezhető maximális pontokkal. És ehhez jöttek még az utólagos levonások a még nem tanult kifejezések miatt. Megdolgoztatták a kis bölcsészbuksinkat, az biztos.

Miután mindenki beadta a kijavított dolgozatát, mehettünk isten hírével. Elméletileg ha valaki minden házi feladatot jól (90%+) megcsinált, az plusz egy ötöst jelent a félév végi értékelésre nézve. Hogy a Neptunba mikor kerülnek jegyek, azt még nem tudjuk, de majd utólag beszámolok a fejleményekről :)

Posted in Számonkérés, ZH

Szakmai fórum vizsga (ZH)

Ma estünk túl a második félév első vizsgáján, ami valami érdekes okból kifolyólag ZH-ként volt reklámozva. Valószínűleg ez az időzítés miatt alakult így, hiszen még FTT-s léptékben mérve is benne vagyunk a szorgalmi időszakban (jövő héten lesz a pótlások hete), vizsgát pedig nem szokás ilyenkor írni, csak ZH-t. Viszont mivel alapvetően előadásról van szó, nem gyakorlatról, és ez a számonkérés adja az érdemjegyünket is, így "technikailag" mégiscsak vizsgáról beszélünk. (Ezt mutatja az a tény is, hogy három vizsgaidőpont is meghirdetésre került a Neptunban, persze ez nagy valószínűséggel csak formaság, mivel mindenkinek most kellett ZH-t írnia.)

Csak hogy felelevenítsem, ennyit tudtunk a vizsgafeladatokról előzetesen:

1. Az előadások értékelése
2. Öt előadás kulcsszavainak megadása (szabadon választott)
3. Valamelyik előadás tartalmi összefoglalója (szabadon választott)
4. Egy kérdés a kötelező olvasmányokból (Horváth, I. 2015., Horváth I., Szabari K., Volford, K. 2000)
5. Az ajánlott irodalomból (1–28) egy szabadon választott mű ismertetése. (csoporton belül kérem különböző tanulmányokat választani, a fordítói szakmáról szóló más műveket is elfogadok)

Ez alapvetően egy teljesen straightforward és könnyen értelmezhető leírás, azonban a negyedik pont némi kétségbeesést szült köreinkben (már akikkel rendszeresen értekezem tanulás-ügyileg :D), ugyanis el sem tudtuk képzelni, mit fog takarni az, hogy "egy kérdés" a kötelező olvasmányokból. A modern fordító és tolmács alapvetően olvasmányos könyv (szerény véleményem szerint), de attól azért távol áll, hogy egy olvasás után kívülről fújhassa az ember. A másik könyvhöz még annyi kiegészítést kaptunk, hogy "csak az aktuális részeket" kell elolvasni. Mivel a tantárgy leírásában az szerepel, hogy a tantárgy által a hallgatóknak  "[m]eg kell ismerniük a fordítók és tolmácsok szakmai és érdekképviseletei szerveit, azok működését, szabályzatát, etikai kódexét, szerződésmintáit", ezért elsősorban ezekkel a részekkel ismerkedtem. (Ezért is nem fogok erről a könyvről külön bejegyzést írni, mivel az egészet nem olvastam el töviről hegyire.) Illetve természetesen az itt a blogon is nemrég közzétett tanácsokból tudtunk még következtetni arra, mi várható.

Horváth Ildikó tanárnő azzal kezdte, amint belépett a terembe, hogy ez lesz a legkönnyebb vizsgánk, ebben biztosak lehetünk. Némi fenntartással, de azért örömmel fogadtuk a hírt, és amikor kézhez kaptuk a feladatlapokat, megbizonyosodhattunk róla, hogy a tanárnő nem járt messze az igazságtól. Az első feladat egy táblázat kitöltése volt, amelyben előre be volt írva, ki tartotta az előadást (és milyen szervezettől érkezett, ha volt ilyen). Ezt nekünk kellett kiegészítenünk az előadás témájával (némi kihívást jelentett ezt egy megközelítőleg három négyzetcentiméteres mezőbe beírni, de igyekeztem), egy igen/nem szócska beírásával a "részt vett-e" kérdésre válaszolva, majd pedig háromfokozatú skálán kellett értékelni az előadás tartalmának hasznosságát és az előadásmódot. 

Ezt követte a második feladat, ami semmi meglepetést nem okozott. Öt szabadon választott előadáshoz kellett 4–5 kulcsszót írni, amelyekben a "fordítás" és a "tolmácsolás" csak más kiegészítéssel, vagy szóösszetétel részeként szerepelhetett (pl. feliratfordítás). A harmadik feladat sem okozott fejtörést, az egyik előadás tartalmát kellett 10–15 mondatban leírni. A negyedik feladat, a mumusunk pedig az volt, hogy ismertetnünk kellett vagy egy szervezetet (Horváth–Szabari–Volford könyv), egy etikai kódexet (szintén), vagy az egyik szabványt (szintén). Az utolsó feladatban választhattunk, hogy vagy az ajánlott irodalomból választott művet írjuk le röviden, vagy A modern fordító és tolmács egyik írását foglaljuk össze.

Tényleg barátságos vizsga volt ez – már ha ahhoz viszonyítunk, amire számítottam :D Eredményeket nem tudjuk, mikorra várhatunk, de természetesen majd arról is beszámolok.

Posted in Számonkérés, Vizsgák, ZH

Nyelvtechnológia ZH

Tegnap, a tavaszi szünet előtti utolsó órán került sor a nyelvtechnológia ZH-ra. Vagyis ZH-kra. Attól függ, honnan nézzük. A számonkérés két részből állt, először egy elméleti, "hagyományos", papírra-tollal-írós feladatlapot kaptunk. Ezen az első órán leadott elméleti anyaggal kapcsolatos kérdések szerepeltek, például le kellett írni a nyelvtechnológia meghatározását, a konkordancia szerepét és jelentőségét, a fordítómemória célját, a terminológiai adatbázis használatának előnyeit, a gépi fordítás és a géppel támogatott fordítás közti különbség mibenlétét stb.

A ZH második része egy magyar és egy (esetünkben) angol szöveg párhuzamosítása, ezekből fordítómemória készítése, majd ennek segítségével egy harmadik, magyar nyelvű szöveg angolra fordítása volt, mindezt az SDL Trados programmal (és WinAlign-nal). Igazából javarészt ezt gyakoroltuk az eddigi órákon, úgyhogy meglepetések nem igazán értek minket.

Szerintem teljesen jól volt időzítve a számonkérés, mert egy-két héttel ezelőtt még nem tudtam volna elsőre zökkenőmentesen megcsinálni a tradosos fordítást, most viszont már elég magabiztosan kalézoltam fel-alá a menüpontok, modulok és billentyűkombinációk között. (Persze aki mondjuk már korábban is ismerte a Tradost, annak rém unalmas lehetett a több hetes gyakorlás, de ez igazából nem nagyon volt jellemző, legalábbis a mi csoportunkban talán egy ember mozgott már félév elején is otthonosan a program kezelésében.)

Eredmények nem tudom mikor lesznek, erről nem szólt a fáma. 

Posted in Számonkérés, ZH

Angol–magyar fordítástechnika ZH

Szerdán került sor az angol–magyar fordítástechnika ZH-ra. A feladat – magától értetődően – egy angol nyelvű szövegrészlet magyarra fordítása volt. Körülbelül olyan hosszú volt, mint amilyenekkel házi feladatokban is találkoztunk a félév során (tehát 1500 leütés körüli). Papíron, nyomtatva kaptuk meg a szöveget, de a munkát lehetett számítógépen is végezni (illetve természetesen papíron is). Aki lapra dolgozott, az óra végén beadta azt, aki pedig gépen, az óra végén elküldte e-mailben a munkáját Sellei Iván címére. Körülbelül másfél óránk volt a feladatra. (Pár percet ráhúzhattunk 10 után, de nem is kezdtük el pontban 8:30-kor.)

A szöveg szerintem egész barátságos volt. Persze voltak benne fejtörést okozó részek (legalábbis számomra, de hát itt úgyis minden az én szubjektív véleményemről szól :D), de szerintem sokkal könnyebben emészthető volt, mint például a legutóbbi házi feladatunk, a gazdasági-pénzügyi szövegrészlet. Azt hiszem talán senki nem lepődik meg, ha elárulom, én netbookon dolgoztam. (Ha valaki kíváncsi az indokaimra, olvassa el a magyar–angol fordítástechnika ZH alatt átélt szenvedéseimről szóló beszámolót a vonatkozó bejegyzésben. És vegye hozzá az olyan járulékos ámde erős érveket, mint a OneLook, a Linguee és a Google.)

A házi feladat kötelező elemei a glosszárium, a fordítói jegyzetek és a címkék, itt azonban egyiket sem volt muszáj írni. Én fordítói jegyzeteket végül írtam ugyan (nem is keveset... hajaj! néhol már kezdett stream of consciousness jellege lenni a dolognak), de glosszáriumra nem volt időm. Alapvetően az időkorlát okozott némi fejtörést nekem, mert "normális" körülmények között egy házi feladattal napokon át foglalkozom, összesítve talán 3–4 órát. Nyilván másfél óra alatt nem tudtam ugyanazt a teljesítményt hozni (egy-két kifejezés és szófordulat fölött elücsörögtem és -merengtem volna még jó ideig), de meg kell tanulnom emberi tempóban dolgozni, mert ha a mostanihoz tartom magam, felkopik az állam fordítóként :D

Gyanítom, hogy értékelést és visszajelzést majd jövő szerdán kapunk. Iván előre jelezte azt is, hogy személyesen is szeretne elbeszélgetni velünk a félévi teljesítményünkről, hiszen ez már az utolsó gyakorlat lesz a félévben, tehát az érdemjegyek is kiderülnek. Természetesen amint ez bekövetkezik, érkezem majd a beszámolóval :)

Posted in Számonkérés, ZH

Magyar–angol fordítástechnika ZH

Ahogy azt korábban már említettem, az utolsó hét a tanszéken "pótlások hete" néven fut, amikor csak azokat az órákat tartják meg a tanáraink, amiből esetleg elmaradt egy(-kettő) a félév során. Az ezt megelőző hetet több gyakorlat esetében az értékelés és a féléves munka átbeszélése fogja kitölteni, így az esetleges ZH-k és egyéb számonkérések az ezt megelőző, azaz a mostani hétre esnek. Ezért került sor ma reggel (igen, a hétfő reggel 8:30-as óráról van szó) a magyar–angol fordítástechnika ZH-ra.

Nem pontosan tudtuk, mire számítsunk, úgyhogy az előzetes elképzeléseinkről nem is írnék. A ZH maga annyiból állt, hogy kaptunk két magyar nyelvű újságcikket, és ezeket kellett lefordítani angolra. 65 percet kaptunk a két szövegre, amelyek együttesen egy nem túl szellős A4-es oldalt adtak ki. Ahogy ezt már Paulnál megszokhattuk, felhívta a figyelmünket arra, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő. Tehát az nem gond, ha nem érünk mindkét szövegnek a végére (ahogy a többség nem is tette), de amit leírunk, az legyen olyan. (High level English és társai.)

Az egyik cikk az eltűnt maláj repülőgépről szólt, a másik pedig a magyar gazdaságról, pontosabban az Európai Bizottság előrejelzéséről ezzel kapcsolatban. (Legalábbis ameddig eljutottam a szövegben, addig erről szólt :D) A maláj gépes szöveget mindenki barátságosabbnak ítélte, és ennek megfelelően akivel beszéltem, mind azzal kezdte. Persze nem mondom, hogy könnyű volt, sőt... Voltak kifejezések, amikre csak pislogtam (feddhetetlen; légügyi nyomozó; stb.), meg persze olyan szerkezetek, amik szerintem nagyon nem sikerültek se gördülékenyen, se olvasmányosan. (Se high level English-ül.)

Két komoly problémával szembesültem fordítás közben, bár egyik sem ért váratlanul. Az első a szegényes szókincsem. Karöltve a mentális blokkal, ami a ZH-helyzettel járt. Mert az egy dolog, hogy nemes egyszerűséggel nem tudom, mi a légügyi nyomozó angolul (bevallom, még magyarul sem hallottam ezt a kifejezést), de hogy a "közlekedés" szó angol megfelelője ne jusson eszembe hosszú perceken keresztül, na az azért... kínos. Persze végül bevillant a szó, de azért saját magam előtt is égett a fejem, hogy ilyesmi megtörténhet. Ne már.

A másik probléma a papírra írás volt :D Bevallottan számítógép-függő vagyok, és bizony ritka az, hogy a netbookom nélkül hagyom el a lakást (talán csak péntekenként fordul elő, mert német fordítástechnikán nem használom... legalábbis nem helyben). Az, hogy nem tudtam szavakat kitörölni, betoldani, átírni, a szórenddel kényemre-kedvemre variálni... nos, komoly érvágás volt, maradjunk ennyiben :D Persze önmagában azt nem bántam, hogy kézzel kellett írni, mert bár indokolatlan mennyiségű időt töltök pötyögéssel, alapvetően kissé grafomán vagyok... ami rákényszerít a billentyűzet-nyomogatásra, az az időhiány. Mert ugye körülbelül ötször olyan gyorsan gépelek, mint amilyen gyorsan kézzel írok, már ha cél, hogy esetleg olvasható is legyen a végeredmény.

Elkanyarodtam a témától, na. A második szöveget lényegesen nehezebbnek éreztem, és úgy vettem észre, ezzel nem voltam egyedül. Egy szótárral felfegyverkezve nem okozott volna ilyen komoly gondot a fordítás, de így meggyűlt vele a bajunk. Mindenesetre arra rávilágított a ZH, hogy bár bővül a szókincsem sok területen (itt éppen a gazdaság, pénzügy vonal került előtérbe), de sajnos ez főleg a passzív szókincsemre igaz, nem az aktívra. Hajaj, sokat kell még fejlődni, az az igazság... Ja, és nagyon kíváncsi leszek, Paultól milyen értékeléseket kapunk majd.

Posted in Számonkérés, ZH