A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Műfordítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Műfordítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. június 16., kedd

Példatár és Rozsban a fogó


Egyetlen számonkérésről nem írtam még, a Bevezetés a fordítás gyakorlatába c. előadásra készített példatárról. Első körben bemásolom, amit Klaudy tanárnő írt a követelményekről:

***
A teljesítés feltétele: Példatár készítése szabadon választott, tetszés szerinti nyelvű fordítás szövegének az eredeti szöveggel való egybevetése alapján. A párhuzamos szövegelemzés célja a fordítók által ösztönösen vagy tudatosan végzett átváltási műveletek feltárása, értelmezése és tipizálása. A példatár húsz  (lehetőleg 10 lexikai és 10 grammatikai) átváltási műveletet tartalmazzon az alábbi módon.
Útmutató a példatár elkészítéséhez:
A példatárat szövegszerkesztővel kell készíteni.
Címoldal: a példatárhoz készítsen külön címoldalt, amelyen tüntesse fel
  ¤ a példatár készítőjének nevét, címét, telefonszámát, e-mailjét
  ¤ a fordítás irányát
  ¤ a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg pontos bibliográfiai adatait:
     × az eredetinél: szerző, cím, kiadó, kiadás helye és éve
     × a fordításnál: ugyanaz plusz a fordító neve!
Bevezető: A példatár elején legyen rövid ismertetés az íróról, az adott mű szövegéről, a fordítóról és a feltételezett fordítási nehézségekről (hipotézis).
Példatár: A példatár a forrásnyelvi és a célnyelvi mondatot teljes egészében tartalmazza. A példamondatok fölé címként, vagy alá magyarázatként írja oda, hogy milyen átváltási műveletet illusztrálnak.
A forrásnyelvi mondat után tüntesse fel a szerzőt és az oldalszámot (pl. Greene 251), a célnyelvi mondat után a fordítót és az oldalszámot (pl. Borbás 213).
A kiválasztott példamondatot mindig csak egyetlen jelenség illusztrálására használja.
Az illusztrálni kívánt jelenséget a célnyelvben és a forrásnyelvben is húzza alá vagy  valamilyen más módon (kurzív, félkövér) emelje ki.
Minden jelenséget egész mondattal vagy annál nagyobb szövegrésszel illusztráljon.
Összefoglalás: A példatár után röviden foglalja össze gondolatait a vizsgált műveletekről. Igazolja vagy vesse le hipotézisét a feltételezett fordítási nehézségekről. Itt lehet tenni kritikai megjegyzéseket is a fordításról.
Megjegyzések:
Ritka nyelveket is elfogadok.
Lehet párhuzamos szaknyelvi korpuszt is használni.
Lehet egyetlen műveletet kiválasztani (pl. kompenzáció) és arra keresni mind a húsz  példát, de akkor a műveletről részletesebb egy-két oldalas elemzést kérek.
***
Az utolsó órán elmondta a tanárnő, hogy aki "csak" egy tökéletes példatárat állít össze, az négyesre számíthat, ötöst pedig csak akkor lehet kapni, ha minden részfeladatot hiánytalanul elkészítünk (bevezetés a hipotézissel, összefoglalás). Ennél rosszabb jegyet komoly hibák esetén kaphatunk csak, például pár éve volt olyan, aki úgy elemezte az Egri csillagokat és annak német fordítását, mintha a német lett volna a forrásnyelv.

Én végül a The Catcher in the Rye új magyar fordításáról (az "új Zabhegyezőről"), a Rozsban a fogóról írtam. (Eredetileg a Dorian Gray képmásából akartam írni, aztán valahogy félév közben meggondoltam magam :D) Valami egészen leírhatatlan módszert követtem a példák összeválogatásánál, ami félúton volt a konkrét példakeresgélés ("csakazértis találok egy példát tudatos grammatikai konkretizálásra!") és a magyar fordítás szövegtudatos olvasása között ("ez vajon hogy volt az eredetiben? mert szó szerint így biztos nem"). 

Klaudy tanárnő az értékelésében megemlítette, hogy belevehettem volna a fordításról szóló részbe az interneten megjelent kritikákat is. Megmondom őszintén, annyira bele voltam süppedve a két könyvbe, hogy ez eszembe sem jutott :'D De utólag természetesen megtettem. Két hosszabb lélegzetvételű, értékelhetőbb kritikát találtam az új fordításról, érdekes módon két egészen eltérő hangvételűt.

A fenti linken, a VS-en egy viszonylag kritikus hangvételű cikket tettek közzé. Amikor elkezdtem olvasni, úgy éreztem, tükrözi a véleményemet az írás, aztán elbizonytalanodtam, mert ennyire rossz véleménnyel azért nem vagyok róla. Amikor a cikk végére értem (összevont szemöldökkel), tovább folytattam a kutatást, és egy másik irományt is találtam, méghozzá ezt:

Ez a cikk viszont – amellett, hogy persze a fordítói botladozásokat is megemlíti – alapvetően pozitív képet fest az új fordításról. A számomra kifejezetten megakasztó szavakat (drót, sublót és társai) konkrétan úgy állítja be, mint szándékos regiszter-eltérést: "Ez a töredezett személyiség nyilvánul meg a különböző nyelvi regisztereket megszólaltató Rozsban a fogóban." Ezzel a mozzanattal igazából nem tudok mit kezdeni, mert én az angol szövegen ezt nem éreztem, de hát nem is vagyok angol anyanyelvű, és nem is a regény születésekor éltem, így nem tudom megítélni, ez a kettős regiszter az eredeti műben megvan-e.

Az én véleményem egyébként valahol a kettő között van: maga a szöveg szerintem olvasmányos, gördülékeny. A régi fordítást nem olvastam, de az idézetek, amelyek a második cikkben szerepelnek, meggyőztek arról, hogy ez az új mégiscsak jobb lehet. Viszont nem tudok elmenni a számomra konkrétan ismeretlen szavak (pronyó, anziksz, della), illetve a kirívóan régies fordulatok (elveszik helyett elvész, lenne helyett volna, hajadonfőtt és társai) mellett. Engem kizökkentett az olvasásélményből.

Na, szóval! Erről írtam a példatáramat, örülök, hogy elolvastam, és még valami: nekem nagyon tetszik az új borító. (Olyan sok csúnyát írnak róla mindenfelé, hogy szükségét éreztem ezt megemlíteni.) Minimalista de mégis ötletes, nekem nagyon bejön a körbefutó elválasztójel :)

2015. április 28., kedd

Nádasdy a fordításairól


Egyrészt Nádasdy, másrészt fordítás, úgyhogy több szempontból is indokoltnak (vagyis inkább jogosnak :D) érzem megosztani itt az alábbi linket. Hétvégén került sor az idei Könyvfesztiválra, és Nádasdy idén is tiszteletét tette az eseményen, a Magyar Műfordítók Egyesületének standjánál. Shakespeare-fordításairól és az abban utólag eszközölt javításokról mesélt, a tőle már megszokott magával ragadó és utánozhatatlan stílusban. Akit érdekel a műfordítás, vagy egyszerűen szereti hallgatni Nádasdyt (esetleg mindkettő – nálam ez a helyzet :D), feltétlenül szánjon 44 rövidke percet az előadás utólagos meghallgatására a Litera honlapján. 

Köszönöm szépen Andi barátnőmnek, amiért figyelmembe ajánlotta a linket! :)

2015. február 8., vasárnap

FT 21 – Fordítástudomány ma és holnap


Újabb programajánló! Hogy pontosan miről is van szó? Legegyszerűbb, ha bemásolom a Facebook oldalon szereplő leírást:

A 2014/15-ös tanév őszi félévétől "FT 21 – Fordítástudomány ma és holnap" címen új előadássorozat indult az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén. Az előadássorozat kifejezett célja, hogy az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Doktori Programjának egykori és jelenlegi hallgatói jobban megismerjék egymás kutatási területét vagy aktuális kutatásait, az érdeklődők pedig bepillantást nyerhessenek az ott zajló elméleti és gyakorlati munkába. [...] Az előadások maximális hossza 45 perc, amelyek után lehetőség lesz kérdések megfogalmazására, hozzászólásokra és a kötetlen beszélgetésre.

Szóval itt van ez a szuper kezdeményezés, ami bennem nem tudatosult előző félévben, és most emiatt nagyon szomorú vagyok :( Rémlik, hogy az egyik előadás Facebook-eseményét látni véltem, de egyszerűen kiment a fejemből, és eszembe sem jutott azóta sem... Pedig micsoda témákról maradtam le! (Különösen fáj a szívem a harmadikért, ami "Humor az audiovizuális médiában" címmel futott, annyira érdekelne...!) A negyedik előadásról már legalább tudatosan maradtam le, ugyanis éppen aznap (január 29-én) csomagoltam be a létező összes ingóságomat, mert másnap költöztem...

Szóval ebben a félévben feltett szándékom eljutni az előadásokra, ennek azonban van egy aprócska akadálya... az órarendem :( A kontrasztív országismeret óra ugyanis 16:30-kor kezdődik, ez a program pedig a Facebook-esemény szerint 17:00-ig tart. Egyetlen reményem, hogy a fenti leírás tanúbizonysága szerint maguk az előadások 45 percesek, tehát csak(?) az azt követő beszélgetésről (vagyis annak egy részéről) maradnék le. (Erre még rá fogok kérdezni, hogy szokott lenni.)

Ja, és a lényeg! Legközelebb február 26-án lesz előadás, amire ha törik, ha szakad, elmegyek, mert egyrészt ugye Vihar Judit (ex-japánosként talán nem kell elmagyaráznom, miért komoly vonzerő az ő neve), másrészt Papp Andrea, akiről még ugyan csak másodkézből hallottam (és jórészt "Andi néni"-ként :D), de annyi sok szépet és jót, hogy csak na. (Több félévben is próbáltam felvenni a gyermekirodalmas óráját, de mindig ütközött :( ) A Facebook-eseményt itt találjátok.

Update (2015.04.14.): Végül teljesen összeegyeztethetetlenné vált ez a programsorozat az órarendemmel :( A csütörtök délutáni órámat előrébb hoztuk, hogy hamarabb hazamehessünk, így viszont még inkább "belelóg" ebbe, ráadásul ezek az előadások nem is mindig kezdődnek óramű pontossággal (azt hiszem valamilyen óra van előtte a könyvtárban?), így maximum egy fél előadásra juthatnék be, aztán a pakolásommal-evickélésemmel zavarhatnám az előadót és a hallgatóságot... Kis szerencsével jövőre is folytatódik a program, nekem pedig szerencsésebb lesz az órarendem :)

2014. október 11., szombat

Göncz Árpád kiállítás

Csak egy gyors programajánló: az OIK-ban (Országos Idegennyelvű Könyvtár) október 31-ig látogatható a Göncz Árpád és műfordítói munkássága előtt tisztelgő kiállítás. 

http://www.oik.hu:8080/?p=19599