A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. március 16., szerda

Konferencia!

Én esküszöm, hogy még mindig életben vagyok, sőt :D Az elmúlt időszakban sikerült megírnom a szakdolgozatomat (a legeslegutolsó témavezetői visszajelzésre várok a teljes munkával kapcsolatban), illetve egyéni vállalkozó lettem, és elkezdtem filmszövegeket fordítani :3

Minderről részletesen is be fogok számolni (ismerős frázis, mi? jó sokat ígérgetek), de egyelőre egy gyors link az idei Fordítástudományi Konferenciáról: itt tudtok regisztrálni. Ha már itt tartunk, a programot pedig itt találjátok meg. A Facebook-esemény oldalát meg itt.

A linkparádé végére beszúrom a PDF-et képként is:

(A hivatkozások – pl. kvíz – itt nem élnek, de a fenti linken igen!)

Gyertek!

2016. január 21., csütörtök


Szeptembertől az ELTE FTT akkreditált szakfordító és audiovizuális fordító képzést indít! ^^ Egy éves, azaz két féléves szakképzésről van szó, tehát mindenképp fizetős (félévenként 295.000 jó magyar forintot kóstál), cserébe viszont nagyon hangzatos órák lesznek :) Ha nem végeztem volna el a Hungarovox képzését – az eddig "kicsiben" űzött FTT-s audiovizuális fordítós gyakorlattal kiegészítve –, most biztosan nagyon nagy csábítást éreznék a jelentkezésre (illetve a bankrablásra, de ez egyéni szociális probléma :D).

Minden lényeges infót megtaláltok a jelentkezés menetéről és a képzésről is itt, az ELTE FTT honlapján, sőt még külön Facebook oldalt is létrehoztak a cél érdekében! Itt további információmorzsákra lelhetnek a szemfüles facebookozók :)

Egyébként élek ám, és tervezek írni mindenféléről (legfőképp ugye a Hungarovox tanfolyamról), csak éppen nagyban szakdolgozom... (Szép magyarosan szólva :D) De ígérem, nem tűnök el a süllyesztőben így az utolsó félévre :)

2015. december 7., hétfő

Ingyen könyv!

Ez csak egy igazán nyúlfarknyi figyelemfelhívás lesz: az eltereaderről ingyenesen letölthető Horváth Ildikó tanárnő Bevezetés a tolmácsolás pszichológiájába c. könyve! Nem tudom pontosan, időben korlátozott lehetőségről van-e szó, vagy ez már mindig elérhető lesz-e, de csak egy kattintás, úgyhogy simán megéri :)


2015. február 8., vasárnap

FT 21 – Fordítástudomány ma és holnap


Újabb programajánló! Hogy pontosan miről is van szó? Legegyszerűbb, ha bemásolom a Facebook oldalon szereplő leírást:

A 2014/15-ös tanév őszi félévétől "FT 21 – Fordítástudomány ma és holnap" címen új előadássorozat indult az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén. Az előadássorozat kifejezett célja, hogy az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Doktori Programjának egykori és jelenlegi hallgatói jobban megismerjék egymás kutatási területét vagy aktuális kutatásait, az érdeklődők pedig bepillantást nyerhessenek az ott zajló elméleti és gyakorlati munkába. [...] Az előadások maximális hossza 45 perc, amelyek után lehetőség lesz kérdések megfogalmazására, hozzászólásokra és a kötetlen beszélgetésre.

Szóval itt van ez a szuper kezdeményezés, ami bennem nem tudatosult előző félévben, és most emiatt nagyon szomorú vagyok :( Rémlik, hogy az egyik előadás Facebook-eseményét látni véltem, de egyszerűen kiment a fejemből, és eszembe sem jutott azóta sem... Pedig micsoda témákról maradtam le! (Különösen fáj a szívem a harmadikért, ami "Humor az audiovizuális médiában" címmel futott, annyira érdekelne...!) A negyedik előadásról már legalább tudatosan maradtam le, ugyanis éppen aznap (január 29-én) csomagoltam be a létező összes ingóságomat, mert másnap költöztem...

Szóval ebben a félévben feltett szándékom eljutni az előadásokra, ennek azonban van egy aprócska akadálya... az órarendem :( A kontrasztív országismeret óra ugyanis 16:30-kor kezdődik, ez a program pedig a Facebook-esemény szerint 17:00-ig tart. Egyetlen reményem, hogy a fenti leírás tanúbizonysága szerint maguk az előadások 45 percesek, tehát csak(?) az azt követő beszélgetésről (vagyis annak egy részéről) maradnék le. (Erre még rá fogok kérdezni, hogy szokott lenni.)

Ja, és a lényeg! Legközelebb február 26-án lesz előadás, amire ha törik, ha szakad, elmegyek, mert egyrészt ugye Vihar Judit (ex-japánosként talán nem kell elmagyaráznom, miért komoly vonzerő az ő neve), másrészt Papp Andrea, akiről még ugyan csak másodkézből hallottam (és jórészt "Andi néni"-ként :D), de annyi sok szépet és jót, hogy csak na. (Több félévben is próbáltam felvenni a gyermekirodalmas óráját, de mindig ütközött :( ) A Facebook-eseményt itt találjátok.

Update (2015.04.14.): Végül teljesen összeegyeztethetetlenné vált ez a programsorozat az órarendemmel :( A csütörtök délutáni órámat előrébb hoztuk, hogy hamarabb hazamehessünk, így viszont még inkább "belelóg" ebbe, ráadásul ezek az előadások nem is mindig kezdődnek óramű pontossággal (azt hiszem valamilyen óra van előtte a könyvtárban?), így maximum egy fél előadásra juthatnék be, aztán a pakolásommal-evickélésemmel zavarhatnám az előadót és a hallgatóságot... Kis szerencsével jövőre is folytatódik a program, nekem pedig szerencsésebb lesz az órarendem :)

XVII. Fordítástudományi Konferencia

Az alábbi kép magáért beszél, úgyhogy ez a bejegyzés a "kommentár nélkül" szekcióba kerül:


Na jó, egy mütyür kommentár: regisztrálni itt lehet.

2015. január 15., csütörtök

Kínai az FTT-n!


Nem egy olyan ismerősöm van, aki kacérkodott a fordító- és tolmácsképzés gondolatával, de a nyelvpárok között nem talált olyat, ami számára megfelelő lett volna. (Legtöbben a spanyol és az olasz nyelv hiányát sérelmezték egyébként.) Bár nem vagyok tisztában vele, mi befolyásolja a képzési rendszer részleteit, de most egy nagyon jó hírrel szolgálhatok! Szeptembertől új nyelv kerül a tanszék repertoárjába, méghozzá a kínai! :D

A Távol-Kelet mindig is szívügyem lesz, ezt kár tagadnom, ezért nagyon nagy örömmel tölt el, hogy a következő tanévtől angol–kínai és kínai–angol nyelvpár is lesz a tanszéken :) (Már csak azért is kényelmes megoldás, mert közvetlenül mellettünk van a Konfuciusz Intézet :D)

Ugyanakkor észrevettem, hogy "cserébe"(?) a holland eltűnt a választható nyelvek közül :( Nekem még vannak hollandos évfolyamtársaim, tehát ez mindenképp új fejlemény. Igazából csak találgatni tudnék, mi lehet ennek az oka (alacsony érdeklődés, tanárhiány stb.). Úgyhogy inkább koncentrálok a jó hírre! Jövőre már kis szerencsével hozzám hasonló távol-keletesekkel is találkozom majd a tanszéken, és nem fogom annyira csodabogárnak érezni magam :D


2014. november 20., csütörtök

Linguee


Nem is tudom, hogyan feledkeztem meg erről az oldalról! Pedig szinte a félév legelején felfedeztem már, és azóta is használom. Térjünk a lényegre, a Linguee nevű oldalról van szó. Ez tulajdonképpen egy nagyon speciális keresőmotor, ami sokat segíthet az olyan feltörekvő és reménybeli leendő fordítóknak, mint én. (Felhívnám a figyelmet a feltételes mód használatára, amire később ki is térek.) Alapvetően arról van szó, hogy a Linguee rengeteg többnyelvű honlap szövegében keres, főleg szervezetek, egyetemek, vállalatok szakszerűen lefordított oldalain. Ha beírunk a keresőbe egy szót vagy szókapcsolatot, végigtúrja ezeket az oldalakat, és megjeleníti nekünk a találatokat, pár mondatos szövegkörnyezettel együtt.

Az oldal számtalan nyelvpárral dolgozik, fel sem sorolnám, akit érdekel, nyugodtan végignézheti a listát. Én úgy tapasztaltam (és ezt az oldalak jellege is alátámasztja), hogy főleg a hivatalos nyelvezet lefordításában tud segítséget nyújtani. Mind német, mind angol fordítástechnikai házi feladatok készítésekor használtam már, és néha valóban olyan megoldásokat dob ki, amelyek magamtól sosem jutnának eszembe. Főleg a több szóból álló kifejezések, szókapcsolatok lefordításánál nagyon hasznos, amelyekre "egyszerű" szótárakban aligha lelnénk rá.

Csínján kell azonban bánni az oldallal! Legjobb esetben is csak javaslatként szabad kezelni az általa kidobott találatokat. Félreértés ne essék, ez nem azért van így, mert a Linguee gépi fordító, tehát nem a Google Translate kistestvéreként kell gondolni rá. Az általa feldobott találatokat hús-vér emberek fordították (minden valószínűség szerint), de ez egyben a dolog buktatója is. Mert nem biztos, hogy az adott szervezet honlapjának lefordítását egy képzett és tapasztalt szakemberre bízták, vagy még ha így is van, senki sem tévedhetetlen. Magyarul ezeket a fordításokat senki sem ellenőrizte minőségileg, csak esetleg az adott szervezet/egyetem/stb. presztízsét vették figyelembe, amikor beválogatták azok közé a honlapok közé, amelyeken végigmegy a keresőmotor. (Ez pedig sajnos nem jelent garanciát.)

Összességében mindenkinek melegen ajánlom az oldalt, mert nagyon jó kis kezdeményezésről van szó, és engem is sok-sok fejfájástól kímélt már meg. Csak az a lényeg, hogy ne higgyünk el neki mindent! Legyünk kritikusak a találatokkal kapcsolatban, és akkor nem lehet baj.

2014. november 15., szombat

IATE


Megint csak egy honlapot szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani. Bár az első félévben javarészt olyan fordítási feladatokat kapunk, amelyek egyáltalán nem (vagy csak minimális mértékben) tartalmaznak szakszavakat, azért néha előfordul, hogy bizony olyan fogalmakat kell átültetni magyarra, amelyeket még ezen a nyelven sem tudunk pontosan meghatározni. (Például az e heti angol–magyar fordítástechnika házi feladatunk gazdasági, főleg pénzügyi szakszavakkal van teletűzdelve.)

Persze megtehetjük, hogy kisebb vagyonok árán betárazunk otthon minden elképzelhető szakszótárból, de valljuk be, elsőéves fordítópalántaként, amikor még azt sem tudja pontosan az ember, milyen jellegű szakszövegekkel fog majd foglalkozni, ez nem túl pénztárcabarát megoldás. Az internet mint igen kedvelt opció továbbra is rendelkezésünkre áll, de nem mindegy, milyen oldalakban bízunk meg. (Ha például szóismétlés elkerülése érdekében szeretnénk szinonimákat keresni, kerüljük el messzire a szinonimaszotar.hu-t, vagy legalábbis kellő körültekintéssel használjuk, mert – főleg szakkifejezések terén – olyan szavakat is egymás szinonimáiként tüntet fel, amelyek valójában nem ugyanazt jelentik.)

Nagyon komoly segítséget nyújthat a szakkifejezések lefordításában az IATE, azaz az InterActive Terminology for Europe. Ez az EU Fordítóközpontjának gondozásában létrejött és folyamatosan bővülő terminológiai gyűjtemény. További információt (magyarul, természetesen!) itt találtok róla, magát a szógyűjteményt pedig itt éritek el. Szerintem rendkívül hasznos! 

2014. november 12., szerda

Speech Repository


Ez alkalommal ismét egy nagyon hasznos honlapot szeretnék minden kedves olvasó figyelmébe ajánlani. Ahogy azt már (a kelleténél talán többször is) említettem, mivel fordítónak készülök, és úgy gondolom, a személyiségem és talán a képességeim is inkább ennek felelnek meg, bizony meggyűlik a gondom a tolmácsolási feladatokkal. Elsősorban persze azért, mert rettenetesen félek tőle, izgulok és stresszelek. Ami ebben leginkább segíteni tud, az pedig a gyakorlat. Ezt viszont nem árulják kilóra a boltban, úgyhogy máshol kell megkeresni: az interneten.

Az Európai Bizottság, azon belül is a SCIC (tehát a Tolmácsolási Főigazgatóság) gondozásában jött létre a Speech Repository. Ez nem más, mint egy beszédgyűjtemény, ami csak és kizárólag azért létezik, hogy a hozzám hasonló tolmácsnövendékek (vagy akár gyakorolni szándékozó tolmácsok) tesztelhessék magukat, és gyakorolhassanak. 

Több száz videó közül válogathatunk, ráadásul számos különféle szűrőt is be tudunk állítani. Például, hogy milyen nyelvű szöveget szeretnénk hallani (mert nem csak angol van ám!), milyen nehézségi szintű legyen, szimultán vagy konszekutív tolmácsolást szeretnénk-e gyakorolni, témák között is válogathatunk, ahogy típust is választhatunk (pl. interjú, konferencia, stb.).

Az őszi szünet után belekóstoltunk az angol–magyar tolmácsórán a jegyzetelésbe, ami egyébként korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Éppen ezért jómagam több szövegen is gyakoroltam már ezt a nemes szimbólum-rajzolgatós művészetet. (Tényleg nem olyan könnyű ám! Talán majd egyszer erről is írok egy bejegyzést.) Persze itthon, egyedül, a monitornak visszamondani a szöveget nem olyan nagy kihívás, mint a csoporttársak és tanárok tekintetének kereszttüzében tenni ugyanezt, de gyakorlásnak tökéletes.

Aki hozzám hasonlóan kihívásokkal küszködik a tolmácsolás kapcsán, annak azért érdemes böngészni kicsit a videók között, akinek pedig a tolmács szakirány felé húz a szíve, annak azért ajánlom az oldalt. Szerintem kihagyhatatlan!

2014. október 11., szombat

Göncz Árpád kiállítás

Csak egy gyors programajánló: az OIK-ban (Országos Idegennyelvű Könyvtár) október 31-ig látogatható a Göncz Árpád és műfordítói munkássága előtt tisztelgő kiállítás. 

http://www.oik.hu:8080/?p=19599

2014. július 26., szombat

Pályázat!


A Magyar Yeats Társaság pályázati kiírásába a Facebookon futottam bele, a bejegyzést itt tudjátok megtekinteni. A társaság maga még igen fiatal, idén jött létre, először Andi barátnőmtől hallottam róla, aki most végzett anglisztika mesterszakon. (Tőle kaptam a pólót! :D) A pályázatra verset, drámát és esszét is lehet fordítani, de ezen kívül Yeats versei által inspirált saját kreálmányokkal is lehet nevezni. A részletes pályázati kiírást itt találjátok.

Én személy szerint nagyon szeretem Yeats verseit, a fordításról mint olyanról nem is beszélve (meglepő, igaz?), úgyhogy biztosan fogok beküldeni munkát. A határidő 2014. november 30!

2014. július 9., szerda

Lang-8


Ha már egyszer fordítónak készül az ember fia-lánya, van egy állomás, amit semmiképpen sem lehet kihagyni: a nyelvtanulás. Pontosabban jobb esetben már csak a gyakorlás :D Egy olyan oldalról fogok most írni, ami főleg abban nyújt segítséget, hogy a passzív nyelvtudást valahogyan áttaszigáljuk az aktív státuszba. (Írásban.)

A Lang-8 nevű honlapon (oldalra ki is tettem a linkek közé) anyanyelviek javítják ki a nyelvtanulók által írt szövegeket. Több mint 190 országból vannak már regisztrált felhasználók, így több mint 90 nyelvet lehet használni. Mindössze annyi az egyszeri gyakorolni vágyó dolga, hogy ír egy szöveget a célnyelven (naplóbejegyzést, gondolatokat, filozófiai elmélkedést, receptet, teljesen mindegy), amit pedig az anyanyelvi beszélők készségesen kijavítanak mondatról mondatra.

Ez már így leírva is nagyon jól hangzik, de sok olyan előnye van ennek a rendszernek, ami elsőre talán nem egyértelmű. Például az, hogy egy-egy szöveget általában többen is kijavítanak, főleg ha nem értenek egyet az előző javítás(ok)kal, az általuk javasolt kifejezésekkel, szavakkal. Így szembesülhetünk vele, hogy valószínűleg nem csak egyetlen, kőbe vésett igazság van. (Vagy esetleg területi eltéréseket figyelhetünk meg, hol hogyan szokás mondani és mit.)

Szintén komoly pozitívum, hogy itt nemcsak nyelvtant és helyesírást (no meg szóhasználatot) javítanak, de beköszön a "jól-hangzik" faktor is. Egy nyelv elsajátításakor ugyanis ez a cél: minél inkább közelíteni az anyanyelvi beszélőkhöz. Sokszor pedig tanulóként olyan mondatokat, szavakat használunk, amelyek nyelvtanilag tulajdonképpen helyesek, tehát a szó szoros értelmében véve nincsen bennük hiba, de mégsem mondják így az adott nyelv beszélői. A javítások nagy része ilyen, "így-jobban-hangzik" jellegű. (Persze ezek között vannak olyanok is, amelyek tulajdonképpen szabállyal alátámasztható nyelvtani hibák, csak a javítónak egyik farzsebében sem lapul nyelvész diploma.) A japán nyelv tanulásakor sok szóval kapcsolatban így jöttem rá, hogy már nem igazán használják.

A Grammar Nazik paradicsoma is az oldal egyben :D Hiszen a folyamat nem egyoldalú: ugyanúgy, ahogy a mi szövegeinket mások javítják, mi is segítséget nyújthatunk azoknak a csodálatra méltó ámde botor külföldieknek, akik a magyar nyelv tanulására adták a fejüket.

Az angol nyelv alapszintű ismerete viszont szinte elengedhetetlen az oldal használatához, mert jobbára ez a közvetítő nyelv, azaz angolul írják le a felhasználók, mit miért javítottak ki. De az a tapasztalatom, ezeket a hozzáfűzéseket általában nem többszörösen összetett cicerói körmondatokban szokták megfogalmazni a segítő szándékú sorstársak, így nem kell nagyon kétségbeesni, ha valakinek nem erőssége az angol.

Jó szórakozást hozzá!

2014. június 27., péntek

Mendeley


Mit nem adtam volna érte, ha a BA szakdolgozatom írásakor ismertem volna ezt a programot! Hányszor nyitogattam meg 12 PDF-et, csak hogy a tizenharmadikban találjam meg, amit kerestem... De mindez már a múlté. A Mendeley egy program és egy honlap is egyben, ami nagyon-nagyon sok mindenben segíthet az egyszeri diáknak/kutatónak/tanárnak. A saját dokumentumaink rendezésén túl kiemelhetünk (azaz "kihúzózhatunk" :D) bennük, jegyzeteket csatolhatunk hozzájuk, idézhetünk belőlük hivatkozásostól-bibliográfiástól a Wordbe ágyazott plugin használatával, az adatbázisunk segítségével bármilyen internetkapcsolattal rendelkező gépen elérhetjük a könyvtárunkat, és maga a honlap még közösségi portálként is funkcionál. De biztosan egy rakást kifelejtettem a benne rejlő lehetőségek közül, úgyhogy inkább belinkelem a bemutató videót, ami remélem sokatok kedvét meghozza majd:



Szerintem érdemes kipróbálni :)