"Szakfordító és audiovizuális fordító" képzés!

Szeptembertől az ELTE FTT akkreditált szakfordító és audiovizuális fordító képzést indít! ^^ Egy éves, azaz két féléves szakképzésről van szó, tehát mindenképp fizetős (félévenként 295.000 jó magyar forintot kóstál), cserébe viszont nagyon hangzatos órák lesznek :) Ha nem végeztem volna el a Hungarovox képzését – az eddig "kicsiben" űzött FTT-s audiovizuális fordítós gyakorlattal kiegészítve –, most biztosan nagyon nagy csábítást éreznék a jelentkezésre (illetve a bankrablásra, de ez egyéni szociális probléma :D).

Minden lényeges infót megtaláltok a jelentkezés menetéről és a képzésről is itt, az ELTE FTT honlapján, sőt még külön Facebook oldalt is létrehoztak a cél érdekében! Itt további információmorzsákra lelhetnek a szemfüles facebookozók :)

Egyébként élek ám, és tervezek írni mindenféléről (legfőképp ugye a Hungarovox tanfolyamról), csak éppen nagyban szakdolgozom... (Szép magyarosan szólva :D) De ígérem, nem tűnök el a süllyesztőben így az utolsó félévre :)

Posted in Ajánló, Filmszövegfordítás, Közérdekű, Linkek

Könyvtár

Már kedden megörökítettem az aktuális félévre érvényes könyvtári beosztást, amit az ajtóra tesznek mindig ki, de csak most jutottam el odáig, hogy prezentálható formába hozzam :D A táblázatot gyorsan bepötyögtem Wordbe, és ezúttal változatlanul hagytam az összes sajátos rövidítést és rejtjelezést :D A könyvtári illetve kölcsönzős időpontokat azért bejelöltem szürkével, mert végül is a többi "érdektelen" a könyvtárazni óhajtónak. (Aki nagyon unatkozik, az persze nyugodtan nekiállhat a rejtjelfejtésnek :D)

Posted in Könyvtár, Közérdekű

Szakos tájékoztató 2015

Ma került sor az idei szakos tájékoztatóra, délben, a Kerényi teremben. Különösebben nagy hűhót nem csaptak a dolog körül, olyan értelemben, hogy a BTK beiratkozással kapcsolatos oldalán elejtett háromsoros megjegyzésen kívül máshonnan én nem értesültem az eseményről. Bár másodévesként nem is feltétlenül szükséges megjelenni, mert újdonságot viszonylag keveset hall az ember egy év után :)

Azért mégis elhangzott (és papírra nyomtatva elém került) olyan, amiről eddig nem tudtam. Ilyen például a Sereg Judit által tartott, BMVD kóddal (de csak nekünk, másodéves FTT-seknek) meghirdetett audiovizuális fordítás kurzus. Nagyon belelkesültem! :D És pont két kredit, amennyire még szükségem van a szabadon választandók teljesítéséhez. (Arról nem is beszélve, hogy nagyon szívesen foglalkoznék ilyesmivel diplomaszerzés után, de erről még fogok írni.) Szóval amint megláttam a kiosztott papíron ezt a tárgyat, serényen rávetettem magam a Neptunban, ugyanis ma délután négykor véget ér a rangsorolásos jelentkezés, erre az órára pedig már most túljelentkezés van. (Remélem azért nem csúszom ki!!) (Úgy tűnik, a tanszéken hagyománya van annak, hogy az utolsó napra időzítik a tájékoztatót, tavaly is így volt :D)

Horváth Ildikó tanárnő nagyon kedves volt, és szem előtt tartotta, hogy mi másodévesek már nem sok újat fogunk hallani, ezért hamarabb el is jöhettünk a tájékoztatóról. Füzetke helyett most papírokat kaptunk (amelyeket már fel is töltöttem a Facebook-csoportba, hogy mindenkihez eljussanak az információ-morzsák :D), ezen szerepelt a fentebb említett BMVD-s tárgy is. Mivel mi angolosok továbbra is rengetegen vagyunk (főleg a fordítók...), ezért a csoportbontás még mindig bejátszik az órarendünkbe. Egyetlen olyan gyakorlatot látok jelenleg, ahol az A1 és az A2 csoport összevonva lesz... ami kellemes létszám (elvileg 23 fő), kíváncsi leszek, milyenek lesznek így az órák :)

A tavalyi tájékoztató persze sokkal nagyobb élmény volt, mert akkor még semmit sem tudtunk semmiről :D Nem is voltunk egyébként sokan másodévesek, de azért képviseltettük magunkat :)

Jövő héttől szorgalmi időszak!  

Posted in Közérdekű

2015/2016-1 – Az őszi félév rendje

Tényleg nagyon érzem az egyetem szelét, ha már most ilyeneket írogatok a blogra :D De mit van mit tenni, az augusztusnak bizony már a derekán járunk...! Tehát, az őszi félév a következőképp fog alakulni:

Regisztrációs időszak: 2015. szeptember 2–4.

Szorgalmi időszak: 2015. szeptember 7. – december 11.

Őszi szünet: 2015. október 26–30.

Vizsgaidőszak: 2015. december 14. – 2016. január 29.

Ami ebből a legfigyelemreméltóbb, az egyértelműen az őszi szünet: hétfőtől péntekig tart! Nem is tudom, volt-e ilyenre példa az egyetemi pályafutásom során :D Így a két hétvégével kiegészítve egész pofás kis szünetet kapunk majd október végén. (Miért van az az érzésem, hogy nem láblógatással fog telni az az egy hét? :D)

Ha már így alakult, és ilyen korán megszületik ez a bejegyzés, idebiggyesztem a tárgyfelvétel és a regisztráció határidőit is. A regisztráció ugyebár a Neptunban történő pár kattintást jelenti, amely keretében kijelentjük, hogy aktív vagy passzív félév lesz-e a következő. (Enélkül egyébként tárgyakat felvenni sem tudunk, értelemszerűen.) A tárgyfelvétel pedig a jól bevált rendszert követve előzetes, rangsorolásos és versenyjelentkezésből áll.

Regisztráció határideje: 2015. szeptember 6.

Előzetes jelentkezés: 2015. május 17. 17:00 – 2015. augusztus 28. 16:00

Rangsorolásos jelentkezés: 2015. augusztus 28. 20:00 – 2015. szeptember 3. 16:00

Versenyjelentkezés: 2015. szeptember 4. 8:00 – 2015. szeptember 11. 16:00

Az információkat a szokásos kincsesbányákból, az ELTE honlapjáról és a Q-térről vettem.

Posted in Közérdekű

Szakirányválasztás – fordító vagy tolmács?

Erről még nem is írtam szerintem, pedig eléggé komoly horderejű dologról van szó, ráadásul egy hét múlva már el is kezdődik a szakirányválasztási időszak a Neptunban. A Qtéren lévő tanügyi időrend szerint ugyanis május 18-tól június 25-ig dönthetjük el, melyik szakirányon szeretnénk továbbtanulni, a bírálatokat ezt követően legkésőbb július 17-ig rögzítik, majd a kiértékelésre ugyanezen a napon délután négytől este nyolcig kerül majd sor. Persze ez legtöbbünk számára csak formaság lesz, és nem igazán fogjuk komoly izgalommal kísérni, azért megéri ejteni pár szót erről az egészről.

Azzal már talán mindenki tisztában van, hogy ún. Y-képzésről beszélünk. Ez annyit takar, hogy első évben a leendő fordítók és leendő tolmácsok még egy kupacban vannak, ugyanazokra az órákra járnak, sőt még el sem kell dönteniük feltétlenül, melyik irányba szeretnének majd specializálódni a későbbiekben. Én ettől már előre rettegtem, mert persze belekukkantottam a tanegységlistába, illetve már a felvételi jellegéből is adódott ez a fajta oktatási rendszer. (Miért is kéne mindenkinek fordításból és tolmácsolásból is felvételiznie, ha nem tanítják valamilyen szinten mindkettőt?) A második évtől azonban a gyakorlataink egészen mások, és míg a tolmácsok értelemszerűen a tolmácsolást gyakorolják (nahát :D), addig a fordítók projektmunkákat és fordítói gyakorlatokat végeznek.

Ez egyrészt nagyon praktikus azoknak, akik még nem feltétlenül döntötték el, a nyelvi közvetítés melyik fajtáját szeretnék elsajátítani, kissé idegőrlő viszont az olyanoknak, mint én, akik már évekkel a szakra való jelentkezés előtt pontosan tudták, hogy melyik irányba húznak, és nincs az a pénz, amiért meggondolnák magukat. Persze az is előfordul, hogy meg van győződve az ember A-ról, és végül mégis B-nél köt ki. (Ha jól rémlik, Seresi tanárnő mesélte, hogy ő például így járt.)

Számomra viszonylag meglepő volt, hogy amikor az első félév elején megkérdezték tőlünk, melyik irányba készülünk, a többség még nem döntötte el. Persze, hiszen magamból indultam ki, és nálam szóba sem jöhetett soha a tolmácsolás. (Bár visszajelzésként alapvetően inkább pozitív értékeléseket kaptam tolmács órákon, az a stressz nem nekem való :D) A félév során aztán persze kezdett körvonalazódni a helyzet, és már az első félév végére majdnem mindenki tudta, írásban vagy szóban szeretne-e brillírozni a későbbiekben.

A túlnyomó többség fordítónak készül, és állítólag ez a megszokott tendencia a tanszéken. Körülbelül 80:20 arányban vannak a fordítók és tolmácsok. Ehhez tudni kell azt is, hogy elég tisztességesen "ráijesztettek" a tolmácskodni készülőkre. Az első év alatt körülbelül tízszer hallottuk (keveset mondtam, mindegy :D), hogy az elmúlt évek tapasztalataira építve idén már meggondolják, mindenkit engednek-e tolmács szakirányra, aki jelentkezik. Alapvetően az a hozzáállás a tanszéken, hogy a tolmácsolás nehezebb (erről megvan a véleményem, egyszer majd kitérek rá), és mivel szeretnék elkerülni, hogy diploma nélkül maradjon az, aki nem tud megfelelni a záróvizsgán, ezért már idejekorán szólnak annak, akit nem tartanak alkalmasnak a feladatra.

Ez a gyakorlatban, megmondom őszintén, nem tudom, hogyan és mikor fog zajlani. Főleg a második félév során egyre gyakrabban kérdezgettek minket a tanáraink, hogyan fogunk dönteni, de "hivatalos" keretek között nem került sor ilyesmire. Talán a Neptun jelentkezés és annak elbírálása lesz a rosta? (Vagy csak ránk akartak ijeszteni az egésszel? :D) Annyi biztos, hogy én fordítónak készülök, köszönöm szépen, és ezt május 18-ával (na jó, talán egy-két nappal később) a Neptunban is jelezni fogom. 

Posted in Közérdekű, Ügyintézés

Újabb tanácsok

Még sok-sok héttel ezelőtt kaptam egy nagyon hasznos és segítőkész e-mailt, amelyben egy egykori FTT-s hallgató írta le a tapasztalatait a második félév tantárgyaival és Bence jó tanácsaival kapcsolatban. Az ő szíves engedelmével mindezt most itt is közzéteszem.

***

Előadások

BMA-FTOD-105 – Bevezetés a fordítás gyakorlatába

Számonkérés formája: beadandó. Kellékek:

• Klaudy: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. A könyv beszerezhető az FTT titkárságán vagy a Libra könyvesboltban, esetleg kölcsönözhető a könyvtárból.
• Elemezni kívánt angol/német/francia/egyéb mű és annak magyar fordítása.
• Rendszeres részvétel az előadásokon.

Klaudy tanárnő párhuzamos szövegelemzést vár el. Az átváltási műveletek tipizálásán kívül be kell mutatni az eredeti művet és annak íróját, a műfordítót és az ő eddigi munkásságát, továbbá elméletet kell felállítani a lehetséges fordítási nehézségekről is.

A példatár papírforma szerint húsz átváltási műveletet tartalmaz (tíz lexikait és tíz grammatikait). Természetesen előfordulhat, hogy egy műveletre nem találsz példát, ugyanakkor egy másikra bőven van, ilyenkor „ellensúlyozd a hiányt”. Továbbá ne dobd el a billentyűzetet húsz átváltási művelet után, inkább legyen több. A fellelt műveletekhez fűzz pár soros magyarázatot, az összegzésbe pedig írj rövid, példákkal alátámasztott fordításkritikát. Ide tartozik a félrefordítás, a rosszul visszaadott szójáték, a mértékegységek helytelen átváltása stb.

A példatár megírása nem sétagalopp, de korántsem lehetetlen. Én olvasás közben ha „furcsaságot” találtam/sejtettem, felírtam a forrásnyelvi és a célnyelvi mondatot oldalszámmal együtt. Amikor ezzel megvoltam, elővettem a Bevezetés a fordítás gyakorlatába könyvet, és megnéztem, a „furcsaság” illik-e valamelyik átváltási művelethez.

BMA-FTOD-106 – Szakmai fórum

Számonkérés formája: írásbeli vizsga. Kellékek:

• Horváth Ildikó–Szabari Krisztina–Volford Katalin: Fordítás és tolmácsolás a világban.
• Szabadon választott olvasmány a listáról.
• Rendszeres részvétel az előadásokon.

Az előadássorozat minden előadója más-más témával foglalkozik. Nálunk volt szó a fordítói és a tolmácspiac működéséről, a bírósági tolmácsolásról, a filmszinkronizálásról stb. Emellett idén is lesz fordítástudományi konferencia – menj el rá, mert az előadások tartalma visszaköszön a vizsgán.

Maga a vizsga öt feladatból áll:

1. Értékeld az előadásokat: a megadott időpontokhoz írd oda az előadó nevét, az előadás címét, illetve értékeld, mennyire tartottad hasznosnak (haszontalan – hasznos – nagyon hasznos).
2. Add meg öt tetszőleges előadás kulcsszavait, előadásonként legalább három–öt kulcsszó kell.
3. Foglald össze egy tetszőleges előadás tartalmát.
4. Egy kérdés a Horváth–Szabari–Volford: Fordítás és tolmácsolás a világban könyvből: mutasd be a DIN vagy az ISO szabványt VAGY egy nemzetközi fordító-tolmács szervezetet VAGY egy etikai kódexet. (Nekünk az etikai kódex nem volt választható.)
5. Ismertess egy művet az olvasmánylistából.

Az előadásokra járj be, és jegyzetelj. A Horváth–Szabari–Volford-könyvet kötelező olvasmány révén (valahogyan) szerezd be. A szabadon választott olvasmánylistás művek közül általában többet is megtalálhatsz a Fordítástudomány folyóiratban, tehát ezzel nem lesz gondod. A vizsga egy órás.

BMA-FTOD-107 – Nemzetközi szervezetek

Számonkérés formája: írásbeli vizsga. Kellékek:

• Blahó András–Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények (?)
• Rendszeres részvétel az előadásokon.

Itt gondban vagyok, mert nekünk más oktató tartotta az előadást. A témaköreink: EU, Népszövetség, ENSZ és szakosított szervei, NATO és Varsói Szerződés, nemzetközi pénzügy, humanitárius jog, civil szervezetek, globalizáció. A Blahó–Prandler-könyvet érdemes beszerezni, mert viszonylag olvasmányosan dolgozza fel a témákat. Az órákon tudtommal kiselőadás és miniteszt, illetve diavetítés van. A vizsga emlékeim szerint egy órás, és kifejtős kérdésekből áll.

Gyakorlatok

BMA-FTOD-215 – Nyelvtechnológiai alapismeretek

Számonkérés formája: beadandó házi feladatok és/vagy ZH. Kellékek:

• Erős laptop.
• SDL Trados.
• memoQ.

Ezen az órán tanuljátok meg a Trados és a memoQ használatát. Előny lehet, ha van a saját gépeden Trados és memoQ, mert a benti számítógépek bizony lassúak néha. Hallgatóként érdemes a Tech-Lingua oldalát nézned – ez a cég a Trados magyarországi viszonteladója, és időnként ad hallgatói kedvezményt. Ami a memoQ-ot illeti, a fordító szakirányosok szoktak egy éves hallgatói licencet kapni, diplomázás után pedig 30 ezerért vehetnek memoQ licencet. Mindkét szoftver öröklicences, tehát nem jár le, a frissítésekért azonban lehet, hogy fizetni kell.

Egyéb tanácsok

Talán annyit tennék hozzá, hogy félév végén várható egy szakirányválasztós elbeszélgetés. Ez abból áll, hogy megmondod az érdeklődő tanárnak, melyik szakirányra (fordító vagy tolmács) mennél tovább. A tanár pedig vagy helyesel, vagy inkább a másikra terel át. Ha már döntöttél, remek, ha nem, akkor a félév végi „tolmács-minivizsga” segít az orientációban. Nekünk második félév végén C-ről A nyelvre való tolmácsolásból volt ilyen: egyesével bementünk a terembe, teljesen véletlenszerű szöveget kaptunk (jegyzetelni lehetett), a tanár mellett pedig volt egy teljesen idegen néző. Én már eleve úgy jöttem ide, hogy fordító leszek, ez csak a végső löketet adta meg.

Gáspár Bence tanácsai
Bence tanácsaival egyetértek, ugyanakkor hozzátennék pár régi-új elemet:

• A fordítástámogató szoftverek (Trados, memoQ, egyebek) tényleg megkönnyítik a munkát. Amíg nincs hallgatói árkedvezmény, vagy egyéb nagy leárazás, gyakorolj a benti gépeken. Vedd meg mindkettőt, mert a megrendelők egy része az egyiket, megint más a másikat preferálja. Magyarországon talán a memoQ elterjedtebb, külföldön viszont a Trados vezet.
• Hosszú távon ruházz be optikai karakterfelismerő (OCR) szoftverre és PDF-szerkesztőre (Adobe Acrobat, nem a Reader!). Elvégre sokkal kényelmesebb Tradosban vagy memoQ-ban fordítani képek és szkennelt anyagok egymás mellé pakolása helyett.
• A szakdolgozattal egyelőre lehet várni. Először azt kell eldöntened, milyen témakör érdekel egyáltalán, és melyik fekszik neked. Ebben sokat segíthet a…
• Szakmai gyakorlat: a gyakorlati hely keresését már most kezdd el. Érdemes minél nagyobb presztízsű cégnél kopogtatni, de annyit már most elárulok, nem minden esetben írnak vissza. A szakmai gyakorlatnak külön adminisztrációs teendői is lesznek, mint például Europass-önéletrajz és motivációs levél készítése, szakmai gyakorlati megállapodás stb. Mindezt június közepére-végére már le kell tudnod. A gyakorlat becsülendő, hiszen a munkád színvonaláról visszajelzést kapsz, továbbá a gyakorlat végén egy értékeléssel is gazdagabb leszel. Ha beváltál, számíthatsz rá, hogy emlékezni fognak rád.
• Szakmai gyakorlat (kurzus): a kurzust a negyedik félévben kell felvenni, ez a szakmai gyakorlatod a tanegységlistában. A gyakorlatról mindenki diavetítéses előadást tart a Kerényiben ÉS írásbeli beszámolót ad le a titkárságon. (Ha valaki több helyen volt gyakorlaton, és mindegyik helyet bejelentette a titkárságon, minden helyről előadást tart, illetve beszámolót ír.) Az írásbeli beszámoló tíz oldal törzsszövegből áll, melléklete az önéletrajz, a motivációs levél, a megállapodás, a PowerPoint-prezentációd, valamint a gyakorlat végén kapott értékelés.
• Szabadúszói munka: ha ebbe az irányba indulnál el, érdemes a havi költségeidet előre felmérned. De az adózásról inkább egy másik alkalommal mesélek.

***

Ezek lennének tehát a jó tanácsok :) Amint azt olvasni is lehet itt-ott, egy-két helyen valamicskét változtak a követelmények, de az információk túlnyomó többségét teljesen naprakésznek érzem.

Még egyszer köszönet az anonimitásba burkolózó segítőnek!

Posted in Közérdekű

Tanácsok

Az első angol–magyar fordítástechnika órán Gáspár Bence szinkronfordító nézett be hozzánk, hogy ellásson minket egy kisebb adag jó tanáccsal a képzést, szakmai gyakorlatot, egyebeket illetően. Mivel én nagyon hasznosnak találtam az elhangzottakat, de valószínűleg a kis A1-es csoporton kívül máshoz nem nagyon jutnak el ezek az információk, úgy gondoltam, leírom ide, ami megmaradt bennem (és a füzetemben). Remélem az érintettek sem bánják, mások pedig okulhatnak belőle :)

Szó esett például a fordítástámogató szoftverekről, név szerint a Tradosról és a MemoQ-ról. Bence a figyelmünkbe ajánlotta, hogy érdemes részletekbe menően elsajátítani a legapróbb fogásokat és trükköket is, hogy mire a diplomával a kezünkben kilépünk a munkaerőpiacra, már megingathatatlan és magabiztos képességeink legyenek. (A tanszék gépes termében – 1/6 – bizonyos időintervallumokban lehet szabadon "garázdálkodni", gyakorolni.) Szintén ezekkel a programokkal kapcsolatban hangzott el, hogy aki fordítónak készül, annak érdemes még diák státuszban megvásárolnia egyiket/mindkettőt, mert nagyon komoly kedvezményeket szoktak biztosítani a hallgatóknak a teljes vételárból.

Szintén érintettük a szakdolgozat témáját, ami nekünk talán még távolinak tűnik, de mivel csak két éves a képzés, annyira nincs is az messze... Bence szerint érdemes olyan témát (és szöveget) választani, amiben járatosak vagyunk és amivel szívesen foglalkozunk hosszabb távon is. Nem ez az ideje a kihívások keresésének és az érdeklődési kör tágításának, ebben az esetben jobb ismerős talajon maradni. Mivel többségünknek ez lesz az első nagyobb lélegzetvételű fordítása, ezért tulajdonképpen egyfajta "beavatásként" is funkcionál, illetve ekkor tudjuk igazán és végérvényesen eldönteni, valóban ezzel szeretnénk-e foglalkozni. (Ebben nagyon is látom a rációt, mert bizony aki például az 1500-2000 karakteres házi feladatokkal is szenved, az legkésőbb a szakdolgozat fordítása közben biztosan észbe kap.)

A gyakorlatot illetően a legfőbb tanács, ami elhangzott: becsüljük meg. Állítólag ugyanis ez az egyetlen lehetőség arra, hogy visszajelzést kapjunk a munkánkról (persze a képzés idejét leszámítva, bár itt is tanárfüggő, hogy például mennyire részletes az adott feedback). A későbbiekben, amikor alkalmazottként vagy szabadúszóként fordítunk, már nem kapunk visszajelzést, vagy csak nagyon primitív jelleggel – például kirúgnak, vagy többet nem bíznak meg minket :D 

A szakdolgozattal ellentétben itt viszont arra biztatott minket Bence, hogy keressük a kihívásokat, hiszen minél nagyobb presztízsű, minél komolyabb céghez megyünk el gyakornokoskodni, annál többet fejlődünk, illetve annál jobban mutat az önéletrajzunkban is. A leendő munkaadóink pedig elsősorban a gyakorlat alapján tudják majd megítélni a képességeinket, hiszen sokunknak ez lesz az egyetlen szakmába vágó tapasztalata.

Szóba került még az irodai alkalmazottként illetve a szabadúszóként való boldogulás témája is. Mivel Bence szabadúszó, ezért inkább erről tudott mesélni nekünk. A legfontosabb jellegzetessége ennek a fajta munkavégzésnek természetesen az, hogy az ember mindent maga csinál. Ami egy fordítóirodában több részfeladatnak számít és más beosztású emberek feladatkörébe tartozik, azt a szabadúszó mind egyedül viszi véghez. Ő keresi a munkát, tárgyal a megbízóval, fordítja a szöveget, lektorálja stb. Akit ez visszariaszt, annak valószínű nem testhezálló a vállalkozói lét.

Szabadúszóként az egyik központi kérdés természetesen az árszabás. Három eltérő módszert említett Bence. Az első, hogy interjúvoljuk meg szakmabeli kollégáinkat, és ez alapján döntsük el, mennyiért dolgozunk. Ez nehézségekbe ütközhet egyrészt azért, mert nem mindenki osztja meg szívesen ezeket az információkat, másrészt mert pályakezdőként mégsem kérhet annyit az ember, mint egy régi motoros. A második módszer annyit kérni, amennyit a piac elbír, azaz amennyit még hajlandó kifizetni a megbízó, és nem viszi máshoz a munkát. Ez azonban szintén sok tapasztalatot igényel, és kezdőként nehezen járható út. A harmadik módszer Bence szerint talán a legcélravezetőbb: ki kell számolni a havi költségeinket (mindent beleértve), ezt összevetni a teljesítményünkkel, azaz, hogy egy nap mennyit tudunk fordítani, és némi matematikai problémamegoldást követően kapunk egy számot.

Végezetül elhangzott még pár hasznos weboldal címe is:

fordit.hu

proz.com

TranslatorsCafé

Posted in Közérdekű, Linkek

A tavaszi félév rendje

A nyakunkon van a tavaszi félév, úgyhogy be is biggyeszteném ide a legfontosabb dátumokat, amelyeket természetesen innen, az ELTE honlapjáról csentem el.

Regisztrációs hét: február 2–6. (Ez már aktualitását is vesztette, látszik, milyen naprakész vagyok.)

Szorgalmi időszak: február 9. – május 15.

Tavaszi szünet: április 1. – április 7.

Pázmány-nap: május 8.

Vizsgaidőszak: május 18. – július 3.

A tavaszi szünet egy szerdai nappal kezdődik, és egy keddi nappal ér véget. Ez nem különösebben szerencsés, hiszen az ember érthetően jobban szereti, ha két hétvége is beleesik a szünetbe, és ezzel még hosszabbra nyúlik a pihenés... De őszintén szólva én egészen csípem azokat a kis mini-heteket, az egy-két naposakat, amik így a szünet előtt és után vannak :)

Posted in Közérdekű

Kínai az FTT-n!

Nem egy olyan ismerősöm van, aki kacérkodott a fordító- és tolmácsképzés gondolatával, de a nyelvpárok között nem talált olyat, ami számára megfelelő lett volna. (Legtöbben a spanyol és az olasz nyelv hiányát sérelmezték egyébként.) Bár nem vagyok tisztában vele, mi befolyásolja a képzési rendszer részleteit, de most egy nagyon jó hírrel szolgálhatok! Szeptembertől új nyelv kerül a tanszék repertoárjába, méghozzá a kínai! :D

A Távol-Kelet mindig is szívügyem lesz, ezt kár tagadnom, ezért nagyon nagy örömmel tölt el, hogy a következő tanévtől angol–kínai és kínai–angol nyelvpár is lesz a tanszéken :) (Már csak azért is kényelmes megoldás, mert közvetlenül mellettünk van a Konfuciusz Intézet :D)

Ugyanakkor észrevettem, hogy "cserébe"(?) a holland eltűnt a választható nyelvek közül :( Nekem még vannak hollandos évfolyamtársaim, tehát ez mindenképp új fejlemény. Igazából csak találgatni tudnék, mi lehet ennek az oka (alacsony érdeklődés, tanárhiány stb.). Úgyhogy inkább koncentrálok a jó hírre! Jövőre már kis szerencsével hozzám hasonló távol-keletesekkel is találkozom majd a tanszéken, és nem fogom annyira csodabogárnak érezni magam :D

Posted in Ajánló, Érdekes, Közérdekű

Hasznos linkek Jancsi Beátától

Pár héttel ezelőtt az EU-s pótló órán járt nálunk egy vendégelőadó, Jancsi Beáta, aki az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságánál dolgozik. Hihetetlenül szimpatikus nő, és nagyon érdekes dolgokat mesélt. Több rendkívül hasznos oldalt is mutatott nekünk, és ezeknek a címét utólag el is küldte e-mailben. Ezt a listát szeretném most itt közzétenni. Van köztük olyan, amiről korábban már írtam, de jórészt újdonságokról van szó.

• Uniós terminológiai adatbázis – IATE
• Uniós jogszabályok és egyéb nyilvános uniós dokumentumok hivatalos forrása – Eur-Lex
• Munkalehetőségek az EU intézményeinél – EPSO
• Gyakornoki program a Bizottságnál
• Gyakornoki programok más intézményeknél
• Intézményközi kiadványszerkesztési útmutató – IKÚ
• Európai Bizottság: Fordítási Főigazgatóság – DGT
• Magyar vonatkozású fordítási segédanyagok a DGT weboldalán
• A pontos fogalmazás művészete, DGT kiadvány
• Európa Önökért (praktikus tanácsok és segítség)
• Önkéntesség, ifjúsági cserék stb.
• Munkalehetőségek az EU országaiban
• Többnyelvűségi portál 
• European Master's in Translation egyetemhálózat – EMT
• EU-intézmények kiadványai (kinyomtathatók vagy regisztráció után ingyen megrendelhetők)
• Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete (Facebook)
• Európa Pont Budapest (Facebook)
• Translating for Europe (Facebook)
• EU Careers (Facebook)
• Európai Nyelvi Koktélbár (Facebook)

Posted in Közérdekű, Linkek

A tanszéki könyvtárról

Pár perce szembesültem vele, hogy a szak népességének elég nagy része nincs tisztában azzal, hogy nekünk van egy tanszéki könyvtárunk. Vagy ideiglenesen elfeledkeztek erről. Vagy nem is tudom :D Tehát! Igen, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszéknek van saját, külön bejáratú könyvtára (Fordítástudományi Könyvtár névre hallgat), amely nemcsak nevében, de elhelyezkedésében is hű a tanszékhez, mert konkrétan a tanszéki folyosó egyik termében található. Több szempontból is némileg rendhagyó a működése, így talán ezért nincsen benne a "köztudatban" a létezése.

Lássuk, miért is rendhagyó. Először is azért lóg ki a sorból, és nehezebb "megtalálni", mert úgy tapasztaltam, nincsen benne az internetes rendszerben. Tehát ha az ELTE könyvtárainak közös katalógusában (ugye ezt nem is kell linkelnem, ugye...? na de azért mégis, itt van) rákeresünk egy szerzőre, műcímre, bármire, akkor az FTT könyvtárában lévő példányokat NEM fogja kidobni a rendszer. Élek a gyanúperrel, hogy ez azért van így, mert a könyvtár készlete nincs digitalizálva. (Ugye micsoda merész és bölcs következtetés ez részemről? :D)

A digitalizálás hiánya mellesleg a kölcsönzés módján is meglátszik. Én, aki tulajdonképpen a huszonegyedik század gyermeke vagyok, nem tapasztaltam meg sem a katalóguscédulás keresés élményét, sem pedig a... kölcsönzőcédulák(?) intézményét. Az előbbit egyébként itt sem, de kissé megilletődtem, amikor beiratkozáskor az adataimat nem vitték be semmilyen számítógépes rendszerbe, hanem tulajdonképpen egy kis kartonzsebecskére írtam mindent, amibe az általam kikölcsönzött könyvek cédulái kerülnek. Alapvetően egyébként nem rossz módszer, szerintem kifejezetten aranyos :D (Hogy mennyire praktikus, azt nyilván a könyvtárosok tudnák megmondani.)

Rátérve a másik okra, amiért talán kevesen tudnak a könyvtárról, hogy kissé "beleolvad" a környezetbe. A tanszéki folyosón bújik meg, és igazából semmiben sem különbözik a többi tanteremtől, csak... tele van könyvekkel :D Meg ki van írva rá, hogy könyvtár...? :D (Azért vannak bennem kérdőjelek, hogy hogy mennek el mellette az emberek :D) Viszont abból adódóan, hogy tulajdonképpen tanteremről beszélünk, órákra is sor kerül itt. Nekem például a szerda reggeli angol–magyar fordítástechnika gyakorlatom kapott itt helyet.

Mivel délelőttönként (és késő délutánonként is) órák vannak a teremben, ezért kölcsönzésre – más könyvtárakhoz viszonyítva – nem sokszor és nem sokáig van lehetőség. A pontos beosztás a könyvtár ajtajára van kifüggesztve, de mivel én ilyen jó szándékú vagyok (és mert már hetekkel ezelőtt lefényképeztem a papírt), közkinccsé teszem az erre a félévre vonatkozó "órarendet", már ami a kölcsönzéses rubrikákat illeti:

Ami a kölcsönzés menetét illeti, csak annyit kell tennünk, hogy szépen bebattyogunk a terembe, az éppen beosztott könyvtárost tájékoztatjuk nemes szándékainkról, és máris kapjuk a kiszemelt áldozatot. Szótárak, folyóiratok és könyvek is vannak dögivel. A könyvtár saját faliújságján egyébként lényegesen több információ szerepel, mint amit én most itt leírtam... legközelebb talán azt is lefotózom, és beszámolok a látottakról :)

A lényeg, hogy ne féljünk a könyvtártól! A kötelező olvasmányok például hihetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre, úgyhogy hajrá! Nálam jelenleg a Szabari Krisztina-féle kék könyvből és Horváth Ildikó Interpreter Behaviour c. könyvéből is van egy-egy példány.  

Posted in Könyvtár, Közérdekű