Záróvizsga

Május negyedikén megkaptuk a záróvizsga-beosztást, és kiderült, hogy június 6-án, hétfőn kerülünk sorra mi, angol B-sek. Reggel 8:30-tól egészen 14:30-ig tartott a felelések sorozata, összesen tizennégyen záróvizsgáztunk aznap.

A menetrend lényege, hogy három vagy négy ember után mindig van körülbelül 20 perc szünet, amíg megbeszélik a tanárok az értékelést és az eredményt közlik is a hallgatókkal. Így előfordul, hogy valakinek viszonylag sokat kell várnia, míg megtudja, milyen jegyet kap (és például 12:50-kor kerültem sorra, és 14:10-ig vártam az eredményre), de legalább nem a nap végéig kell mindenkinek kitartania :) És valljuk be, ha egyszer már túlesett az ember magán a feleleten, ez talán annyira nem nagy probléma :D

A felelet pontosan úgy zajlott, ahogy azt a félév elején (február végén) kiküldött tájékoztatóban leírták. Először is nagyon röviden el kellett mondani, miről szólt maga a szakdolgozat. (Hiszen a három vizsgáztató közül valószínűleg csak egy olvasta a diplomamunkát: a témavezető.) Ezután a témavezető feltette a kérdéseit, amelyeket úgy tudom, minden tanár előre közölt a hallgatókkal. Miután ezeken végigértünk, jött a tételhúzás. A tíz magyar nyelvhelyességi tétel közül húztunk egyet. (A Fordítástechnikai minimumban vannak, amit még első félévben kaptunk nyelvhelyesség órán). A tíz tételhez kell példatárat is készíteni, azaz minden tételhez kell saját példát keresni vagy konstruálni, és ezt két példányban kinyomtatni. (Egyet a diák néz, egyet a vizsgáztató.)

A tétel után pedig jöhet a négy kötelező olvasmány egyikének bemutatása. Úgy tapasztaltuk, a hármas/négyes blokkok elején még a hallgató választhatta ki, melyikről szeretne beszélni, de egymás után nem szívesen hallgatják meg ugyanazt a tanárok (ami teljesen érthető), így az idő előrehaladtával egyre kevesebb a választási lehetőség. Minden könyvből tetszőlegesen lehet kiemelni hasznos/kedvenc részeket, egyedül A szakfordítások lektorálása könyvből szeretik specifikusan a kutatást, hipotéziseket és eredményeket hallani. (Tehát tanuláskor érdemes erre fektetni a hangsúlyt az egyébként hosszabb elméleti rész helyett.) Érdemes jó kis vázlatot készíteni a könyvekről.

Mint minden szóbeli vizsgánál, itt is fontos, hogy gördülékenyen és magabiztosan adjuk elő a mondandónkat. A diplomavédésnél a témavezetőé a főszerep (már a vizsgabizottság tagjai közül), a másik két feladatnál pedig a bizottság elnöke, tehát esetünkben Klaudy tanárnő irányította a feleletet. A kötelező harmadik tag leginkább csendben mosolyogni és biztatni van jelen :D

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy jóindulatúak és kedvesek is a tanárok. Azért ezekből a könyvekből lehetne nagyon vérengzős vizsgát rendezni (például ha nem mi döntenénk el, milyen szavakat emelünk ki), de erről nincs szó. Ki nem mondott tény, hogy a fordítóknak a diplomamunka megírása az igazi nagy megmérettetés, míg a tolmácsoknak a záróvizsgán kell sikeresen venni az akadályt.

A tájékoztató szerint a TO a diplomamunka és a záróvizsga jegyét átlagolja, így születik meg az oklevél minősítése, azaz a diplomába kerülő jegy. Ennek a részleteivel nem vagyunk teljesen tisztában, mert ugye két jegyet átlagolni nem mindig egyszerű :) Az előző évek tapasztalatai alapján a záróvizsga nyom többet a latban, de később talán többet fogok tudni mondani erről. Ami még érdekesség és meglepetésként hatott, hogy a záróvizsgára lehet például 4/5-öt kapni. Mint kiderült, a diplomavédés és a felelet két külön osztályozást jelent, és ebből születik a záróvizsga jegye. Tehát ezek szerint gyakorlatilag három jegyet kapunk, egyet a diplomamunkára, egyet a diplomavédésre, egyet a feleletre. (Ennek fényében érthető, miért a záróvizsga nyom többet a latban, hiszen két jegyet "ér"?)

Aki esetleg mást is tervez a záróvizsga napjára, annak annyit tudok mondani, hogy meglepően jól tartottuk magunkat az időbeosztáshoz egészen a nap végéig. Volt, aki az átlagnál pár perccel többet vagy éppen kevesebbet volt bent, de végül mindig sikerült behozni a csúszást.

Posted in Számonkérés, Vizsgák, Záróvizsga

Gazdasági alapismeretek vizsga

Amíg még friss az emlék! Ma estem túl a vizsgaidőszak első és egyben egyetlen vizsgáján, a gazdasági alapismeretek szóbelin. (Ezért nem is írtam külön bejegyzést a vizsgaidőszak áttekintéséről – nem sok értelme lett volna :D) Aki egy kicsit is ismer, tudja, mennyire rettegek a szóbeliktől, de mint mindig, most is túléltem a megmérettetést, és most sem ért csúnya véget a történet.

Na, megint olyan számonkérésről írok, amiről még tantárgyként nem írtam... (Ejnye!) Szóval ez volt az a bizonyos tömbösített, péntek délutáni előadás, ami három alkalommal volt megtartva. Leküzdöm a vágyat, hogy írjak az órákról, és rátérek magára a vizsgára.

A közzétett diavetítések elején szerepeltek a tételek, amelyek közül húznunk kellett vizsgán. Hogy legyen valamiféle fogalma a kedves olvasóközönségnek a tananyagról, ezt a tételsort ide diszkréten be is biggyesztem:

1. A fogyasztás és a termelés összehangolása: kereslet, kínálat, piaci ár
2. Nominálbér, reálbér, a jövedelemváltozás hatásai, ár-bér spirál
3. GDP meghatározása, jelentősége
4. Versenyszabályozás, GVH, árudömping, dömpingár
5. Kétszintű bankrendszer
6. Jegybank szerepe, pénzteremtés, infláció
7. Százalékpont, bázispont, irányadó kamatláb, valuta, deviza
8. Államháztartás
9. Költségvetés
10. Adóztatás
11. A fiskális politika hatása
12. A gazdasági és pénzügyi világválság kirobbanása és általánossá válása
13. Devizahitel-válság, válságkezelési programok Magyarországon
14. Nemzeti Eszközkezelő feladata és lehetőségei
15. Az IMF, a Világbank és az EKB szerepe a pénzügyi válság kezelésében
16. Migráció
17. Miért jó vagy rossz a 2015-ös év a világnak, Európának, Magyarországnak?

Tehát ezek közül húztunk egyet, illetve minden tételhez hozzá volt csatolva egy-egy újságcikk is (csak 3-5 soros apróságokra kell gondolni). Ezek nem illeszkedtek témájukban a tételhez, inkább csak egy kiegészítő témát adtak a felelethez. Én például az adóztatás tételét húztam, amelyhez a rezsicsökkentésről szóló szövegrészlet volt csatolva.

Úgy gondolom, érdemes kidolgozni a tételeket olyan szempontból, hogy tudja az ember, miről fog beszélni. A tanárnő értékeli az összeszedett, kerek, egymásból következő, de elkülöníthető gondolatokat, tehát a lényeg, hogy legyen egy stabil és követhető struktúrája a feleletnek, illetve az, hogy folyamatosan beszéljen az egyszeri vizsgázó :) (Ahogy ez szóbeliknél általában lenni szokott.) Az nem jelent gondot, ha esetleg más témához lyukad ki az ember, mint ami a cetlin szerepel, csak legyen logikus az összefüggés.

Egyszerre hárman voltunk mindig bent, két ember éppen dolgozta ki a tételét, míg a harmadik felelt. Tehát két felelésnyi idő volt a felkészülésre, ami körülbelül bő tíz-tizenöt percet jelentett, bár eléggé változó volt a feleletek időtartama. Amennyit én hallottam, azok alapján a feleletek jellege is eléggé eltérő volt. Volt olyan, akitől a tanárnő kérdezett aktualitásokat (pl. párizsi klímacsúcs), de én például csak daráltam a tételemet, és egy idő után leállított a tanárnő, hogy elég lesz. Ennyi volt a felelet, a cikkre rá sem tértünk. :) Mástól viszont pont a cikkről beszélgetett el a tétel helyett, tehát változatos volt a számonkérés.

Említettem, hogy a tételeket érdemes kidolgozni, hogy tudja az ember, miről fog beszélni. Ez nem feltétlenül jelent egyet azzal, hogy csak ezeket kell megtanulni. A dián szereplő és a leadott anyag jó része ugyanis nem szerepel a tételekben, ugyanakkor a cikkekben előbukkanhat (pl. Greenpeace tevékenysége, Széchenyi 2020). (Arról ne is beszéljünk, hogy sokkal könnyebb megérteni az anyagot, ha nem hagy ki a tanulásból oldalnyi részeket a diák :D) A felkészüléshez elkerülhetetlen némi kutatómunka is, hiszen az utolsó tételek között jó párról nem esett szó sem órán, sem a diasorokban.

Nagyon örültem volna, ha a félév elején hallgathattuk volna meg az előadásokat, mert tényleg nagyon jó alapot adnak, de hát késő bánat :)

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Magyar–angol fordítás ZH

Még a 10. héten (azt hiszem :D) írtunk egy ZH-t magyar–angol fordítás órán. Két cikket kellett lefordítani magyarról angolra, helyben, egy óra alatt, mindenféle segédeszköz nélkül. Persze ez nem a fordító vágyálma, és meg is szenvedtünk a feladattal kissé :D Utólag visszakerestem a cikkeket, amelyeket le kellett fordítanunk, hogy valami érdemi tartalma is lehessen ennek a bejegyzésnek:

http://hvg.hu/gazdasag/20151110_Moodys_Ket_szomoru_ev_var_a_vilaggazdasag

http://www.mfor.hu/cikkek/vallalatok/Elhalasztja_a_tozsdere_lepest_a_Waberer_s.html

Számomra egyértelműen a második cikk okozott több problémát, főleg mivel a cégformák nem kerültek elő órán (legalábbis angolon nem – németül tudtam volna őket!), így ezeket nemes egyszerűséggel ki kellett hagynom a fordításomból. Meglepve tapasztaltam, hogy sokaknak érdekes módon pont ez a szöveg okozott kevesebb nehézséget. Mások vagyunk, na :D

A fordításokra az esetek többségében kaptunk érdemjegyet (bár ha jól rémlik, nem mindenki), de ezek a jegyek elvileg nem egyeznek meg a félév végi összesítettel. Ez utóbbit egyébként még nem kaptuk meg, és meg sem nagyon beszéltük órán, így igazából majd "meglepi" lesz, ha bekerül a Neptunba :D De mint mindig, arról is beszámolok majd.

Nos, a cikkeket olvasgatva, azért hosszú utat tettünk meg az első félévhez képest, azt kell mondanom :)

Posted in Számonkérés, ZH

Terminológia ZH

Ahogy azt említettem a pótlások hetéről írt bejegyzésben, tegnap írtuk a terminológia ZH-t. Kihívás lesz objektívan és diplomatikusan írni róla, de azért megpróbálom – mint mindig.

Négy oldalnyi feladatot és 45 percet kaptunk. Az első, amivel szembesültem, az volt, hogy jó pár feladattípussal még sosem találkoztunk, pedig a házi feladatok között aztán volt mindenféle. (Erről jut eszembe, az óráról magáról még nem írtam bejegyzést... Ezt nemsoká pótolom, és akkor kontextus is lesz :D) Például a szavak ellentétének és szinonimáinak megadása (néha olyan out-of-context szavaké is, mint a premium – témától függően kismillió dolgot jelenthet...); igék főnevesítése és fordítva; magyar–angol irányú fordításban hibák keresése; a legvéletlenszerűbb rövidítések feloldása; stb. A házi feladatokban vagy hasonló sem volt, vagy előre megadott lehetőségek közül kellett kiválasztani a helyes megoldást (pl. ellentétek, szinonimák és rövidítések esetében).

Becsúsztak a feladatok közé olyanok, amelyeknek nem tudhattuk a megoldását, mert nem tanultuk (bár ezeket utólag levontuk az összpontszámból); a fordítások, amelyekben 3-3 hibát kellett volna találni, hogy is fogalmazzak... mindegyikben jóval több volt háromnál; néha egyszerűen érthetetlen volt a logika (a tax evasionnek miért ellentéte a tax avoidance? – bár végül itt is több mindent elfogadtunk); valamint elgépelések és értelmetlennek tűnő mondatszerkezetek is bőven akadtak a feladatlapon.

Miután letelt a 45 perc, megbeszéltük a megoldásokat. És mindenki saját magának javította a feladatait.

(I'll let that sink in.)

No, szóval nagyon megbíznak bennünk, ez a lényeg. A javítás sem volt zökkenőmentes, mert ugye javarészt nem feleletválasztós kérdések voltak, így nagy eséllyel mindenki kicsit mást írt, aztán persze jöttek a kurjongatások, hogy ez így jó-e, meg az úgy jó-e. A pontszámok összeadása is kihívást jelentett, mert valahogy a feladatok mellett szereplő számok sokszor köszönőviszonyban sem voltak a valójában szerezhető maximális pontokkal. És ehhez jöttek még az utólagos levonások a még nem tanult kifejezések miatt. Megdolgoztatták a kis bölcsészbuksinkat, az biztos.

Miután mindenki beadta a kijavított dolgozatát, mehettünk isten hírével. Elméletileg ha valaki minden házi feladatot jól (90%+) megcsinált, az plusz egy ötöst jelent a félév végi értékelésre nézve. Hogy a Neptunba mikor kerülnek jegyek, azt még nem tudjuk, de majd utólag beszámolok a fejleményekről :)

Posted in Számonkérés, ZH

Példatár és Rozsban a fogó

Egyetlen számonkérésről nem írtam még, a Bevezetés a fordítás gyakorlatába c. előadásra készített példatárról. Első körben bemásolom, amit Klaudy tanárnő írt a követelményekről:

***

A teljesítés feltétele: Példatár készítése szabadon választott, tetszés szerinti nyelvű fordítás szövegének az eredeti szöveggel való egybevetése alapján. A párhuzamos szövegelemzés célja a fordítók által ösztönösen vagy tudatosan végzett átváltási műveletek feltárása, értelmezése és tipizálása. A példatár húsz  (lehetőleg 10 lexikai és 10 grammatikai) átváltási műveletet tartalmazzon az alábbi módon.
Útmutató a példatár elkészítéséhez:
A példatárat szövegszerkesztővel kell készíteni.
Címoldal: a példatárhoz készítsen külön címoldalt, amelyen tüntesse fel
  ¤ a példatár készítőjének nevét, címét, telefonszámát, e-mailjét
  ¤ a fordítás irányát
  ¤ a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg pontos bibliográfiai adatait:
     × az eredetinél: szerző, cím, kiadó, kiadás helye és éve
     × a fordításnál: ugyanaz plusz a fordító neve!
Bevezető: A példatár elején legyen rövid ismertetés az íróról, az adott mű szövegéről, a fordítóról és a feltételezett fordítási nehézségekről (hipotézis).
Példatár: A példatár a forrásnyelvi és a célnyelvi mondatot teljes egészében tartalmazza. A példamondatok fölé címként, vagy alá magyarázatként írja oda, hogy milyen átváltási műveletet illusztrálnak.
A forrásnyelvi mondat után tüntesse fel a szerzőt és az oldalszámot (pl. Greene 251), a célnyelvi mondat után a fordítót és az oldalszámot (pl. Borbás 213).
A kiválasztott példamondatot mindig csak egyetlen jelenség illusztrálására használja.
Az illusztrálni kívánt jelenséget a célnyelvben és a forrásnyelvben is húzza alá vagy  valamilyen más módon (kurzív, félkövér) emelje ki.
Minden jelenséget egész mondattal vagy annál nagyobb szövegrésszel illusztráljon.
Összefoglalás: A példatár után röviden foglalja össze gondolatait a vizsgált műveletekről. Igazolja vagy vesse le hipotézisét a feltételezett fordítási nehézségekről. Itt lehet tenni kritikai megjegyzéseket is a fordításról.
Megjegyzések:
Ritka nyelveket is elfogadok.
Lehet párhuzamos szaknyelvi korpuszt is használni.
Lehet egyetlen műveletet kiválasztani (pl. kompenzáció) és arra keresni mind a húsz  példát, de akkor a műveletről részletesebb egy-két oldalas elemzést kérek.

***

Az utolsó órán elmondta a tanárnő, hogy aki "csak" egy tökéletes példatárat állít össze, az négyesre számíthat, ötöst pedig csak akkor lehet kapni, ha minden részfeladatot hiánytalanul elkészítünk (bevezetés a hipotézissel, összefoglalás). Ennél rosszabb jegyet komoly hibák esetén kaphatunk csak, például pár éve volt olyan, aki úgy elemezte az Egri csillagokat és annak német fordítását, mintha a német lett volna a forrásnyelv.

Én végül a The Catcher in the Rye új magyar fordításáról (az "új Zabhegyezőről"), a Rozsban a fogóról írtam. (Eredetileg a Dorian Gray képmásából akartam írni, aztán valahogy félév közben meggondoltam magam :D) Valami egészen leírhatatlan módszert követtem a példák összeválogatásánál, ami félúton volt a konkrét példakeresgélés ("csakazértis találok egy példát tudatos grammatikai konkretizálásra!") és a magyar fordítás szövegtudatos olvasása között ("ez vajon hogy volt az eredetiben? mert szó szerint így biztos nem"). 

Klaudy tanárnő az értékelésében megemlítette, hogy belevehettem volna a fordításról szóló részbe az interneten megjelent kritikákat is. Megmondom őszintén, annyira bele voltam süppedve a két könyvbe, hogy ez eszembe sem jutott :'D De utólag természetesen megtettem. Két hosszabb lélegzetvételű, értékelhetőbb kritikát találtam az új fordításról, érdekes módon két egészen eltérő hangvételűt.

http://vs.hu/magazin/osszes/tuleli-e-holden-caulfield-az-uj-zabhegyezot-0418#!s2

A fenti linken, a VS-en egy viszonylag kritikus hangvételű cikket tettek közzé. Amikor elkezdtem olvasni, úgy éreztem, tükrözi a véleményemet az írás, aztán elbizonytalanodtam, mert ennyire rossz véleménnyel azért nem vagyok róla. Amikor a cikk végére értem (összevont szemöldökkel), tovább folytattam a kutatást, és egy másik irományt is találtam, méghozzá ezt:

http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20150506-megmondjuk-miert-hulyeseg-a-zabhegyezo.html

Ez a cikk viszont – amellett, hogy persze a fordítói botladozásokat is megemlíti – alapvetően pozitív képet fest az új fordításról. A számomra kifejezetten megakasztó szavakat (drót, sublót és társai) konkrétan úgy állítja be, mint szándékos regiszter-eltérést: "Ez a töredezett személyiség nyilvánul meg a különböző nyelvi regisztereket megszólaltató Rozsban a fogóban." Ezzel a mozzanattal igazából nem tudok mit kezdeni, mert én az angol szövegen ezt nem éreztem, de hát nem is vagyok angol anyanyelvű, és nem is a regény születésekor éltem, így nem tudom megítélni, ez a kettős regiszter az eredeti műben megvan-e.

Az én véleményem egyébként valahol a kettő között van: maga a szöveg szerintem olvasmányos, gördülékeny. A régi fordítást nem olvastam, de az idézetek, amelyek a második cikkben szerepelnek, meggyőztek arról, hogy ez az új mégiscsak jobb lehet. Viszont nem tudok elmenni a számomra konkrétan ismeretlen szavak (pronyó, anziksz, della), illetve a kirívóan régies fordulatok (elveszik helyett elvész, lenne helyett volna, hajadonfőtt és társai) mellett. Engem kizökkentett az olvasásélményből.

Na, szóval! Erről írtam a példatáramat, örülök, hogy elolvastam, és még valami: nekem nagyon tetszik az új borító. (Olyan sok csúnyát írnak róla mindenfelé, hogy szükségét éreztem ezt megemlíteni.) Minimalista de mégis ötletes, nekem nagyon bejön a körbefutó elválasztójel :)

Posted in Könyvek, Műfordítás, Számonkérés

Nemzetközi szervezetek vizsga

Hát ez gyors volt. 10-kor kezdődött, 10:25-re befejeztem, 11:50-re már a jegy is bekerült. A vizsga lebonyolítása érdekesen zajlott, mert egyszerre két vizsga is volt a teremben, két külön tanárral. A vizsgáról magáról nem sokat tudok írni, a tanárnő szokás szerint rövid válaszokat várt. Ilyesmi kérdések voltak, mint rövidítések feloldása (angolul és magyarul is): OAS, ASEAN, FAO; milyen területeken változott a helyzet az ENSZ alapítása óta, amire jobban oda kell figyelnie; mi a NATO hivatalos magyar neve, és mikor csatlakozott Magyarország; melyik nemzetközi szervezetnek van Budapesten a székhelye; stb.

Én úgy éreztem, jól sikerült, ezért egy kicsit meglepődtem, hogy négyes lett. Mivel személyes jegybeírás és vizsgalap-megtekintési lehetőség nincs (vagyis nyilván ki lehet könyörögni, de na), ezért nem is fogom megtudni, mi nem jött össze. 

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Angol nyelvtörténet vizsga

Kedden került sor a Nádasdy-féle órám vizsgájára. Elég izmos számonkérésről van szó, ugyanis négy oldalnyi feladatot kell megoldani, két és fél(!) órás időkorláttal. Hozzátenném, a jelenlévők többsége nem használta ki ezt, két óra után pedig különösen megcsappant a létszám. (Én körülbelül 20 perccel az idő lejárta előtt jöttem ki a teremből.)

A vizsga lebonyolítása a szokásos katonás rendben történt. Alig voltunk harmincnál többen, mégis a Gólyavár fenti termében írtuk a vizsgát, így aztán igencsak szellősen tudtak ültetni minket. Minden harmadik sorba ülhettünk, soronként három-három ember, így a csoportmunka semmiképp sem lehetett opció :D (De még így is "járőröztek" közöttünk :D) A válaszainkat egy külön answer sheeten vezettük, és végül ezt kellett csak beadnunk.

Összesen 100 pontos volt a vizsga, ebből kicsit több mint fele egy pontos, egy(-két) szavas választ igénylő kérdés volt; 10–15 két pontos, egy mondatos választ igénylő; illetve volt egy "szövegelemzős" feladat is, ha lehet így fogalmazni. A rövidke kérdéseknél ilyesmiket kell elképzelni: "Since OE times, the ... of the English language has been greatly simplified." illetve "The runic alphabet is also called ..., an acronym made up from its first letters." A két pontosok között szerepelt például: "With the adoption of Christianity, English began to be written with the "Insular hand". Why?" vagy "What is inorganic -e?" Szövegelemzésnél egy Chaucer részletet kaptunk, ezt kellett felismerni, időben elhelyezni, nagyjából lefordítani, megemlíteni egy szintaktikai "furcsaságot", amit ma már másképp mondanánk, illetve felsorolni az idézetben szereplő összes igét, és azokat jellemezni (szám/személy, idő, mód).

Nem volt könnyű vizsga, na :D Tanultam is rá rendesen, főleg a könyvből. A jegyzeteimet is olvasgattam, és bizonyos dolgokat sokkal könnyebben és jobban megértettem általuk, de a hangsúlyt a könyvre helyeztem, hiszen előre tudtuk, hogy elsősorban abból kell készülni. Megérte a fáradozást, mert végül ötöst kaptam :)

Aki nem szeret egyben benyalni könyveket, annak mindenképpen ajánlom a prelimek megírását, mert nagyon sok értékes pontot lehet szerezni velük. A 100 pontból ugyebár 36 (3x12) már akár "előre" megszerezhető így – már aki meg tudja írni mind a hármat hibátlanra :D Én végül csak az elsőt írtam meg, arra 8,5 pontot kaptam.

Ahogy az lenni szokott, a jó megoldásokat rögtön a vizsga után kitették a tanszéki hirdetőtáblára. (A vizsgalapon az szerepelt, hogy a Gólyavárba is kiteszik, de ne higgyetek ennek, ez csak félrevezetés :D) Persze ebből alapvetően nehéz megítélni, hányast fog kapni az ember, egyrészt mert a hosszabb választ igénylő kérdéseknél néha nem tudhatjuk, a javító tanár mit fogad el és mit nem, illetve tapasztalataim szerint nagyon gyakran fél pontokat adnak, ami szintén megnehezíti az előzetes kalkulációkat. De igazából nem kellett sokat várni a hivatalos eredményre.

Nádasdy szeret személyes találkozó keretében elbeszélgetni a hallgatókkal, így – bár az e-index bevezetése óta erre nincs szükség – "jegybeírást" tart. Nekünk erre ma került sor, azaz két nappal a vizsga megírása után. Négyórás intervallum volt megadva (10–14 óra), de ha valaki éppen nem ér rá, fogadási időben bármikor felkeresheti a tanár urat. Ugyanolyan beszélgetésre lehet számítani, mint annak idején a nyelvtudományi bevezető vizsgája után, ha ez mond valakinek valamit. A kijavított feladatlapot is el lehet hozni, ha valaki szeretné :)

Így, hogy megszületett a jegy is, teljes magabiztossággal mondhatom, hogy jó választás volt ez a tárgy szabad kreditnek :D Viszont másoknak nem tudom, merném-e ajánlani. Aki hozzám hasonlóan szereti a nyelvészetet, és nem sajnálja az időt az alapos felkészülésre, annak jó választás lehet. De tény, hogy minden bizonnyal a legnehezebb vizsgám volt ez ebben a félévben, és nagyon sokat kellett készülnöm a jó eredményért.

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Szakmai fórum vizsga (ZH)

Ma estünk túl a második félév első vizsgáján, ami valami érdekes okból kifolyólag ZH-ként volt reklámozva. Valószínűleg ez az időzítés miatt alakult így, hiszen még FTT-s léptékben mérve is benne vagyunk a szorgalmi időszakban (jövő héten lesz a pótlások hete), vizsgát pedig nem szokás ilyenkor írni, csak ZH-t. Viszont mivel alapvetően előadásról van szó, nem gyakorlatról, és ez a számonkérés adja az érdemjegyünket is, így "technikailag" mégiscsak vizsgáról beszélünk. (Ezt mutatja az a tény is, hogy három vizsgaidőpont is meghirdetésre került a Neptunban, persze ez nagy valószínűséggel csak formaság, mivel mindenkinek most kellett ZH-t írnia.)

Csak hogy felelevenítsem, ennyit tudtunk a vizsgafeladatokról előzetesen:

1. Az előadások értékelése
2. Öt előadás kulcsszavainak megadása (szabadon választott)
3. Valamelyik előadás tartalmi összefoglalója (szabadon választott)
4. Egy kérdés a kötelező olvasmányokból (Horváth, I. 2015., Horváth I., Szabari K., Volford, K. 2000)
5. Az ajánlott irodalomból (1–28) egy szabadon választott mű ismertetése. (csoporton belül kérem különböző tanulmányokat választani, a fordítói szakmáról szóló más műveket is elfogadok)

Ez alapvetően egy teljesen straightforward és könnyen értelmezhető leírás, azonban a negyedik pont némi kétségbeesést szült köreinkben (már akikkel rendszeresen értekezem tanulás-ügyileg :D), ugyanis el sem tudtuk képzelni, mit fog takarni az, hogy "egy kérdés" a kötelező olvasmányokból. A modern fordító és tolmács alapvetően olvasmányos könyv (szerény véleményem szerint), de attól azért távol áll, hogy egy olvasás után kívülről fújhassa az ember. A másik könyvhöz még annyi kiegészítést kaptunk, hogy "csak az aktuális részeket" kell elolvasni. Mivel a tantárgy leírásában az szerepel, hogy a tantárgy által a hallgatóknak  "[m]eg kell ismerniük a fordítók és tolmácsok szakmai és érdekképviseletei szerveit, azok működését, szabályzatát, etikai kódexét, szerződésmintáit", ezért elsősorban ezekkel a részekkel ismerkedtem. (Ezért is nem fogok erről a könyvről külön bejegyzést írni, mivel az egészet nem olvastam el töviről hegyire.) Illetve természetesen az itt a blogon is nemrég közzétett tanácsokból tudtunk még következtetni arra, mi várható.

Horváth Ildikó tanárnő azzal kezdte, amint belépett a terembe, hogy ez lesz a legkönnyebb vizsgánk, ebben biztosak lehetünk. Némi fenntartással, de azért örömmel fogadtuk a hírt, és amikor kézhez kaptuk a feladatlapokat, megbizonyosodhattunk róla, hogy a tanárnő nem járt messze az igazságtól. Az első feladat egy táblázat kitöltése volt, amelyben előre be volt írva, ki tartotta az előadást (és milyen szervezettől érkezett, ha volt ilyen). Ezt nekünk kellett kiegészítenünk az előadás témájával (némi kihívást jelentett ezt egy megközelítőleg három négyzetcentiméteres mezőbe beírni, de igyekeztem), egy igen/nem szócska beírásával a "részt vett-e" kérdésre válaszolva, majd pedig háromfokozatú skálán kellett értékelni az előadás tartalmának hasznosságát és az előadásmódot. 

Ezt követte a második feladat, ami semmi meglepetést nem okozott. Öt szabadon választott előadáshoz kellett 4–5 kulcsszót írni, amelyekben a "fordítás" és a "tolmácsolás" csak más kiegészítéssel, vagy szóösszetétel részeként szerepelhetett (pl. feliratfordítás). A harmadik feladat sem okozott fejtörést, az egyik előadás tartalmát kellett 10–15 mondatban leírni. A negyedik feladat, a mumusunk pedig az volt, hogy ismertetnünk kellett vagy egy szervezetet (Horváth–Szabari–Volford könyv), egy etikai kódexet (szintén), vagy az egyik szabványt (szintén). Az utolsó feladatban választhattunk, hogy vagy az ajánlott irodalomból választott művet írjuk le röviden, vagy A modern fordító és tolmács egyik írását foglaljuk össze.

Tényleg barátságos vizsga volt ez – már ha ahhoz viszonyítunk, amire számítottam :D Eredményeket nem tudjuk, mikorra várhatunk, de természetesen majd arról is beszámolok.

Posted in Számonkérés, Vizsgák, ZH

Nyelvtechnológia ZH

Tegnap, a tavaszi szünet előtti utolsó órán került sor a nyelvtechnológia ZH-ra. Vagyis ZH-kra. Attól függ, honnan nézzük. A számonkérés két részből állt, először egy elméleti, "hagyományos", papírra-tollal-írós feladatlapot kaptunk. Ezen az első órán leadott elméleti anyaggal kapcsolatos kérdések szerepeltek, például le kellett írni a nyelvtechnológia meghatározását, a konkordancia szerepét és jelentőségét, a fordítómemória célját, a terminológiai adatbázis használatának előnyeit, a gépi fordítás és a géppel támogatott fordítás közti különbség mibenlétét stb.

A ZH második része egy magyar és egy (esetünkben) angol szöveg párhuzamosítása, ezekből fordítómemória készítése, majd ennek segítségével egy harmadik, magyar nyelvű szöveg angolra fordítása volt, mindezt az SDL Trados programmal (és WinAlign-nal). Igazából javarészt ezt gyakoroltuk az eddigi órákon, úgyhogy meglepetések nem igazán értek minket.

Szerintem teljesen jól volt időzítve a számonkérés, mert egy-két héttel ezelőtt még nem tudtam volna elsőre zökkenőmentesen megcsinálni a tradosos fordítást, most viszont már elég magabiztosan kalézoltam fel-alá a menüpontok, modulok és billentyűkombinációk között. (Persze aki mondjuk már korábban is ismerte a Tradost, annak rém unalmas lehetett a több hetes gyakorlás, de ez igazából nem nagyon volt jellemző, legalábbis a mi csoportunkban talán egy ember mozgott már félév elején is otthonosan a program kezelésében.)

Eredmények nem tudom mikor lesznek, erről nem szólt a fáma. 

Posted in Számonkérés, ZH

Nádasdy-féle prelim

Hajaj, de szégyenlem a buksimat! Annyi írnivaló lenne, tantárgyleírások és miegyéb, nekem meg lélegezni is alig van időm. Annyit "előre" elárulhatok: a második félév egy elég komoly "level up" az elsőhöz képest, szinte minden óra tekintetében...

Hogy írjak valamit, ami nem túl időigényes de mégis tartalmas, az első Nádasdy-féle (azaz az Angol nyelvi változatok és az angol nyelv története c. órához kapcsolódó) tesztről fogok beszámolni. Erről az előadásról kivételesen már írtam, ezért a vonatkozó bejegyzésben megtaláljátok, mi fán is terem ez a prelim-dolog. 

Tegnap került sor az első tesztre. Állítólag rekordmértékű érdeklődést produkáltunk, ugyanis alig fértünk el a teremben. (Eredetileg az volt a terv, hogy mindenki egy hely kihagyással ül, de ez elég hamar kudarcba fulladt.) Némi logisztikai döcögés után (ki hova üljön, táskákat hova tegyük stb.), kb 10:15-kor álltunk neki a dolgozatnak. Őszintén szólva én kicsit könnyebbre számítottam, de így is majdnem mindenhova tudtam írni valamit. Aztán majd kiderül, mennyi pontot ért a próbálkozásom. Igazából a vizsgalapon minden rajta van, talán annyit tudok még hozzáfűzni, hogy valóban a könyvön alapszik a számonkérés, nem pedig az órán elhangzottakon. (A vizsgán azért gondolom majd mindkettőre szükség lesz.) 

Nem is szaporítom a szót, íme a papírka (fényképezve, nem scannelve, szánom-bánom):

Összesen legalább négyféle verzió volt (A, B, C, D)

Posted in Számonkérés

Európai tanulmányok vizsga

És igen, túléltem az első vizsgaidőszakot! :D Az európai tanulmányok vizsgára a Kerényi teremben került sor. Egy-egy sorban maximum öten ülhettünk, és összesen hatvan percet kaptunk az írásra. Ami egyébként bőven elég, főleg ha komolyan vesszük a tanárnő kérdését, és röviden válaszolunk a kérdésekre :)

A vizsgalapon összesen öt darab kérdés szerepelt (Római Szerződés, kelet-európai bővítés, európai szemeszter, az EU négy fő intézménye, az EU és az USA viszonya), az ebből visszamaradó bő másfél oldallal mi rendelkezhettünk. Bár a tanárnő azt mondta, a papír hátlapjára nem is muszáj írni, én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy minden szükséges információt össze lehet sűríteni arra a háromnegyed oldalra :D (Ennek megfelelően volt, aki még plusz papírt is kért, én idáig azért nem jutottam el :))

A papírra fel kellett írni a nevünkön kívül azt is, szereztünk-e plusz százalékot előadás készítésével vagy óra eleji miniteszt beadásával. (Ez utóbbiakat a jegyek megszületéséig érdemes megtartani, mert a tanárnő bármikor elkérheti őket ellenőrzésre.) 

Legutóbb már a vizsga másnapján megvoltak az érdemjegyek, úgyhogy remélhetőleg ez is hamar kiderül :) És akkor már csak a bevezetés a tolmácsolásba tantárgy eredményei lesznek kérdésesek.

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Bevezetés a fordítás elméletébe vizsga

Túlestem a félév egyetlen szóbeli vizsgáján :) Aki ismer (vagy csak vetett rám egy pillantást ma délelőtt a tanszéki folyosón), az tudja, hogy nagy mumusom a szóbeli. Nem mintha bármi okom lenne rettegni tőlük, mert a visszajelzések alapján nem teljesítek rosszul szóban, és a jegyeim is ezt támasztják alá (nincs szignifikáns eltérés a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredményeim között), mégis valamiért nagyon félek tőlük. Általában – nem akarom elkiabálni, de tényleg így vettem észre – a tanároknak is szimpatikus szoktam lenni, úgyhogy ez csak ilyen megalapozatlan félelem nálam :D

A fordításelmélet vizsgára való készülésem némileg kaotikusra sikerült, mivel hétfőn és kedden is vizsgáztam, ezt követte egy nap szünet, és ma (csütörtökön) került sor a fordításelméletre. Persze a könyvet már régebben elolvastam, de ez nálam nem minősül tanulásnak :) (Írtam bejegyzést róla egyáltalán?!) Rátérve a lényegre, alapvetően a könyvből tanultam, mivel a tételsor szinte teljesen megegyezett a könyv tartalomjegyzékével, így kifejezetten jó támpontnak tűnt :D Ehhez vettem hozzá a PPT fájlokban szereplő plusz információkat. Arról ne is beszéljünk, milyen szerencsés az évfolyamunk, hiszen akár újra meg is hallgathatjuk az előadásokat Youtube-on! :D

Kilenc órakor kezdtünk, egyszerre három diák ment be a tanárnőhöz. Tehát mindenkinek (kivéve gondolom az első két embert) két feleletnyi ideje volt kidolgozni a tételét. (Papírt kaptunk bent, de tollat érdemes vinni.) A feleletek mindig a tételek kifejtésével kezdődtek. Előfordult, hogy a tanárnő esetleg kérdezett valamit a portfólióval kapcsolatban (mert ugye a félév során készített fordításainkat a felelet elején odaadtuk a tanárnőnek, aki közben átlapozgatta), de amíg összefüggően és folyamatosan beszéltünk, nem igazán szakított félbe minket. Én úgy vettem észre, ha láthatóan jól tudja valaki az anyagot, akkor azt viszonylag hamar leállítja a tanárnő.

A második szakasza a vizsgának elvileg egy(-két?) fogalom meghatározása lett volna. Az alapján, amit láttam és hallottam, ha elégedett volt a tanárnő a tétel kifejtésével, akkor ezt a lépést ki is hagytuk. (Tőlem sem kérdezett például a tanárnő.) De azért sokan arról számoltak be, hogy tőlük kérdeztek, úgyhogy erre ne apelláljon senki :D 

A harmadik feladat volt az előzetesen feldolgozott tanulmány, könyvrészlet stb. elmesélése. Ehhez ugyebár vázlatot is kellett/lehetett vinni, lehetőleg két példányban, hogy az egyiket a tanárnő nézhesse, a másikat pedig mi magunk. Tőlem például azt kérte a tanárnő, hogy válasszak ki egy részletet a beszámolóból, tehát az egészet nem kellett elmondanom. (Tovább is tartott volna, mint az egész felelet :D)

A felelet végén a tanárnő előkereste a magyar nyelvhelyesség vizsgánkat, és megmutatta az esetleges hibáinkat is. Ezt megelőzően egyébként nem is került be a jegy Neptunba (bár még decemberben volt a vizsga, ha még rémlik valakinek), de a felelet után már igen. Tehát a fordításelmélet vizsga egyben a magyar nyelvhelyesség "eredményhirdetése" is :)

A rend kedvéért leírom, hogy ötöst kaptam mindkét tantárgyból :3 Így már csak egy vizsga maradt hátra, az európai tanulmányok.

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Intercultural communication vizsga

Alig estem haza, és már írom a bejegyzést, ezek szerint tanulok a hibáimból, jó jel :) A lényegre térve: a B épület előadójában voltunk, és a szokásos anglisztikás rendszerezettség jellemezte az egész vizsgát. Pici cetliket ragasztottak nekünk a padok bizonyos pontjaira, hogy tudjuk, hova ülhetünk és hova nem. A táskákat és kabátokat a terem/lépcső tetején kellett hagyni, és az egész vizsga ideje alatt árgus szemekkel figyeltek és járőröztek, úgyhogy a csalás kevésbé volt opció :D (Mondjuk én eleve túlságosan félek a lebukástól, úgyhogy nem kenyerem próbálkozni sem...)

Szintén anglisztikás szokás szerint pontosan tudtuk előre, hogy hány feladat lesz, milyenek lesznek, és melyik hány pontot fog érni. A 15 feleletválasztós kérdésnél mindenhol négy opció közül lehetett választani, illetve a válaszainkat egy táblázatban kellett beikszelni. Többségében tudtam a válaszokat, egy-kettőnél kizárásos alapon próbáltam okoskodni, és azt hiszem csak egy vagy két olyan kérdés volt, ahol teljesen vakrepülésben mentem, és elképzelésem sincs, melyik lehetett a helyes válasz :'D

A kiegészítős feladatok (20) között volt, ahol például egy négyelemű listát kellett leírni, de javarészt inkább a listákat is kiegészíteni kellett, illetve sok volt a fogalmakra rákérdezés, különösen a tanárnő kedvenc témaköréből (cultural dimensions). Itt kicsit több gondom akadt, mert ugye tippelni itt már kevésbé lehet... szerintem szerzek majd egy-két vidám pillanatot a tanárnőnek, mert biztos, hogy egy-két helyre hogyismondjamcsak, csacsiságot írtam :D De legalább mindenhova írtam valamit, hátha!

Az öt kifejtős kérdésnél igazából az jelentett problémát, hogy nem tudtam mindig pontosan eldönteni, mit is szeretne látni a tanárnő. A 'What is acculturation?' kérdésnél például nem tudtam, hogy egy bővebben kifejtett fogalommeghatározás lenne a lényeg, vagy a folyamat lépéseit kell egy rövid meghatározás után leírni? (További kérdések voltak még például a kommunikáció minimum hat non-verbális elemének felsorolása, ezek közül az egyik kifejtése; a turn-taking kultúrában betöltött szerepe; stb.)

A feladatlapon minden egyes oldalra rá kellett írni a nevünket és Neptun-kódunkat, illetve azt is jelölni kellett, milyen szakosok vagyunk, illetve ki kellett pipálni egy rubrikát annak, akinek nem az angol a "munkanyelve". Ennek azért van jelentősége, mert maximum öt pontot a hibás nyelvhasználatért is le lehet vonni, de ezt természetesen csak azok esetében teszi meg a tanárnő, akiknél indokolt. (Én angol–németes fordítópalántaként nem kapok például engedményt.) Nyolcvan percig írhattunk. Kíváncsi leszek, hogy sikerült a vizsga, mert sajnos több helyen is tippeltem, így a szerencsén is múlik.

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Bevezetés a tolmácsolásba vizsga

Még mielőtt elfelejtem, írok róla :D A D épület nagyelőadójában voltunk, igazán szellősen el is fértünk. A vizsgán nem a tanárnő volt jelen, hanem ha jól tudom, az egyik doktorandusz :) (Legalábbis a könyvtárban is találkoztam már vele, és ha jól tudom, ez a doktoranduszok "felségterülete" :D) Mindössze egy papírt kaptunk, rajta négy darab kérdéssel, tehát körülbelül fél-fél oldalnyi hely jutott minden kérdésnek. Amikor az egyik szaktársam rákérdezett, mennyit is kell írni, azt a választ kaptuk, hogy az is a vizsga része, hogy mennyit ír az ember :D Na erre varrjunk gombot!

A kérdések az előre megbeszéltek közül kerültek ki (a tolmácsolás fajtái, a tolmács emlékezete, két szabadon választott tolmácsolási modell kritikus elemzése, választott cikk bemutatása), tehát semmi meglepetés nem ért minket :) Akinek szüksége volt rá, kérhetett plusz papírt. Én speciel pont annyit írtam, ami ráfért a feladatlapra, bár ebbe érdemes belekalkulálni, hogy elég kicsike betűkkel és szűk sorközökkel írok :D Összesen egy órán át dolgozhattunk, ami nekem személy szerint pont elég volt, de ki is használtam az utolsó percét is.

Mivel még friss-ropogós elsőévesek vagyunk, nem igazán tudjuk, melyik tanártól milyen osztályozásra számítsunk, így az izgalom-faktor mindig megvan :D Az érdemjegyekről úgyis írok majd vizsgaidőszak végén :)

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Hallássérültek idegennyelv-tanulása vizsga

Hopp, ezzel adós maradtam! Mert ugye a nyelvhelyesség vizsgával egy napon volt ez is :) Vágjunk is bele: három oldalnyi kérdés volt. Voltak rövidebb választ igénylők (azt hiszem két pontosak), és hosszabbakat igénylők (azt hiszem öt pontosak – na ezért kellett volna megírni aktuálisan ezt a bejegyzést, hogy likvidálhassam a bizonytalan töltelékszavakat :D). Én úgy gondolom, teljesen korrekt volt a vizsga. Egyetlen kérdés sem okozott igazán komoly fejtörést, semmi sem ért váratlanul. Persze az előfordult, hogy kissé bő lére kellett eresztenem a mondanivalómat, hogy meglegyen a 4–5 sornyi válasz, de gyakoribb volt, hogy sűrítenem kellett, pont ellenkező okokból. :)

Számomra teljesen új ez a rendszer, hogy nincs index-cipelés és személyes jegybeírás, úgyhogy még szokom a dolgot. Ilyenkor általában a kijavított vizsgát is meg lehetett nézni annak idején, ami egyébként a hasonló blogbejegyzések megírásában is segített. (Tudtam, mennyi pontot veszítettem, pontosan miért, "gyenge" volt-e az adott érdemjegy vagy sem stb.) Most viszont csak annyit tapasztaltam, hogy egyszer csak megjelent Neptunban a jegy! Volt is nagy öröm :D (Ötöst kaptam, mármint azért. De nyilván ezt zárójelbe teszem, hogy ne tűnjön dicsekvésnek, de hát megígértem, hogy minden jegyről tudósítok!)

A tanárnő nagyon szorgosan javított, mert már 16-án (tehát a vizsga másnapján) bekerült a jegy – éjnek évadján mellesleg, valamikor éjfél körül :D Mit írhatnék még... mondjuk egy-két kérdést, ami hirtelen eszembe jut. Ilyenek voltak, hogy mi a siketek anyanyelve (na ezt mondjuk másfél oldalban is le tudtam volna írni), milyen státuszba került a jelnyelv a milánói konferenciát követően, írjon egy sikeres siket nyelvtanulóról, és hogy mi vezetett a sikeréhez stb. Szóval semmi olyan, ami a könyvben/előadásokon ne szerepelt volna :)

A pozitív élményeknek hála tervezem, hogy Kontra tanárnő másik óráját is felveszem, ami idegennyelv-tanulás és diszlexia névre hallgat. Még nincsenek órarendi infók az óráról, így nem tudom, a gyakorlatban is sikerül-e megvalósítani a tárgyfelvételt, de reménykedem :)

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Magyar nyelvhelyesség vizsga

Az első vizsga! :D Bele is csapok a közepébe: semmi meglepetést nem okozott, főleg azért nem, mert már a félév legelején tudtuk, mi lesz benne :D A Kerényi teremben voltunk, egy sorban elvileg 7 ember ülhetett. (Gyakorlatilag úgy rémlik kicsit sokan voltunk ahhoz, hogy ez minden esetben megvalósítható legyen.) A négy oldalas dolgozat első két oldalát a lektorálandó szöveg tette ki, a másik lap egyik oldalára pedig az egyik fogalmazványunkat kellett leírni, a másikra a másikat. Mivel a választott olvasmány összefoglalására 1–1,5 oldal terjedelmet adott meg a tanárnő, ezért kaptunk plusz lepecsételt lapot is, ha kértünk.

A lektorálandó szövegen látszott, hogy minél többféle hibát beleillesztett a tanárnő, hogy legyen mit javítani, így viszont elég komoly mennyiségű javítást kellett eszközölnünk rajta... Őszintén szólva én egy kicsit el is vesztem a sok hiba között, például volt, hogy egy helyesírási hiba kijavítása után elkezdtem gondolkozni, hogy talán az egészet át kéne fogalmazni... végül nem mertem mindent átírni, amit legszívesebben átírtam volna (nem is lett volna elég hely a margón :'D), majd kiderül, mire volt ez elég :)

Összesen másfél órát kaptunk a vizsgára, ami soknak tűnhet, de annyira azért nem volt az. A két fogalmazás leírása elég sok időt elvett, utána pedig a lektorálással akár a végtelenségig is lehetett volna foglalkozni :D Körülbelül minden átolvasással találtam újabb és újabb hibát vagy gondolkodnivalót... Végül talán 10 perccel adtam be korábban a lapokat, mint hogy lejárt volna az idő.

Nem tudom, eredmény mikor lesz, de ide valamilyen formában mindenképp kiírom :)

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Angol–magyar fordítástechnika ZH

Szerdán került sor az angol–magyar fordítástechnika ZH-ra. A feladat – magától értetődően – egy angol nyelvű szövegrészlet magyarra fordítása volt. Körülbelül olyan hosszú volt, mint amilyenekkel házi feladatokban is találkoztunk a félév során (tehát 1500 leütés körüli). Papíron, nyomtatva kaptuk meg a szöveget, de a munkát lehetett számítógépen is végezni (illetve természetesen papíron is). Aki lapra dolgozott, az óra végén beadta azt, aki pedig gépen, az óra végén elküldte e-mailben a munkáját Sellei Iván címére. Körülbelül másfél óránk volt a feladatra. (Pár percet ráhúzhattunk 10 után, de nem is kezdtük el pontban 8:30-kor.)

A szöveg szerintem egész barátságos volt. Persze voltak benne fejtörést okozó részek (legalábbis számomra, de hát itt úgyis minden az én szubjektív véleményemről szól :D), de szerintem sokkal könnyebben emészthető volt, mint például a legutóbbi házi feladatunk, a gazdasági-pénzügyi szövegrészlet. Azt hiszem talán senki nem lepődik meg, ha elárulom, én netbookon dolgoztam. (Ha valaki kíváncsi az indokaimra, olvassa el a magyar–angol fordítástechnika ZH alatt átélt szenvedéseimről szóló beszámolót a vonatkozó bejegyzésben. És vegye hozzá az olyan járulékos ámde erős érveket, mint a OneLook, a Linguee és a Google.)

A házi feladat kötelező elemei a glosszárium, a fordítói jegyzetek és a címkék, itt azonban egyiket sem volt muszáj írni. Én fordítói jegyzeteket végül írtam ugyan (nem is keveset... hajaj! néhol már kezdett stream of consciousness jellege lenni a dolognak), de glosszáriumra nem volt időm. Alapvetően az időkorlát okozott némi fejtörést nekem, mert "normális" körülmények között egy házi feladattal napokon át foglalkozom, összesítve talán 3–4 órát. Nyilván másfél óra alatt nem tudtam ugyanazt a teljesítményt hozni (egy-két kifejezés és szófordulat fölött elücsörögtem és -merengtem volna még jó ideig), de meg kell tanulnom emberi tempóban dolgozni, mert ha a mostanihoz tartom magam, felkopik az állam fordítóként :D

Gyanítom, hogy értékelést és visszajelzést majd jövő szerdán kapunk. Iván előre jelezte azt is, hogy személyesen is szeretne elbeszélgetni velünk a félévi teljesítményünkről, hiszen ez már az utolsó gyakorlat lesz a félévben, tehát az érdemjegyek is kiderülnek. Természetesen amint ez bekövetkezik, érkezem majd a beszámolóval :)

Posted in Számonkérés, ZH

Vizsgaidőszak-előrejelzés

A mai nappal minden vizsgát meghirdettek, így kialakult az előzetes vizsgabeosztásom. (Eddig nem sokszor fordult elő, hogy menet közben ne variáltam volna rajta, de azért reménykedni lehet.) Összesen hat darab vizsgám lesz, ebből négy a kötelező előadásoké, a maradék kettő pedig a szabadon választott tárgyaimhoz tartozik. 

A sort a magyar nyelvhelyesség vizsga fogja nyitni december 15-én, 12:00-kor. Már a kezdet kezdetén tudtuk, mit is fog tartalmazni a vizsga; Klaudy tanárnő már félév elején megosztotta velünk ezt az információt. Bár úgy rémlik, egyszer már leírtam, az ismétlés még sosem ártott senkinek, úgyhogy megteszem még egyszer. Lesz először is egy lektorálási feladat, azaz egy magyar nyelvű szöveg kijavítása a tanult szabályok és szempontok szerint. Ezen kívül a félév elején átvett tíz nyelvhelyességi tétel közül kell egyet röviden kifejteni. A harmadik feladat pedig a félév során közzétett olvasmánylistáról választani, és az adott művet 1–1,5 oldalban összefoglalni. Én Nádasdy Ádám cikkgyűjtemény-kötetéből (új szavakat találok ki közben egyébként? nem baj.) választottam három fejezetet, ezeket fogom összefoglalni.

Ugyanezen a napon, délután fél háromtól tervezem megírni az egyik választott tárgyam, a hallássérültek idegennyelv-tanulása című óra vizsgáját is. Kontra tanárnő előzetes tájékoztatása alapján a vizsga rövid, de kifejtős válaszokat igénylő kérdésekből fog állni, tehát 1-2-3 mondatot szeretne látni válaszokként. Az anyag az előadásokon elhangzottakat és a tankönyvet, valamint a kiegészítő olvasmányokat foglalja magában.

Január legelejét igyekeztem szabadon hagyni, mert ha minden jól megy, éppen albérletet fogok váltani ebben az időszakban, és tapasztalataim szerint nem vicces úgy vizsgára készülni, hogy közben dobozokból él az ember. Tehát a következő áldozatom a bevezetés a tolmácsolásba című tantárgy vizsgája lesz, január 12-én délelőtt 10 órakor. A számon kért anyag alapvetően az órán elhangzottakat jelenti, de nyilván a két kötelező olvasmány sem hobbiból lett megadva, illetve nem szabad megfeledkezni a tolmácsolás témában szabadon választandó cikk összefoglalásáról sem! Horváth Ildikó tanárnő ezen kívül azt mondta, az utolsó órán konkrét témakörök szerint megadja, mire számítsunk a vizsgán.

Másnap, január 13-án, délután 1 órától kerül sor a másik szabadon választott tárgyam, az interkulturális kommunikáció vizsgájára. Itt feleletválasztós, kiegészítős és kifejtős kérdésekkel is találkozunk majd, a handoutok (azaz az órán elhangzottak) és a kötelező olvasmányok alapján. A bónusz feladatot, amellyel legjobb esetben tíz plusz pontot lehet szerezni (ami egy egész érdemjegynek felel meg), már beadtam, remélem, sikerül ezzel is hozzájárulnom a jó jegy megszerzéséhez. (Nem tudom egyértelmű-e, de ez a vizsga az órákhoz hasonlóan angol nyelven zajlik majd.)

Január 15-én kerül sor a félév egyetlen szóbeli vizsgájára, a fordításelmélet vizsgára. Az első feladat a hét előre megadott tétel közül húzni és kifejteni egyet, körülbelül 5 perc terjedelemben. Ezt követi pár fordításelméleti terminus meghatározása (amelyeknek a listája a kötelező olvasmány hátuljában található). Ezután beszámolót kell tartani egy szabadon választott fordítástudományi műről, amelyet szintén egy megadott listáról kell kiválasztani. (Töredelmesen bevallom, még nem választottam ki egyet sem.) Ezen kívül az értékeléshez hozzátartozik a félév során készített fordításainkból összeállított portfólió is, amit a vizsgára kell magunkkal vinnünk. 

Az utolsó vizsgám január 20-án lesz, délelőtt 10 órától: európai tanulmányok. Itt elsősorban olyan jellegű kérdésekre kell számítani, mint amilyeneket az órák elején esedékes kvízekben tett fel a tanárnő. Az anyag az órán elhangzottakat foglalja magában – beleértve a kiselőadásokat is –, valamint ajánlatos mindehhez hozzáolvasni a kötelező olvasmányt is. Én személy szerint jövő héten fogok kiselőadást tartani, amivel remélhetőleg javítom az esélyeimet a jó jegy megszerzését illetően.

Összességében úgy érzem, nem lesz könnyű a vizsgaidőszak, de valójában a BA évei alatt ennél sűrűbb beosztáshoz is volt már szerencsém. (A mai napig nem egészen értem, hogy sikerült túlélnem 13 vizsgát egy vizsgaidőszakban, de sikerült.) Némi reményt ad a tény, hogy valójában már mindegyik vizsgára elkezdtem a tanulást, bár a felkészültségem mértéke meglehetősen eltérő az egyes tantárgyakat tekintve. Természetesen minden vizsgáról jelentkezem majd élménybeszámolóval :) Gondoljatok majd rám!

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Magyar–angol fordítástechnika ZH

Ahogy azt korábban már említettem, az utolsó hét a tanszéken "pótlások hete" néven fut, amikor csak azokat az órákat tartják meg a tanáraink, amiből esetleg elmaradt egy(-kettő) a félév során. Az ezt megelőző hetet több gyakorlat esetében az értékelés és a féléves munka átbeszélése fogja kitölteni, így az esetleges ZH-k és egyéb számonkérések az ezt megelőző, azaz a mostani hétre esnek. Ezért került sor ma reggel (igen, a hétfő reggel 8:30-as óráról van szó) a magyar–angol fordítástechnika ZH-ra.

Nem pontosan tudtuk, mire számítsunk, úgyhogy az előzetes elképzeléseinkről nem is írnék. A ZH maga annyiból állt, hogy kaptunk két magyar nyelvű újságcikket, és ezeket kellett lefordítani angolra. 65 percet kaptunk a két szövegre, amelyek együttesen egy nem túl szellős A4-es oldalt adtak ki. Ahogy ezt már Paulnál megszokhattuk, felhívta a figyelmünket arra, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő. Tehát az nem gond, ha nem érünk mindkét szövegnek a végére (ahogy a többség nem is tette), de amit leírunk, az legyen olyan. (High level English és társai.)

Az egyik cikk az eltűnt maláj repülőgépről szólt, a másik pedig a magyar gazdaságról, pontosabban az Európai Bizottság előrejelzéséről ezzel kapcsolatban. (Legalábbis ameddig eljutottam a szövegben, addig erről szólt :D) A maláj gépes szöveget mindenki barátságosabbnak ítélte, és ennek megfelelően akivel beszéltem, mind azzal kezdte. Persze nem mondom, hogy könnyű volt, sőt... Voltak kifejezések, amikre csak pislogtam (feddhetetlen; légügyi nyomozó; stb.), meg persze olyan szerkezetek, amik szerintem nagyon nem sikerültek se gördülékenyen, se olvasmányosan. (Se high level English-ül.)

Két komoly problémával szembesültem fordítás közben, bár egyik sem ért váratlanul. Az első a szegényes szókincsem. Karöltve a mentális blokkal, ami a ZH-helyzettel járt. Mert az egy dolog, hogy nemes egyszerűséggel nem tudom, mi a légügyi nyomozó angolul (bevallom, még magyarul sem hallottam ezt a kifejezést), de hogy a "közlekedés" szó angol megfelelője ne jusson eszembe hosszú perceken keresztül, na az azért... kínos. Persze végül bevillant a szó, de azért saját magam előtt is égett a fejem, hogy ilyesmi megtörténhet. Ne már.

A másik probléma a papírra írás volt :D Bevallottan számítógép-függő vagyok, és bizony ritka az, hogy a netbookom nélkül hagyom el a lakást (talán csak péntekenként fordul elő, mert német fordítástechnikán nem használom... legalábbis nem helyben). Az, hogy nem tudtam szavakat kitörölni, betoldani, átírni, a szórenddel kényemre-kedvemre variálni... nos, komoly érvágás volt, maradjunk ennyiben :D Persze önmagában azt nem bántam, hogy kézzel kellett írni, mert bár indokolatlan mennyiségű időt töltök pötyögéssel, alapvetően kissé grafomán vagyok... ami rákényszerít a billentyűzet-nyomogatásra, az az időhiány. Mert ugye körülbelül ötször olyan gyorsan gépelek, mint amilyen gyorsan kézzel írok, már ha cél, hogy esetleg olvasható is legyen a végeredmény.

Elkanyarodtam a témától, na. A második szöveget lényegesen nehezebbnek éreztem, és úgy vettem észre, ezzel nem voltam egyedül. Egy szótárral felfegyverkezve nem okozott volna ilyen komoly gondot a fordítás, de így meggyűlt vele a bajunk. Mindenesetre arra rávilágított a ZH, hogy bár bővül a szókincsem sok területen (itt éppen a gazdaság, pénzügy vonal került előtérbe), de sajnos ez főleg a passzív szókincsemre igaz, nem az aktívra. Hajaj, sokat kell még fejlődni, az az igazság... Ja, és nagyon kíváncsi leszek, Paultól milyen értékeléseket kapunk majd.

Posted in Számonkérés, ZH