Jogi alapismeretek

Óra címe: Jogi alapismeretek
Kód: BMA-FTOD-109
Típus: Előadás
Oktató: dr. Tasi Petra Anikó

Gondoltam, végignézem, melyik órákról írtam már az utolsó félévben, és... egyikről sem?! Ez tarthatatlan. Valamiért meggyőződésem volt, hogy legalább egy-két óráról biztosan írtam már. Igazából a diplomamunkával és az egyre sokasodó filmszövegfordítós munkával együtt annyira gyorsan elröppent ez az utolsó félév, hogy szinte észre sem vettem. Ijesztő! Na de, ha már így alakult, elkezdem törleszteni a tartozást, és kezdem a félév egyetlen előadásával, a jogi alapismeretekkel.

Az órákat Tasi Petra tartotta, egy fiatal, szimpatikus jogász. Rögtön az első órán leszögezte, hogy nem várja el a személyes részvételt, és a diákat is el fogja küldeni, amiket az órán kivetít. Ennek megfelelően sosem voltunk túl sokan az előadásokon, de ahhoz képest, hogy mekkora szokott lenni a lelkesedés úgy általában az előadások iránt, szerintem egész jól tartottuk magunkat :D Az órák egyébként szinte sosem nyúltak másfél órásra, szinte mindig bő egy óra alatt végeztünk az anyaggal.

Nagyon szimpatikus volt az, hogy a tanárnő (furcsa ezt leírni, mert tényleg nagyon fiatal, de hát na, meg kell adni a tiszteletet :D) többször is kihangsúlyozta: tisztában van vele, hogy nem vagyunk jogászok, éppen ezért nem is várja el, hogy betéve tudjunk törvényeket, vagy akár a bonyolultabb részleteket is pontosan ismerjük. Alapvetően szerintem hasznosak voltak az órák, és nem is feltétlenül csak a vizsga teljesítése szempontjából, hanem a nagybetűs Életre nézve is. Persze voltak szokásosan kissé biflázós elemek a megtanulandók között (alapjogok, Országgyűlés feladata stb.), de például egyetlen felsorolást vagy hosszú listát sem kellett pontról pontra bemagolni.

Nem volt feladva tankönyv, csak a diavetítések tartalmából kellett megtanulnunk bizonyos részeket, amelyeket ráadásul az utolsó órán még össze is szedett nekünk a tanárnő. Tényleg nagyon korrekt volt a számonkérés. Úgy érzem, hasznos volt a tárgy, bár ha rajtam múlt volna, talán egy kicsit több büntetőjogot vittem volna a mixbe. De ez valószínűleg azért van így, mert én személy szerint ezzel találkoztam a legtöbbet az eddigi pályafutásom során. (A szakmai gyakorlatom alatt is rengeteg büntetőjogi kifejezéssel találtam szembe magam, illetve filmszöveget is fordítottam már bűnügyi témájú sorozathoz.)

Időközben szembesültem vele, hogy még a vizsgáról sem írtam, ami öreg hiba, mert ennyi idő távlatában nem tudom, mire emlékszem még... úgyhogy minél előbb megpróbálom összegyűjteni az emlékmorzsákat. (Illetve reménykedem abban, hogy legalább a Facebook-csoportban van valami nyoma a vizsgakérdéseknek :D)

Attól függetlenül, hogy a vizsga sikeres teljesítéséhez nem volt szükséges bejárni az órákra, szerintem hasznos volt, hogy minden előadáson bent voltam, mert így megmaradtak bennem az összefüggések, sokkal könnyebben értelmet leheltem az alapvetően vázlatos diákba, valamint maga a tanulás is értelemszerűen gyorsabban ment úgy, hogy egyszer már élő szóban végighallgattam az egészet.

Zavaróan információszegénynek tűnik nekem ez a bejegyzés, úgyhogy bebiggyesztem a PPT-k témaköreit, hátha ezzel sikerül lecsitítani a lelkiismeretemet :D

• Jogi alapfogalmak, jogforrások, alkotmány
• Állampolgárság
• Választójog, választások, népszavazás
• Országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság
• Polgári jog – személyi jog és tulajdonjog
• Polgári jog – kötelmi jog
• Öröklési jog
• Jogi személyek és társasági jog
• Munkajog
• Büntetőjog

Posted in Tantárgyleírás

Gazdasági alapismeretek

Óra címe: Gazdasági alapismeretek
Kód: BMA-FTOD-108
Típus: Előadás
Oktató: dr. Faludy Kinga

Ja, hogy én még a tantárgyleírásokkal is így le vagyok maradva...! Hát ez nem állapot. Tehát, gazdasági alapismeretek, a félév egyetlen előadása. Tömbösítve, három szép novemberi péntek délutánra, 2-től 6-ig. Legalábbis az órarend szerint.

Először is szeretnék az egyetlen és legnagyobb problémámnak hangot adni az előadással kapcsolatban: miért novemberben?! Őszintén mondom, hogy semmi bajom nincs a tömbösítéssel, sőt egy félévben háromszor még a péntek délutánt is teljesen megbocsáthatónak érzem, de novemberben? Amikor egy olyan alapozó előadásról beszélünk, ami – nevéhez híven – megalapozni hivatott az egész féléves fordítási (és tolmácsolási) próbálkozásai munkánkat? Fogalmam sincs, ki döntött így, vagy milyen véletlenek játszottak össze, de ez volt konkrétan a félév legnagyobb hátulütője számomra. Mert egyébként az előadások igenis hasznosak voltak!

Áttérve a pozitívumokra. Nagyon-nagyon értékeltem, hogy valóban a szó legszorosabb értelmében vett alapozó előadásokról volt szó. Én tipikusan az a fajta fiatal vagyok, aki arcpirítóan keveset konyít a nagyvilág olyan dolgaihoz, mint a politika és a gazdaság. Egy helyre kis humán-buborékban nőttem fel: az oktatás kötelező éveiben senki sem akarta igazán lenyomni a torkomon egyik témakört sem, az egyetemen pedig távol-keleti és angol irodalommal, nyelvészettel, történelemmel és kultúrával vettem körbe magam. Szóval, blissful ignorance.

Úgy gondolom, ez a tökéletes megközelítése a tárgynak a mi esetünkben: a nulláról. A szaktársaim 95 százaléka három év anglisztika után érkezett az FTT-re, és a maradék öt százalék sem közgázról jött, amennyire tudom. Persze nem mindenki olyan vérbölcsész-buborékban nőtt fel, mint jómagam, de a túlnyomó többségnek pontosan arra volt szüksége, amit kaptunk.

Figyelitek, hogy az órákról körülbelül semmit nem írtam még? :D (Bölcsész power ez is. A rizsázás.)

Nagyon sok témát érintettünk a három délután során, de mégis érthető és követhető volt az anyag. Persze kicsit megerőltető volt ennyi ideig folyamatosan (bár egy rövid szünetet mindig beiktatott a tanárnő) figyelni az egyébként tömény anyagra, de azt hiszem, leadni sem lehetett egyszerűbb, mert hozzá kell tenni, hogy hatig egyik előadás sem tartott – a tanárnő is belefáradt a végére. (Ha hallgatni is kihívás volt, hát még elmondani?)

A tanárnő nem az a fajta, aki fővesztés terhe mellett kötelezővé tette a megjelenést, ennek ellenére (magunkhoz képest, khm) elég tisztességes számban voltunk jelen az órákon. Ez olyan szempontból nem meglepő, hogy ha valaki nem hallgatta végig (legalább passzívan, na :D) az anyagot egyszer élőszóban, annak utólag körülbelül háromszor annyi ideig tarthatott átverekednie magát az emberes diasorokon. Ja igen, mert 150+ diából álló PPT-ket készített a tanárnő, amelyeket el is küldött, általában már az előadások másnapján. (Azért becsusszan néha egy-két hasznos, konkrét információ is az óráról. Megy ez nekem.)

Kötelező olvasmány nem volt (ezt is nagyon díjaztam), az elhangzottak és a diák tartalma adta a szóbeli számonkérés alapját. Amiről egyébként már írtam, itt. A tételsort is ebbe a bejegyzésbe írtam, ami ad egy képet a leadott anyagról.

Összességében (még mielőtt olvashatatlan terjedelműre duzzad ez a bejegyzés) nagyon hasznos tárgy volt ez, nagyon szerencsétlen időzítéssel. Végre el tudok olvasni egy hvg cikket úgy, hogy meg is értem, mit olvasok :D Őszintén remélem, hogy a következő félév jogi alapozó előadásai is hasonlóan eredményesek lesznek. (Ha lehet hinni az órarendnek, ezek nem lesznek tömbösítve, így a rossz időzítés veszélye nem áll fenn.)

Posted in Tantárgyleírás

Német–magyar gazdasági szakfordítás

Óra címe: Szakfordítás (gazdasági) CA
Kód: BMA-FTOD-303/A-né
Típus: Gyakorlat
Oktató: Zachar Viktor

Amint azt a fentebbi sorok igazolják, a német–magyar fordítás terén nem került sor oktatóváltásra, így a legtöbb általános jellegű információ az első illetve a második félévben tapasztaltaknak megfelelően alakul. (Értendő ez az értékelésre, az órák menetére stb.) Éppen ezért inkább csak arról írnék, mi változott.

Nem meglepő módon lényegesen nehezebbek a szövegek. Számomra például csak most vált egyértelművé, hogy ugyanazokat a szövegeket kapjuk fordításra, mint azok, akiknek a B nyelvük a német, csak éppen kicsit vajszívűbb értékelésben részesülünk. (És – mint kiderült – ez már az első évben is így volt!)

Eddig jórészt apróbb félreértésekre került csak sor, ami mindig csak egy-két embernél jelentkezett. Egy-egy szót benéztünk (csak hogy szépen szabatosan fogalmazzak :D), belekavarodtunk a német nyelv csodálatos mód-rengetegébe (a Konjunktiv halálom napjáig kísérteni fog), de égbekiáltó böszmeségeket azért nem nagyon írtunk a fordításainkba. Ebben a félévben viszont már többször is előfordult, hogy kollektívan, csoportszinten belesétáltunk egy-egy "csapdába", azaz mindannyian félrefordítottunk valamit. Azt hiszem talán ez illusztrálja leghűbben, hogy mennyivel nehezebbek az idei szövegek.

Szintén ezen az órán szembesülünk vele leginkább, mennyire elválaszthatatlan egységet alkot a jogi és a gazdasági szövegek világa. Míg a fordítandó terminológia jó része gazdasági, hiszen ez a félév tananyaga (tőkeemelések, részvénytársaságok, önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezetők, igazgatósági tagok és taggyűlések), a szövegek általában jogi keretbe vannak foglalva (kérelem, tanúkihallgatási jegyzőkönyv stb.). 

Amikor marad időnk, terminológiai szövegekkel foglalkozunk. Eddig például végigvettünk olyan kategóriákat, mint a kft., rt. és társai, felépítésükkel, jellegzetességeikkel. (Természetesen német vonatkozásban.) Ez egyébként hatalmas segítség, főleg mivel az alapozó(!) elméleti előadásokra majd csak novemberben kerül sor. (Ez kétségtelenül egy nagyon suta megoldás, mert minden fordítási gyakorlaton – joggal – azt várnák a tanáraink, hogy az elméleti magyarázatokkal már nem kell bíbelődniük, ez sajnos nagyon távol áll az igazságtól. Mivel a csoportban majdnem mindenki csak három év bölcsészháttérrel rendelkezik, ezért az általános műveltségünk gazdasági szempontból igencsak hiányos, így még csak erre sem tudunk hagyatkozni.)

A nehézségen kívül a terjedelmen is érezni, hogy "szintet léptünk", ugyanis általában hosszabb szövegeket kapunk, mint előző évben. Összességében tehát én úgy érzem, jóval több idő- és energiabefektetést igényel az óra, mint eddig, de ez tulajdonképpen minden gyakorlatunkról elmondható, és igazából így van rendjén. (Már ha figyelembe vesszük, hogy alapvetően nincs sok óránk.)

Posted in Tantárgyleírás

Angol–magyar gazdasági szakfordítás

Óra címe: Szakfordítás (gazdasági) BA
Kód: BMA-FTOD-301/A1 (német C1)
Típus: Gyakorlat
Oktató: Eszenyi Réka

Kitört az őszi szünet! Amiből én még nem sokat érzékelek, mert házik ettől még akadnak bőséggel, és a Hungarovox tanfolyam sem igazodik a tanítási rendhez. Szóval nem unatkozom, de nyilván mindennek nekiállok, csak tanulni ne kelljen :D (Most épp blogot írok, nemsoká biztos elkezdek majd rendet rakni a lakásban, vagy ilyesmi.)

Na szóval, mit írjak erről a gyakorlatról. A tanszék legújabb számítógépes termében van, de helyileg nem a tanszéken, hanem az R épület alagsorában. Van jó pár gép (több, mint a tanszéki nyelvi laborban), és fel is vannak szerelve programügyileg. (Az egyetlen, amit hiányolok a teremből, az a szellőztetés igényét kielégítő ablak, de hát alagsorban vagyunk, és nem lehet minden fenékig tejfel.)

Minden hétre kapunk házi feladatot, ezalatt általában 500–1 000 szavas szövegeket illetve szövegrészleteket kell érteni. Van köztük OECD eredményektől elkezdve audit jelentésen át marketingprospektusig mindenféle finomság. A fordításokat memoQ-ban kell elkészíteni, és papírforma szerint szombat éjfélig kell elküldeni a tanárnőnek Word dokumentum formájában. (Vagyis elvileg kétnyelvű fájlba kellene exportálni, de ezt a legtöbbünk memoQ-ja valamiért nem engedi – talán az ideiglenes licenc egyik korlátozása?) Mellékelni kell glosszáriumot (nagyon fontos a forrás!) és fordítói jegyzeteket is. A tanárnő minden héten kijavítja körülbelül két-három emberét, visszaküldi megjegyzésekkel és értékeléssel, majd órán közösen átbeszéljük a szöveget.

Ezenkívül minden órán tart egy vagy két ember kiselőadást is egy korábbi (vagy aktuális) fordítási megbízásáról is. Ez többségünk esetében a szakmai gyakorlat idején fordított szövege(ke)t jelenti, de persze vannak, akiknek már van "éles" tapasztalatuk is. Lehetőség van rövidke diavetítés kíséretében – vagy éppen anélkül – mesélni a fordításról (terjedelem, rászánt idő stb.), nehézségekről, használt forrásokról, a kapott visszajelzésről, ilyesmi.

A félév elején kiosztott tanmenet (órán módosított változata) szerint mindenkinek két szövege kerül kijavításra a félév során, ezek egyenként 30-30%-át teszik ki a félév végi érdemjegynek. Ezenkívül fogunk írni az utolsó előtti órán egy zárthelyi fordítást, ami szintén 30%-ot fog érni, valamint a fentebb említett kiselőadás a maradék 10%-ot teszi hozzá a jegyhez. A félév során érdemes gyűjteni az órán megbeszélteket, illetve a tanárnő javításait is, mert félév végén egyfajta portfólióba kell majd rendezni a fordításainkat és a módosításokat/megjegyzéseket, ezt pedig a tanárnő át fogja nézni. (Nem kötelező kinyomtatni egyébként, digitális formátumban is megfelel.)

Az előző félévhez viszonyítva mennyiségileg érezhetően több házi feladatot kapunk, és persze a szövegek szakmai jellegéből adódóan nagyobb kihívást is jelentenek. A tanárnő arra buzdít minket, hogy a glosszáriumunk összeállításakor magyar és angol nyelvű definíciókat is keressünk az egyes kifejezésekre, ami szintén komoly gondokat tud okozni, mert azért az internet nincs telezsúfolva gazdasági szakkifejezések megbízható meghatározásaival (legalábbis nem magyarul). Szintén gyakran előfordul, hogy egy-egy megfogalmazással (nem terminussal!) kapcsolatban merül fel, hogy használjuk-e ezt így egyáltalán, tehát érdemes párhuzamos szövegeket bújni.

Posted in Tantárgyleírás

Irányított fordítói projektmunka

Óra címe: Irányított fordítói projektmunka
Kód: BMA-FTOD-305/A/A1(német C1)
Típus: Gyakorlat
Oktató: Snopek Márta (és mások)

És igen, sikerült (részben) kiásnom magam a házi feladatok tengeréből! Jól rákapcsoltunk így a második évre, mi tagadás, nem unatkozom... Annak ellenére sem, hogy az órarendem ránézésre szellősnek tűnik :)

Írok gyorsan az egyik óránkról, amíg még nem üt be a lelkiismeret-furdalásom, és nem inalok vissza fordítani valamit. Szóval itt van ez az irányított fordítói projektmunka c. gyakorlat, amiről előre nem sokat tudtunk, de szerencsére hamar kiderült, mire számíthatunk.

Az órákon nagyrészt fejtágítás zajlik, eddig például hallottunk arról, milyen részfolyamatai vannak egy fordítási megbízásnak, azaz mi történik az ajánlatkérés és a kész fordítás elkészülte előtt/közben/után. Szintén kitértünk a fordítóirodáknál jellemző beosztásokra és az ehhez tartozó feladatokra, a megbízással kapcsolatos esetleges kérdésekre, problémákra... Szóval egy kis bepillantást nyerhetünk egy fordítóiroda rendszerébe, a projektszemléletbe.

Emellett fogunk projektet szimulálni is, kis csoportokban. A három fős csoportokat már meg is alkottuk, fordítani mindenki fog, illetve ezen kívül minden csoportban van egy projektmenedzser, egy lektor és egy terminológus is. Szöveget még ugyan nem kaptunk, de ha minden igaz, a megrendelés beérkezésétől elkezdve a kész fordítás visszaküldéséig minden mozzanatot "szimulálni" fogunk a félév során. Ahogyan azt korábban már említettem, az órából végül csak másfél óra zajlik az egyetemen, az óraszámok fennmaradó részét a projektszimuláció teszi ki, amit minden bizonnyal otthon végzünk majd. 

Többször is kapunk majd vendégelőadókat, hogy több szemszögből is halljunk arról, milyen az élet a fordítópiacon :) Ezen a héten például Bán Miklós, az Espell ügyvezetője tartotta az órát, és a Fordítópiaci Együttműködési Megállapodásról hallhattunk részletesen. 

Mást talán nem akartam írni... ha mégis, majd jól megszerkesztem a bejegyzést :D

Posted in Tantárgyleírás

Audiovizuális fordítás angolul

Óra címe: Audiovizuális fordítás angolul
Kód: BMVD-160:26
Típus: Gyakorlat
Oktató: Sereg Judit

Alig vettem le a cipőm meg a kabátom, már itt ülök a gép előtt (nem rendhagyó), hogy írhassak az első órámról (rendhagyó) :D Nagyon kellemes felütése volt ez a félévnek, annyi biztos. Végig meg volt tartva az óra (ez gyakorlatoknál nem mindig van így az első héten), és én már ez alatt a másfél óra alatt sokat tanultam :)

Első körben bemásolnám a sillabuszt (esküszöm életemben nem hallottam még ezt a szót így, magyarítva, és lám, létezik! még a Chrome se húzza alá!), aztán rátérek a személyes élményeimre:

A tanév menete: 

szeptember 8. – Bevezető óra
szeptember 15. – Elméleti alapozás, hangalámondás
szeptember 22. – Hangalámondás I.
szeptember 29. – Hangalámondás II.
október 6. – Hangalámondás III.
október 13. – Elméleti alapozás, felirat
október 20. – Feliratozás
október 27. – Őszi szünet
november 3. – Elmarad az óra
november 10. – Elméleti alapozás, szinkron
november 17. – Szinkron I.
november 24. – Szinkron felvétele
december 1. – Szinkronkritika
december 8. – Lezárás

Követelmény: 

Az óra teljesítésének feltétele a félév során 3-nál nem több mulasztott óra, aktív részvétel az órai munkában, és minden házi feladat beadása határidőre.

Ez tehát a tanmenet és a követelmények. A mai bevezető óra keretében tisztáztunk néhány fogalmat (tekercs, dialóg, megszólalás, script/szövegkönyv stb.), illetve egy kis betekintést nyerhettünk a stúdiók működésébe, munkafolyamatokba is. Rengeteg, számomra meglepő információ hangzott el (pl. a szinkronszínészek általában külön-külön mondják fel a szövegeiket, és csak utólag lesznek a hangfelvételekből dialógusok; milyen okok játszhatnak közre abban, hogy több szinkronja is létezik egy filmnek/sorozatnak; stb.), hihetetlen érdekes dolgokat mesélt Sereg Judit. (Aki egyébként PhD hallgató, és emellett már évek óta az audiovizuális fordítás területén dolgozik.)

A tanmenet alapján körülbelül el lehet képzelni, mivel fogunk foglalkozni a félév során. A félév vége felé esedékes "szinkron felvétele" eseménytől egyszerre tartok és várom :D Sereg Judit ugyanis tartott előadást a fordítástudományi konferencián, ahol volt szerencsém megnézni az előző félév diákjai által felvett, "home-made" szinkronizált jelenetet :D Kicsit riasztó, mert úgy érzem, sokkal nehezebb a dolog, mint amilyennek elsőre hangzik és tűnik :D De ez még úgyis a jövő zenéje.

Már most úgy érzem (mit érzem, tudom!) hogy a maradék két szabad kreditemet nagyon bölcsen "költöttem el", és élvezni fogom az órákat :D Judit nagyon közvetlen, barátságos, jó humora van, és nem okoz számára problémát az előadás, óratartás sem (ami azért a fordítóknál buktató lehet, valljuk be, nem véletlenül nem lettünk tolmácsok :D), persze már van tapasztalata is a dologban, ha jól rémlik, ez a harmadik félév, hogy a tantárgy meghirdetésre került.

Valószínűleg fogok írni a félév közben is az élményeimről, tehát nem ezzel a korai (és némileg kezdetleges :D) tantárgyleírással szúrom ki az idetévedők szemét :D Úgy gondolom, lesz miről mesélnem :)

Posted in Tantárgyleírás

Magyar–angol tolmácsolástechnika 2.

Óra címe: Tolmácsolástechnika AB II.
Kód: BMA-FTOD-212/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Az előző félévhez képest nem sok változás történt. A kiselőadások ideje ugyan lejárt, az óra hangulata és jellege azonban jórészt megmaradt. Rengeteg új kifejezést tanultunk, továbbra is előbukkantak az aktuális hírekkel illetve az általános műveltségünkkel kapcsolatos kérdések, és egyre több tolmácsolási feladatot is kaptunk. Főleg rövidebb, 1–2 perces megszólalásokat kellett tolmácsolnunk, néha először angolról magyarra, majd azt vissza magyarról angolra. (A feladat második felét teljesítő mindenkori hallgató természetesen már az első angol változatot sem hallotta.)

A félév vége felé került itt is előtérbe, hogy ki az, aki valóban tolmácsnak készül, tehát kit "érdemes" túráztatni egy ilyen órán :D De alapvetően nem volt jellemző ez a diszkrimináció(?) a félév során. Házi feladatokat ezen az órán nagyon ritkán kaptunk, és az ellenőrzésükre akkor sem került sor, inkább ilyen for-your-own-sake jellegű rövidke feladatokat kaptunk. Ismerkedtünk például üzleti angollal is, ami alatt főleg szókincsbővítést kell érteni, de értékeltük egymás felolvasását (kiejtését, hanglejtését, tempóját stb.) is.

Számonkérésre nem került sor, így feltételezhetően az órai munka (kezdve a jelenlét :D) adta az értékelés alapját. Mást nem nagyon tudok írni az óráról, mert igazából mindegyik más volt :D Az unatkozás nem volt opció, ahogy Paulnál úgy általában nem az :) Ha jól számoltam, ezzel a végére is értem a tantárgyleírásoknak. (Aztán ha mégsem, akkor orvosolom a problémát a későbbiekben :D)

Posted in Tantárgyleírás

Nemzetközi szervezetek

Óra címe: Nemzetközi szervezetek
Kód: BMA-FTOD-107/AFN
Típus: Előadás
Oktató: Eszenyi Réka

Ez az óra akár az előző félévi Európai tanulmányok előadás folytatásának is tekinthető. Ugyanúgy Eszenyi tanárnő tartotta, és az előadások, valamint a számonkérés jellege is teljesen hasonló volt (és lesz). A tanárnő a diasorokat ismét közkinccsé tette, ugyanúgy volt lehetőség kvízt írni órák elején, illetve kiselőadásokat is lehetett tartani. A pluszpontok rendszere is maradt a "régi": kiselőadásért 10, tesztenként maximum 2-2 pont járt. 

Az órákon értelemszerűen nemzetközi szervezetekről tanultunk. Sokat foglalkoztunk az ENSZ-szel, a NATO-val és az ENSZ egyes alszervezeteivel is. Nagy hangsúlyt kapott minden esetben a magyar érintettség (tagok vagyunk-e; ha igen, mióta; ha például értékelést készített az országról a szervezet, abban mi szerepel), valamint az aktuális hírek is. A kiselőadások jó része ennek megfelelően sajtófigyelés volt, tehát az éppen aktuális hírmorzsákat kellett összegyűjteni egy-egy szervezettel kapcsolatban. (Ez az elem a vizsgán is visszaköszön elvileg.)

Mást nem nagyon tudok írni, a vizsga még előttem áll. 5–6 kérdésre lehet számítani, és a legfontosabb témaköröket meg is adta a tanárnő az utolsó órán. Némi kihívást jelent számomra a szervezetek neveinek megjegyzése (angol és magyar nyelven is), de igyekszem :) 

Posted in Tantárgyleírás

Kontrasztív országismeret

Óra címe: Kontrasztív országismeret
Kód: BMA-FTOD-214
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Na, erről az óráról kihívás lesz beszámolót írni :D Számomra az elsődleges "eredménye" az volt, hogy még inkább megszilárdult abbéli meggyőződésem, hogy nem tudok semmit semmiről :D Mert minden órán volt szó mindenről, és nekem minden új volt. Majdnem. ... Ugye, milyen jól körülírtam az óra lényegét? Pompás.

Kezdjük az elején, hátha valami értelmeset is sikerül kipréselnem magamból és a billentyűzetemből. Ez volt a csütörtök "esti" óránk (oké, ez enyhe túlzás, főleg, hogy korábban kezdtünk és végeztünk, mint ahogy az az órarendben szerepelt). Minden angol B nyelves hivatalos volt az órára, tehát a franciások is, akikkel eddig egyébként maximum előadásokon találkoztunk, azaz leginkább csak láttuk egymás arcát. Gyakorlatról van szó (nem is tudom, Paul tudna-e nem interaktív előadást tartani, valahogy nem illene hozzá :D), tehát többé-kevésbé aktív volt a társaság. Vagyis kellett volna lennie a társaságnak. Valami ilyesmi.

A legtöbb órára jutott egy, néha két kiselőadás. Előre összegyűjtött témák közül lehetett válogatni (pl. angol oktatási rendszer, sport, bevándorlás, nyelvjárások stb.), és három fős kis csoportokat alkotva kellett összerakni az előadásokat. A beszédre hajlamosabb, azaz általában tolmács-érdeklődésű emberek mellé került két-két researcher minden kis csoportba. Hogy ez a gyakorlatban mennyire működött munkamegosztás szintjén, arról mindenkit egyesével kéne megkérdezni. Én a királyi családról szóló előadás egyik researcherje voltam, bár sajna(?) a produkcióra végül a körülmények összjátéka miatt nem került sor.

Persze az előadások nem tették ki az óra egészét, így a fennmaradó időben különféle interaktív feladatokkal bombázott minket Paul. Ez volt az óráknak az a része, amikor próbáltam minél mélyebbre süllyedni a pad alá/mögé, hogy kicsit kevésbé legyen egyértelmű, mennyire fogalmatlan vagyok úgy körülbelül mindenről :D Volt szó politikáról, sportról, aktuális hírekről és történelemről is. Sokat tanultam, az biztos, bár valószínűleg rendszerezni kéne az órákon készített jegyzeteimet ahhoz, hogy tényleg hasznosítható és rendszerezett "tudásnak" lehessen nevezni, amit összekapartam :D

Hogy az értékelés mi alapján történt, azt csak a jóisten tudja, na meg Paul :D Gyanítom, hogy a részvétel sokat nyomott a latban, mert valljuk be, nem igazán volt mindenki szorgalmas a bejárást illetően. Számonkérésre vagy hasonlóra nem került sor, így ez nem játszott szerepet. Valószínű a félév során elhangzó "I don't know"-k száma sem befolyásolta negatív irányba a mérleget, mert akkor nem kaptam volna ötöst :D Szóval ez egy balladai homályba burkolózó részlete az órának, de megmondom őszintén, eszemben sincs hánytorgatni a dolgot :D

Posted in Tantárgyleírás

Angol–magyar tolmácsolás 2.

Óra címe: Tolmácsolástechnika BA II.
Kód: BMA-FTOD-211/A1
Típus: Gyakorlat
Oktatók: Seresi Márta, Paul Morgan

Kevés változás volt tapasztalható az előző félévhez képest, talán annyi, hogy olajozottabban működött a rendszer. Már az első órától kezdve működött a szisztéma, miszerint Paul minden második héten jön be beszédeket tartani, egyébként mi alkotunk. A cél az volt, hogy mindenki tartson legalább egy beszédet és tolmácsoljon legalább egyszer. Nem tudom ugyan, hogy ez mindenkinél megtörtént-e, én speciel egyszer tartottam beszédet, és kétszer tolmácsoltam a félév során.

Jobban belekóstolhattunk az "egymás tolmácsolása" témakörbe, és ez egy kicsit más eredményt hozott, mint amire én számítottam. Szokás szerint magamból indultam ki, és hogy őszinte legyek, rém egyszerű szöveget vittem előadni, és igencsak kényelmes tempót produkáltam mellé. Végig az járt a fejemben, én vajon milyen szöveget hallanék szívesen másoktól – magyarul a "minél könnyebb, annál jobb" elvét követtem :D Ezzel viszont nem feltétlenül tartoztam a többségbe. Nem mondom, hogy mindenki tolmácsolhatatlan szövegeket hozott, de a többség produkcióit konkrétan nehezebbnek éreztem, mint azokat, amelyeket Paul hozott nekünk. Vagy a tempó volt gyors, vagy túl sok volt a tényanyag, vagy az artikuláció miatt volt problémás a helyzet... Ami persze egyébként egy leendő tolmács számára kiváló gyakorlási lehetőség, hiszen így többféle beszédstílust is megismerhettünk, nem csak Paulét.

Szintén kipróbáltuk magunkat a blattolás nemes művészetében. Ha valaki még nem hallott volna róla, ez az írott forrásnyelvi szöveg azonnali visszaadását jelenti szóban, a célnyelven. Ez aztán még inkább meglepett, ugyanis rettenetesen nehéznek találtam. (Úgy vettem észre, ezzel a kisebbségbe tartoztam.) Egyszerűen képtelen voltam elvonatkoztatni a szemem által látott szövegtől és annak a nyelvétől, így sokszor beszéd közben is óhatatlanul angolul mondtam (volna) a szavakat. Phű, nem kívánom senkinek :D

Jegyeket még nem kaptunk, de ha jól sejtem, a tolmácsolásaink, a beszédeink és az órai aktivitásunk alapján kapunk osztályzatot. Igyekeztem magamhoz képest aktív lenni – ez mondjuk nem olyan hatalmas szó, tekintve, hogy tipikus fordító mentalitásom van, azaz ha nem szólítanak, nem nagyon szólalok meg magamtól :D Persze az utóbbi időben hősiesen küzdök eme vonásom ellen, és több gyakorlaton is igyekszem megerőszakolni magam. (Hajrá, én!)

Posted in Tantárgyleírás

Német–magyar tolmácsolás 2.

Óra címe: Tolmácsolástechnika CA II.
Kód: BMA-FTOD-213/A-né
Típus: Gyakorlat
Oktató: Andreas Stieber

Az előző félévhez képest volt némi változás ennél a tantárgynál. Alapvetően a hangsúly egyértelműen a tolmácsolási feladatokra helyeződött, gondolom részben azért, mert az őszi félévben viszonylag kevés jegy született. Az óra túlnyomó részét mindig tolmácsolással töltöttük, általában négy, néha csak két ember tolmácsolt. Nem igazán volt példa rá, hogy nekünk kellett volna németül szöveget produkálnunk, akár on the spot, akár otthoni felkészülés után (talán Andreas rájött, hogy ez kevésbé célravezető :D). Persze az óra során a kommunikáció továbbra is németül zajlott.

A másik változás az volt, hogy Andreas minden héten küldött nekünk rövidke szószedetet a következő órára, illetve megadta, milyen témában fog beszédeket tartani nekünk. Két beszéd jutott minden alkalomra, általában körülbelül 5 percesek. Nekem nagyon tetszett ez a rendszer, mert így tudtam valamicskét előre készülni az órákra, és nem éreztem magam annyira elveszettnek, hiszen utána is tudtam olvasni az adott témának, és a szószedeten kívül saját szakállamra akár további kifejezéseket is gyűjthettem.

Nyelvtanozásra nem igazán került sor, szövegkiegészítős feladatokat kaptunk csak, összesen három darabot, amelyeken végig is zongoráztunk három hét alatt. A mondatonkénti felolvasáskor Andreas próbált a helyes(ebb) németes kiejtésre rávenni minket, sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel :D Én mindenesetre ráeszméltem, hogy az eddigi német tanáraim közül vagy mindenki ízes magyar akcentussal beszélte a németet, vagy én döntöttem úgy tudatalatti szinten, hogy ignorálom a kiejtésüket, és maradok az ízesen magyaros magánhangzó-arzenálnál.

A jegyeket a tolmács-produkcióink alapján kaptuk, mindenkinek legalább két jegye született az előző féléviekkel együtt, de sokaknak három is. A tolmácsolások osztályzása a tolmács záróvizsga alapelveit követte, azaz húsz összpontszámból vonogattunk le a hibákért (kicsikért egyet, nagyokért kettőt), illetve adtunk hozzá a kiemelkedően szép megoldásokért. A "ponthatárok" is értelemszerűen a vizsga követelményei szerint alakultak.

Annyi egészen biztos, hogy a német hallás utáni szövegértésem nagyon sokat fejlődött a két félév alatt, illetve Andreas általános tolmácsolási tanácsokkal is ellátott minket értékelés közben. Szintén ezen az órán szembesültem vele, hogy elvileg van egy előre meghatározott témalista, és egy-egy héten egy-egy megadott témakörrel foglalkozunk. Kéne foglalkoznunk. Nem tudom :D Más tantárgyaknál nem tűnt fel annyira ez a rendszer, csak egyszer-kétszer sejlett fel bennem, hogy nahát, mintha egy másik órán is épp például a bankokról lett volna szó. (Megmondom őszintén annyira nem bánom, hogy a katonás rend nem volt percre pontosan betartva mindenhol, de ez egyéni vélemény :D)

Nem fogok hazudni, mivel tolmácsóráról van szó, természetesen nekem nem volt a szívem csücske ez a tárgy. (Mint azt már jó párszor említettem, ez a stressz-szint nem az én lelkivilágomnak való.) Ettől függetlenül igyekeztem szorgalommal ellensúlyozni ezt, és úgy tűnik, meglett az eredménye, mert végül ötöst kaptam a tárgyból :) Másodévben viszont valószínű fordítói szakirányon nem is nagyon fogok német szöveget hallani, de már azt hiszem megtaláltam a megoldást, és újabban német beauty vloggereket követek Youtube-on :D (A cél meg az eszköz, ugye.) Talán majd erről is írok egyszer :)

Posted in Tantárgyleírás

Magyar–angol fordítástechnika 2.

Óra címe: Fordítástechnika AB II.
Kód: BMA-FTOD-217
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Azt hiszem nem sok újat fogok tudni írni az előző félévi bejegyzéshez képest. Továbbra is képben kell lenni a hírekkel, gyűjtögetjük a high level English kifejezéseket, és mindeközben persze házi feladatokat is írunk. Az egyetlen eltérés talán a "léc" magassága: sokkal nehezebb jó jegyet kapni ebben a félévben, mint az előzőben. Azokat a kifejezéseket/szabályokat, amelyekről ősszel már volt szó, jobbára csak fővesztés terhe mellett szabad elrontani. (Persze még így is megtörténik néha. Én például a mai napig nem tudtam a kis buksimba beleverni, hogy ezresek közé vesszőt kell tenni, a tizedesvessző viszont pont – a magyar helyesírásom mindig belekotnyeleskedik az angol szövegírásomba, nagyon bosszantó :D)

Pár hete előkerestem az egyik első beadott házimat, amit erre az órára készítettem, és összehasonlítottam a legutóbbival... hát, ég és föld. Rengeteget fejlődtem azóta, de tényleg. Persze ez nem azt jelenti, hogy on the spot, helyben és hirtelen csodálatosan megkomponált esszéket tudok ledarálni bármilyen témában (ez a tolmácsórára lenne ideális ugye :D), de egy tisztességes szótárral és az internettel felfegyverkezve már sokkal színvonalasabb szövegeket tudok írni angolul, mint kilenc hónappal ezelőtt. Nem tudom, fejlődött-e valaha ilyen ütemben a nyelvtudásom, de azért jó érzés :D

A félév során írtunk egy dolgozatot is... amiről majd akkor akartam írni, ha kapunk róla valami visszajelzést, de ez a körülmények összjátéka miatt végül nem történt meg. Mindenesetre volt benne magyar–angol fordítás, meg kellett csillogtatnunk a szókincsünket is (írj X új, a félév során tanult szóval mondatot), illetve egy-két írásjellel is bűvészkednünk kellett (pontosvessző, kötőjel stb.).

Osztályzatot még nem kaptunk, úgyhogy arról egyelőre nem tudok mit mondani, de – mint mindig, most is – jelentkezni fogok az "eredménnyel".

Posted in Tantárgyleírás

Bevezetés a fordítás gyakorlatába

Óra címe: Bevezetés a fordítás gyakorlatába
Kód: BMA-FTOD-105
Típus: Előadás
Oktató: dr. Klaudy Kinga

Rettentőségesen le vagyok maradva a tantárgyleírásokkal (pedig mindjárt itt a félév vége!), úgyhogy megpróbálom összeszedni magam, és némileg behozni a hátrányt. Nyilván a könnyebbik végénél fogom meg a problémát, és egy olyan tantárggyal kezdem, amiről alig van mit mesélni: bevezetés a fordítás gyakorlatába. Azért kevés a mesélnivaló, mert az előadások az interneten is elérhetők, ahogyan az első féléves elméleti előadások is (Youtube). Innentől kezdve akit igazán érdekel a téma, annak én aligha tudok ennél többet nyújtani :D

Azért hogy valamit mégiscsak írjak, rendkívül kreatív módon kimásolom az első diasorból a "tantárgy célja" részt: "A korábbi fordítónemzedékek fordítási (átváltási) tapasztalatainak összegyűjtése, feldolgozása, tipizálása, magyarázata és hasznosítása." A félév első felében a lexikai, a második felében a grammatikai átváltási műveleteket vettük át, pontosabban ez volt a közzétett tervezet:

Lexikai átváltási műveletek:

1. Jelentések szűkítése (konkretizálás)
2. Jelentések bővítése (generalizálás)
3. Jelentések összevonása
4. Jelentések felbontása
5. Jelentések kihagyása
6. Jelentések betoldása
7. Jelentések áthelyezése
8. Jelentések felcserélése
9. Antonim fordítás
10. Teljes átalakítás
11. Kompenzálás

Grammatikai átváltási műveletek:

1. Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás
2. Grammatikai felbontás (felemelés)
3. Grammatikai összevonás (lesüllyesztés)
4. Grammatikai kihagyás
5. Grammatikai betoldás
6. Grammatikai áthelyezések
7. Grammatikai cserék

Ja és a lényeg, a videókat itt találjátok (illetve pár centivel lejjebb :D). Klaudy tanárnő mellett mindig van három "segítő" is, akik az angol, német, illetve francia példákat olvassák fel. 

Az osztályozásra rátérve, vizsga nem lesz a tárgyból, hanem egy példatárat kell készíteni, és június közepéig leadni. Azaz a tárgy teljesítésének feltétele: "Példatár készítése szabadon választott, tetszés szerinti nyelvű fordítás szövegének az eredeti szöveggel való egybevetése alapján. A párhuzamos szövegelemzés célja a fordítók által ösztönösen vagy tudatosan végzett átváltási műveletek feltárása, értelmezése és tipizálása. A példatár húsz  (lehetőleg 10 lexikai és 10 grammatikai) átváltási műveletet tartalmazzon..." (Ahogy erről már a jó tanácsok között is olvashattunk.)

Posted in Linkek, Tantárgyleírás

Szakmai fórum

Óra címe: Szakmai fórum
Kód: BMA-FTOD-106
Típus: Előadás
Oktató: minden órán más

Ez szintén egy olyan tantárgy, amiről első ránézésre bizony nem igazán tudtuk megmondani, miről is fog szólni. Persze a rejtély félév elején megoldódott, és a Horváth Ildikó tanárnő által küldött e-mailben (ő a tantárgy felelőse) le is írta, mi az apropója az előadássorozatnak:

Az előadássorozat célja, hogy a leendő fordítók és tolmácsok megismerkedjenek a „munka világával”, a szolgáltatói oldal által támasztott követelményekkel, tájékoztatást kapjanak a fordítók és tolmácsok elhelyezkedési lehetőségeiről Magyarországon és az Európai Unióban. Meg kell ismerniük a fordítók és tolmácsok szakmai és érdekképviseletei szerveit, azok működését, szabályzatát, etikai kódexét, szerződésmintáit. 

Mindezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy minden órán más-más szakmabeli látogatott el hozzánk, hogy előadást tartson nekünk a fordítói (és kisebb hangsúllyal a tolmács-) szakma gyakorlati aspektusairól. Hogy ennél is konkrétabb legyek, megosztom a félév tematikáját is:

	Dátum	Előadó	Téma
1.	2015. február 12.	dr. Rusznák Tamás, vezérigazgató	Az OFFI működésének bemutatása
2.	2015. február 19.	Kálmán Judit	A filmszinkronizálásról
3.	2015. február 26.	ESPELL	A nemzetközi fordítási piacról
4.	2015. március 5.	Fáber András	Változó szakma egy változó világban
5.	2015. március 12.	Zámeczné Lázár Tünde	MFTE
6.	2015. március 19.	Földes Annamária	IPSOS
7.	2015. március 26.	Környei Tibor	Gyakorlati tanácsok pályakezdő fordítóknak
	2015. április 2.	TAVASZI SZÜNET
8.	2015. április 9.	Prószéky Gábor	Gépi fordítás (a XVII. FTT Konferencián)
9.	2015. április 10-11	tetszés szerinti előadó	(a XVII. FTT Konferencián)
10.	2015. április 16.	PROFORD
11.	2015. április 23.	Jancsi Beáta	Az EU gyakornoki programjairól
12.	2015. április 30.	---
13.	2015. május 7.	ZH

Alapvetően előadásról van szó, de a "vizsgát" az utolsó előtti héten fogjuk írni. A követelmények közé tartozik az összes előadás értékessége hasznossági szempontból, öt szabadon választott előadás kulcsszavainak megadása, egy szabadon választott előadás tartalmi összefoglalása, egy kérdés a kötelező olvasmányokból (Horváth Ildikó - A modern fordító és tolmács; Horváth Ildikó, Szabari Krisztina, Volford Katalin – Fordítás és tolmácsolás a világban); és az ajánlott irodalom listán megadott olvasmányokból egy szabadon választott mű ismertetése.

Ennél konkrétabb tárgyleírást nehezen tudnék adni, mivel mindegyik előadónak megvolt a saját stílusa és persze a saját témája is. Annyi biztos, hogy sok gyakorlati tudással gazdagodtunk a félév során, és ami talán még fontosabb, hogy aktuális tudással. A vendégelőadók ugyanis mind a mai napig aktív részesei a nyelvi közvetítés világának, és ennek megfelelően a ma érvényes helyzetről tudtak mesélni nekünk.

A vizsga követelményei kissé riasztóak (pontosabban a két kötelező olvasmány riasztó, mivel nem igazán tudjuk, mégis milyen jellegű kérdésre számítsunk), de remélem, sikerrel veszem majd az akadályt.

Posted in Tantárgyleírás

Angol–magyar fordítástechnika 2.

Óra címe: Fordítástechnika BA II
Kód: BMA-FTOD-216/A1
Típus: gyakorlat
Oktató: Sellei Iván

Az előző félévhez képest itt is kevés változás tapasztalható. Továbbra is hasonló terjedelmű szövegekkel foglalkozunk, az óra menete is szinte ugyanaz, illetve az értékelés módja sem változik. Egy-két apróságban azonban mégis tapasztalható eltérés az előző és a jelenlegi félév között, így szerencsére azért lesz miről írnom ebben a bejegyzésben is :D

Először is, értelemszerűen nehezebbek a fordítások. Jelenleg éppen az utolsó házi feladattal bíbelődöm (két hét múlva ZH, utána héten értékelés, utána meg már csak a pótlások hete marad), és mit ne mondjak, komoly kihívást jelent. Első félévben a leküzdésre váró akadályok 70–75%-a a pontos magyar megfogalmazásban rejlett, most viszont már sokkal nagyobb teret kap az, hogy egyáltalán sikerül-e helyesen értelmeznünk a forrásszöveget, megérteni az utalásokat stb. Maga Iván is hangoztatja, hogy ezek már nagyon nehéz szövegek, és teljes mértékben igazat adok neki.

Egy másik változás a demonstrátori "pozíció" megjelenése. Még előző félév végén, az utolsó, értékeléssel töltött órán Iván felkért három diákot, hogy a következő (azaz a jelenlegi) szemeszter során ún. demonstrátorként működjenek közre. Ez annyit jelent, hogy a fordított szövegekről a házi feladatok megbeszélése előtt egy kisebb előadást kell tartani, előre megadott szempontok alapján. (Pl. a kiadványról, amelyben a szöveg maga megjelent; a cikk szerzőjéről; a fordítási nehézségekről stb.) Így ebben a félévben majdnem minden órán meghallgatthattunk valakit.

Eredetileg tehát Iván három személynek ajánlotta fel, és három személy fogadta el ezt a plusz feladatot (mert természetesen opcionális volt a lehetőség elfogadása). A szemeszter során azonban kisebb-nagyobb változásokat követően végül úgy alakult, hogy öten is adtak/adnak elő, ki egyszer, ki kétszer.

Ez az óra egyike azoknak, ahol valóban észrevehető a szintlépés az első félévhez képest, és ennek megfelelően több energia- és időráfordítást is kívántak ezek a házi feladatok, mint a korábbiak. (Persze csak a magam nevében beszélhetek – nem tudom, a többiek is így érzik-e.) Olyan szavak és kifejezések is alapos végiggondolást igényelnek néha, amelyekről első ránézésre nem gondolnám... (Sőt, néha másodszori, harmadszori ránézésre sem, ami sajnos gondot is jelent.) Igyekszem mindent beleadni és még magamhoz képest is szorgalmasan dolgozni, de sajnos néha még így is messze landolok a reménybeli teljesítménytől. 

Posted in Tantárgyleírás

Ausztráliás-filmnézős óra

Óra címe: Nemzettudat és identitás az ausztrál filmművészetben (Nationality and Identity in Australian Film)
Kód: BMVD-014.CK10.04
Típus: Gyakorlat
Oktató: Gall Cecília

Amíg még nem jövök bele nagyon a tavaszi szünetre tervezett pihenésbe, írok gyorsan egy beszámolót :D Ezúttal a másik szabadon választott tárgyamról fogok írni, a péntek délelőttönként esedékes filmnézős óráról. Öt kreditet ér, de cserébe három órás a gyakorlat, kilenctől délig tart. (Emiatt a német–magyar fordítástechnika első bő negyed órájáról lemaradok ugyan, de szerencsére ez nem jelent hatalmas problémát.) Persze azért egy 5–10 perces szünetet be szoktunk iktatni közvetlenül a film megnézése után.

Még a félév első péntekén felosztottuk a filmeket egymás között. Mivel minden óra (több mint) felét filmnézéssel töltjük, de mégiscsak gyakorlatról van szó, az aktív részvétel biztosítása érdekében mindenki "kapott" egy-egy filmet (vagy ketten egyet, mert többen voltunk, mint ahány film és alkalom), amiről kiselőadást kell készítenie. Hogy ezt a film előtt vagy után akarja-e elmondani az illető, az csak rajta múlik. (Én például felét előtte, felét utána mondtam el, mivel a történelmi háttér inkább előtte volt hasznos, a filmről és a történetről szóló érdekességek és háttérinformációk viszont inkább utána.)

Konkrétan a következő filmeket nézzük meg a félév során:

• The Man from Snowy River (1982)
• Ned Kelly (2004)
• Breaker Morant (1980)
• Proposition (2005)
• Picnic at Hanging Rock (1975)
• Gallipoli (1981)
• Sunday Too Far Away (1975)
• Where the Green Ants Dream (1984)
• Crocodile Dundee (1986)
• Mad Max (1979)
• The Castle (1997)

Nem minden esetben volt eddig felirat a filmekhez, ami néha nehezítette a megértést. Egyrészt a filmek jó része nem mai darab, ami a hangminőségen is érzékelhető, másrészt a rendelkezésre álló technikai felszerelés sem kifejezetten state of the art, ami szintén nem javít a minőségen. Ha mindehhez még hozzávesszük a néhol ízes ausztrál dialektust minden csodájával (kiejtés, szókincs) együtt, akkor egy elég izmos hallott szövegértési gyakorlat kerekedik a dologból :D (De hát fordító- és tolmácsképzős létemre aligha panaszkodhatok emiatt, nemde?) 

A kiselőadásokat és a filmnézést minden órán a tanárnő által vezényelt, viszonylag kötetlen beszélgetés követi a filmről, karakterekről, motívumokról stb. Elvileg kell majd írnunk egy 8–10 oldalas beadandót félév végére, de erről még konkrétumokat nem tudok. Úgy érzem, jó választás volt ez a tárgy, mert így egyrészt Ausztráliáról (hopp :D) is megtudok egyet s mást, másrészt kipróbálhatok végre egy filmnézős órát is :) 

Posted in Tantárgyleírás

Nyelvtechnológiai alapismeretek

CAT tool... értitek :D

Óra címe: Nyelvtechnológiai alapismeretek
Kód: BMA-FTOD-215/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Tamás Dóra

Adós vagyok még nem kevés tantárgyleírással, úgyhogy most gyorsan meg is próbálok ledolgozni a hátrányomból egy keveset. A nyelvtechnológiai alapismeret tárgy egyike volt azoknak, amelyekről előre nem sokat tudtunk – mert valljuk be, a címe azért annyira nem árulkodó. De most már tudjuk, mire szolgál ez a tantárgy: ennek keretein belül ismerkedünk meg a fordítástámogató szoftverekkel, nevezetesen a MemoQ-kal (amit valamiért [kú] helyett csak [k]-val a végén ejtünk) és a Tradosszal. 

Egy órányi elméleti bevezető után rögtön belevágtunk a Trados program használatába. Egyszerre könnyebb és nehezebb kezelni, mint gondoltam :D Elsőre, amikor még csak a kezelőfelületét láttam (azt is csak screenshotról), nagyon megilletődtem a sok-sok ablak és funkció láttán. Aztán amikor elkezdtük használni a programot, kicsit megnyugodtam, hogy nem is olyan vészes ez. Most éppen ott tartok, hogy mivel még nem automatizálódott bennem a folyamat, ezért a hibalehetőségek, félrekattintások és egy-egy lépés kifelejtésének esélye túlságosan nagy :D Kismilliószor kell beállítani például a forrás- és a célnyelvet is, és én eddig majdnem mindig elfelejtettem valahol ezt megtenni, aztán persze fogadott a hibaüzenet, hogy nem támogatja a program a németről angolra fordítást. Én meg pislogtam, hogy de hát én sem támogatom, köszönöm szépen :D

Majd ha kisujjból fog menni az egész, és már észre sem veszem, mire kattintok és miért (ahogy az lenni szokott a számítógépes programok hosszú távú használata után), biztosan nagyon könnyűnek és elronthatatlannak érzem majd a folyamatot, de egyelőre még nem tartok itt. Mindenesetre maga az óra nagyon hasznos, és a tanárnő is nagyon segítőkész. (Neki például már nyilván a kisujjában van az egész, mégis türelmesen magyaráz nekünk, ha elakadunk.)

Az óra egyébként rengeteg különféle időpontban lett meghirdetve, amelyek közül érdekes módon válogathattunk is. (Ez amúgy nem jellemző a szakra, általában a légy-boldog-azzal-amit-kaptál hozzáállás dívik.) Eredetileg ugyebár szombatokra, tömbösítve volt kiírva nekünk az óra, amiről végül kiderült, hogy valóban opció lehet, csak eredetileg nem a mi csoportunknak szánták. De mivel szabad volt a variálás, ezért volt olyan, aki inkább azt a lehetőséget választotta. Én maradtam a hétfő kora délutánnál.

Ha minden igaz, szünet előtti utolsó órán számonkérés lesz, elméleti és gyakorlati anyagból is. (Az elméleti anyag az első órán elmondottakat foglalja magában, a gyakorlati pedig értelemszerűen egy fordítás elkészítése lesz.) Ha jól sejtem, ezután áttérünk a MemoQ használatára, amihez nem mellesleg kaptunk ideiglenes, névre szóló licencet, így itthon is tudunk majd gyakorolni. (A Tradosnál ilyesmiről nem volt szó, úgyhogy gondolom nincs is rá lehetőség.)

A számonkérésről természetesen majd beszámolok, addig is igyekszem további tárgyelírásokat gyártani :)

Posted in Tantárgyleírás

Német–magyar fordítástechnika 2.

Óra címe: Fordítástechnika CA II

Kód: BMA-FTOD-210/A-né1

Típus: Gyakorlat

Oktató: Zachar Viktor

Azt hiszem ebben a félévben sokkal kevésbé lesznek érdekesek és informatívak a tárgyleírások, mivel elég sok az egyezés az ősziekkel, de nem bújok ki a "kötelesség" alól :D Első körben azokról a tárgyakról fogok írni, amelyek a legkevesebb eltérést mutatják, mert értelemszerűen ezekről már "látatlanban" is tudok írni. Ilyen például a német–magyar fordítástechnika, ami Zachar Viktor elmondása szerint szinte teljesen ugyanabban a rendben fog zajlani, mint előző félévben.

Adott minden órára egy körülbelül egy oldalas (néha picit hosszabb) szöveg, amit le kell fordítanunk. Két példányban kinyomtatjuk, óra elején beadjuk az egyiket, a másikat pedig magunknál tartjuk, és az óra nagy része azzal telik, hogy végigmegyünk a fordításon. Felmerülnek lehetséges megoldások, használható vagy éppen kevésbé szerencsés szinonimák, helyesírási kérdések stb. Ha nem töltené ki az egész órát az elemzés, akkor fordítástechnikával (leiterjakabok, hamis barátok stb.) zárjuk az órát.

Bár a Neptun szerint az óra péntekenként 12:30-tól 14:00-ig tart, az előző félévhez hasonlóan most is előrébb hoztuk egy kicsivel az időpontokat, hogy hamarabb "szabadulhassunk". Így gyakorlatban 11:45-kor kezdünk, és 13:15-kor végzünk. Bár nekem 12:00-ig tart a filmnézős órám, szerencsére ebből nincs probléma (ahogy tavaly sem volt), az első negyed óra általában úgyis az előző órán beadott házik kiosztásával, az értékelések és esetleges kérdések megbeszélésével telik.

Az érdemjegy is ugyanúgy fog születni, mint őszi félévben: mindenkinek legalább három fordítása javításra kerül a félév során, és ezeknek az átlaga adja ki a félév végi értékelést. 

Ami változást tapasztalni fogunk az eddigiekhez képest, az a szövegek jellegében rejlik. Eddig viszonylag általános szövegekkel dolgoztunk, főleg ismeretterjesztő jellegű cikkekkel, amelyek maximum egy-két kifejezés erejéig emlékeztethettek minket szakszövegekre. Ebben a félévben viszont "éles" szövegeket kapunk, azaz olyanokat, amelyek egykori megbízások tárgyát képezték. Továbbra is inkább általánosabb, egyszerűbb szövegekre kell gondolni (a szakszövegek a második év anyagát képezik), de némileg más jellegűek, mint az eddigi sajtószövegek. Lesz például sajtóközlemény, cégfilozófia, prospektusok, jegyzőkönyv stb.

Valószínűnek tartom, hogy az összes többi gyakorlatunkhoz hasonlóan itt is magasabban lesz a léc, de remélhetőleg az a szorgalommennyiség és időbefektetés, amivel tavaly sikeresen boldogultam, most is elég lesz :)

(Az előző félévi tárgyleírást itt találjátok.)

Posted in Tantárgyleírás

Varieties of English and the History of English

Óra címe: Varieties of English and the History of English
Kód: BMVD-013.B3
Típus: Előadás
Oktató: Nádasdy Ádám

Azt hiszem senki sem fog meglepődni, hogy erről az óráról írok először beszámolót :D Ez egyrészt annak köszönhető, hogy Nádasdy Ádám mindörökké a kedvenc egyetemi professzorom marad (pedig ezt a titulust nálam nem adják könnyen!), másrészt pedig ideális jelölt maga az óra a korai bemutatásra, hiszen még vége sincs a félév első hetének, de már két előadás is volt. Ebből leszűrhető, hogy hetente kétszer kerül sor órára: kedden és csütörtökön, 10 órától 11:30-ig. (Azaz ugyanabban az időintervallumban, mint előző félévben az interkulturális kommunikáció esetében. Gyakorlom tovább a teleportálás nemes művészetét.)

A tantárgy elsősorban a nyelvtörténetre koncentrál (hangváltozásoktól elkezdve a szókincs alakulásáig), illetve a dialektusokat és nyelvváltozatokat is érinti. Ez számomra természetesen maga a mennyország, mert – ahogy azt talán már említettem – a nyelvészet mindig is a szívem (egy elég méretes) csücske volt, az etimológia pedig kifejezetten a kedvenceim közé tartozik. Mindehhez adjuk hozzá Nádasdy személyét (és utánozhatatlan előadásmódját), és máris úgy várom a kedd és a csütörtök délelőttöt, mint a karácsonyt :D

Még mielőtt elszabadulna bennem a fangirl (mert akárhonnan nézzük, erről van szó :D), rátérnék a tárgy követelményeire. Mivel előadásról van szó, ezért az értékelés egy félév végi vizsga keretében fog megtörténni. Ezen kívül azonban van lehetőség évközi pluszpontok szerzésére (úgy látom MA-n ez nagy divat), ugyanis sor fog kerülni három kisebb lélegzetvételű évközi tesztre – ezek megírása nem kötelező! A számonkérés anyaga alapvetően a tankönyv tartalma (John Algeo – The Origins and Development of the English Language), ez az évközi tesztekre és a vizsgára is vonatkozik. A kis tesztek a következőképp alakulnak:

1. Március 17 - a könyv 1–3. fejezetei
2. Április 14 - a könyv 4–5. fejezetei
3. Május 12 - a könyv 6–8. fejezetei

A könyv valójában több (összesen 12) fejezetből áll, de az utolsókat Nádasdy soft materialként emlegeti, tehát nem kapnak akkora hangsúlyt. Minden egyes teszttel maximum 12 pontot lehet szerezni, tehát ideális esetben 36 pluszponttal indít a szorgalmas hallgató. A vizsga 100 pontos, így elméletben akár 136 pontot is össze lehet gyűjteni :D (Bár a jelesnél jobb értékelést gyanítom, hogy így sem lehet szerezni :D)

Ez tehát az egyik szabad kredites tárgy, amit felvettem a félévben. Az interkulturális kommunikációhoz hasonlóan ez is anglisztika MA-s alapozó tárgy, tehát jó páran kötelező előadásként vették fel, de megdöbbentő mennyiségű "külsős" is van az órán; összesen több mint 80 hallgató vette fel. (Kicsit szűkös is a terem. Pedig nem látogatásköteles az előadás!)

Legközelebb vagy az első mini-teszt beszámolójával jelentkezem, vagy majd csak a vizsgáéval. (Ugye ez utóbbit senki nem gondolta komolyan? Én sem.)

Posted in Tantárgyleírás

Bevezetés a fordítás elméletébe

Óra címe: Bevezetés a fordítás elméletébe
Kód: FTOD-101
Típus: Előadás
Oktató: dr. Klaudy Kinga

Akárhogy keresem, nem találom ezt a tantárgyleírást... ami csak egyet jelenthet: nem írtam meg :D Nem tudom pontosan ez hogyan történhetett, de most pótolom a lemaradást. Tehát ez volt a csütörtöki 45 perces előadásunk, amiről újat mondani ezen a ponton már nehezen tudok :D Ugyanis ez volt az az óra, amiről videófelvétel készült a félév folyamán, és itt meg is tekinthető minden előadás.

Innentől kezdve az óra témáját kár ecsetelni, a vizsgakövetelményekről pedig már több ízben is írtam. Tehát akit a vizsga érdekel, annak ajánlom figyelmébe a vizsgaidőszak elején írt bejegyzést, magáról a szóbeliről írt beszámolómat, illetve a legutolsó írást az egész vizsgaidőszakról. 

Így máris jobban fogom érezni magam, hiszen 12 bejegyzés lesz 'Tantárgyleírás' címkével, helyreáll a világ rendje! :)

Posted in Tantárgyleírás