Tegnap, a tavaszi szünet előtti utolsó órán került sor a nyelvtechnológia ZH-ra. Vagyis ZH-kra. Attól függ, honnan nézzük. A számonkérés két részből állt, először egy elméleti, "hagyományos", papírra-tollal-írós feladatlapot kaptunk. Ezen az első órán leadott elméleti anyaggal kapcsolatos kérdések szerepeltek, például le kellett írni a nyelvtechnológia meghatározását, a konkordancia szerepét és jelentőségét, a fordítómemória célját, a terminológiai adatbázis használatának előnyeit, a gépi fordítás és a géppel támogatott fordítás közti különbség mibenlétét stb.
A ZH második része egy magyar és egy (esetünkben) angol szöveg párhuzamosítása, ezekből fordítómemória készítése, majd ennek segítségével egy harmadik, magyar nyelvű szöveg angolra fordítása volt, mindezt az SDL Trados programmal (és WinAlign-nal). Igazából javarészt ezt gyakoroltuk az eddigi órákon, úgyhogy meglepetések nem igazán értek minket.
Szerintem teljesen jól volt időzítve a számonkérés, mert egy-két héttel ezelőtt még nem tudtam volna elsőre zökkenőmentesen megcsinálni a tradosos fordítást, most viszont már elég magabiztosan kalézoltam fel-alá a menüpontok, modulok és billentyűkombinációk között. (Persze aki mondjuk már korábban is ismerte a Tradost, annak rém unalmas lehetett a több hetes gyakorlás, de ez igazából nem nagyon volt jellemző, legalábbis a mi csoportunkban talán egy ember mozgott már félév elején is otthonosan a program kezelésében.)
Eredmények nem tudom mikor lesznek, erről nem szólt a fáma.
Nyelvtechnológia ZH