2016. június 7., kedd

Záróvizsga


Május negyedikén megkaptuk a záróvizsga-beosztást, és kiderült, hogy június 6-án, hétfőn kerülünk sorra mi, angol B-sek. Reggel 8:30-tól egészen 14:30-ig tartott a felelések sorozata, összesen tizennégyen záróvizsgáztunk aznap.

A menetrend lényege, hogy három vagy négy ember után mindig van körülbelül 20 perc szünet, amíg megbeszélik a tanárok az értékelést és az eredményt közlik is a hallgatókkal. Így előfordul, hogy valakinek viszonylag sokat kell várnia, míg megtudja, milyen jegyet kap (és például 12:50-kor kerültem sorra, és 14:10-ig vártam az eredményre), de legalább nem a nap végéig kell mindenkinek kitartania :) És valljuk be, ha egyszer már túlesett az ember magán a feleleten, ez talán annyira nem nagy probléma :D

A felelet pontosan úgy zajlott, ahogy azt a félév elején (február végén) kiküldött tájékoztatóban leírták. Először is nagyon röviden el kellett mondani, miről szólt maga a szakdolgozat. (Hiszen a három vizsgáztató közül valószínűleg csak egy olvasta a diplomamunkát: a témavezető.) Ezután a témavezető feltette a kérdéseit, amelyeket úgy tudom, minden tanár előre közölt a hallgatókkal. Miután ezeken végigértünk, jött a tételhúzás. A tíz magyar nyelvhelyességi tétel közül húztunk egyet. (A Fordítástechnikai minimumban vannak, amit még első félévben kaptunk nyelvhelyesség órán). A tíz tételhez kell példatárat is készíteni, azaz minden tételhez kell saját példát keresni vagy konstruálni, és ezt két példányban kinyomtatni. (Egyet a diák néz, egyet a vizsgáztató.)

A tétel után pedig jöhet a négy kötelező olvasmány egyikének bemutatása. Úgy tapasztaltuk, a hármas/négyes blokkok elején még a hallgató választhatta ki, melyikről szeretne beszélni, de egymás után nem szívesen hallgatják meg ugyanazt a tanárok (ami teljesen érthető), így az idő előrehaladtával egyre kevesebb a választási lehetőség. Minden könyvből tetszőlegesen lehet kiemelni hasznos/kedvenc részeket, egyedül A szakfordítások lektorálása könyvből szeretik specifikusan a kutatást, hipotéziseket és eredményeket hallani. (Tehát tanuláskor érdemes erre fektetni a hangsúlyt az egyébként hosszabb elméleti rész helyett.) Érdemes jó kis vázlatot készíteni a könyvekről.

Mint minden szóbeli vizsgánál, itt is fontos, hogy gördülékenyen és magabiztosan adjuk elő a mondandónkat. A diplomavédésnél a témavezetőé a főszerep (már a vizsgabizottság tagjai közül), a másik két feladatnál pedig a bizottság elnöke, tehát esetünkben Klaudy tanárnő irányította a feleletet. A kötelező harmadik tag leginkább csendben mosolyogni és biztatni van jelen :D

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy jóindulatúak és kedvesek is a tanárok. Azért ezekből a könyvekből lehetne nagyon vérengzős vizsgát rendezni (például ha nem mi döntenénk el, milyen szavakat emelünk ki), de erről nincs szó. Ki nem mondott tény, hogy a fordítóknak a diplomamunka megírása az igazi nagy megmérettetés, míg a tolmácsoknak a záróvizsgán kell sikeresen venni az akadályt.

A tájékoztató szerint a TO a diplomamunka és a záróvizsga jegyét átlagolja, így születik meg az oklevél minősítése, azaz a diplomába kerülő jegy. Ennek a részleteivel nem vagyunk teljesen tisztában, mert ugye két jegyet átlagolni nem mindig egyszerű :) Az előző évek tapasztalatai alapján a záróvizsga nyom többet a latban, de később talán többet fogok tudni mondani erről. Ami még érdekesség és meglepetésként hatott, hogy a záróvizsgára lehet például 4/5-öt kapni. Mint kiderült, a diplomavédés és a felelet két külön osztályozást jelent, és ebből születik a záróvizsga jegye. Tehát ezek szerint gyakorlatilag három jegyet kapunk, egyet a diplomamunkára, egyet a diplomavédésre, egyet a feleletre. (Ennek fényében érthető, miért a záróvizsga nyom többet a latban, hiszen két jegyet "ér"?)

Aki esetleg mást is tervez a záróvizsga napjára, annak annyit tudok mondani, hogy meglepően jól tartottuk magunkat az időbeosztáshoz egészen a nap végéig. Volt, aki az átlagnál pár perccel többet vagy éppen kevesebbet volt bent, de végül mindig sikerült behozni a csúszást.

2016. május 30., hétfő

Abszolválás és egyebek


Megtettük az utolsó kört a TO-n. Ez magába foglalja az abszolválást, az oklevél mintalap aláírását, a nyelvvizsga-bizonyítványok bemutatását és a fénymásolataik leadását, illetve a könyvtári igazolást.

Az abszolváláshoz annyi kell, hogy a tanegységlista által előírt minden tantárgyat elvégezzünk. Tehát ez az egész procedúra csak akkor kezdődhet meg, ha minden jegyünk bekerült a Neptunba. Ez nekünk szerencsére időben megtörtént. Abszolválni papírforma szerint legkésőbb a záróvizsgát megelőzően 3 munkanappal lehet. Mivel mi jövő hétfőn esünk túl ezen a várva várt (... :D) eseményen, legkésőbb szerdán meg kell ejteni a dolgot.

Az oklevél mintalap aláírása tényleg csak ennyi: egy aláírás, illetve e-mail cím és telefonszám megadása egy papíron.

A nyelvvizsga-bizonyítványok fénymásolatára is szükség van. Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan minek, hiszen már a beiratkozáskor, sőt a felvételihez is be kellett mutatni őket így vagy úgy. A választ sajnos nem tudjuk, egy biztos: attól még, hogy kétszer is tanúbizonyságot tettünk a bizonyítványok birtoklásáról, egyáltalán nem garantált, hogy a nyelvvizsgánk bent van a rendszerben. (Burgerné Szűcs Éva, az egyébként nagyon aranyos és segítőkész tanulmányi előadónk pont emiatt hívott fel egy-két hete, mert nem látta a rendszerben a felsőfokú angol nyelvvizsgámat.) A záróvizsgás tájékoztató még ennyit tesz hozzá: "Ahhoz, hogy a nyári diplomaosztó ünnepélyen oklevelét átvehesse, a nyelvvizsga-bizonyítvány pótlólagos benyújtására legkésőbb 2016. június 17. napja áll rendelkezésre."

A könyvtári igazolást a BTK honlapjáról (pontosabban innen) lehet letölteni. A papíron négy három könyvtárnak van "hely": a Központi Olvasónak, a főszakos tanszék saját könyvtárának, a minoros könyvtárnak és a PPK-énak. Ebből a Központi Olvasó aláírását és pecsétjét akkor is be kell szerezni, ha soha nem voltunk beiratkozva, ahogy a tanszékiét is. (Itt az aláírást a könyvtárostól, a pecsétet viszont Papp Jutkától kell beszerezni, úgyhogy vadászatra fel! Nem érdemes az utolsó utáni pillanatra hagyni.) Minorunk mesterszakosként ugyebár nincs, a PPK könyvtárába pedig csak azoknak kell ellátogatni, akik vettek fel olyan tantárgyat, amit ők hirdettek meg. Jelentem, az elmúlt másfél hétben módosították az űrlapot, és már nincs rajta a PPK :D

Ha minden rendben van és nincs se anyagi, se egyéb tartozása az egyszeri hallgatónak, akkor ezzel véget is ér a hivatalos ügyintézés. Már csak(?) maga a záróvizsga, aztán pedig ideális esetben a diplomaosztó van hátra.

(És nem felejtettem el, meg fogom írni a beszámolómat a Hungarovox tanfolyamról! :D Meg minden másról is. I swear. Csak most épp záróvizsga-para van :D)

2016. március 25., péntek

Diplomamunka – A dolgozat felépítése 3.


Következik a forrásokat tartalmazó fejezet. A választott szöveg témájától függően nagyon eltérő lehet, mi kerül túlsúlyba ennél a résznél, szerintem ezt érdemes figyelembe venni a tagolásnál is. A tájékoztatóban a következő csoportosítás szerepel: szótárak, lexikonok/enciklopédiák, kézikönyvek, párhuzamos szövegek és egyéb segédeszközök. Az én esetemben ennek így nem sok értelme lett volna (kézikönyvet illetve lexikont vagy enciklopédiát alig használtam, ahogy egyéb segédeszközöket sem, párhuzamos szövegből viszont kismillió akadt), ezért kicsit máshogy közelítettem meg a források kérdését.

Nálam az első csoportba kerültek a szótárak és a helyesíráshoz/szerkesztéshez használt források, tehát elsősorban politikai és informatikai témájú szótárak (egynyelvűek és kétnyelvűek egyaránt), valamint olyan könyvek, mint a Fordítókalauz, az Osiris-féle Helyesírás vagy a Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Ezen túl már csak két nagyobb részre osztottam a forrásokat: forrásnyelvire és célnyelvire. Esetemben a "párhuzamos szövegek" és például a terminológiához/fordításhoz felhasznált "források" nem igazán voltak elkülöníthetők, ezért csak a nyelv alapján osztottam fel őket. Erős többségben vannak az internetes forrásaim egyébként, ami nem különösebben meglepő, hiszen a közösségi média és a politika sajátos kapcsolatáról szóló cikket fordítottam.

Az összefoglalással kapcsolatban a tájékoztató igen szűkszavú, konkrétan semmilyen támpontot nem ad arra nézve, hogy ide minek is kellene kerülnie. Az első elgondolásom az volt, hogy amint azt annak idején általános iskolában a fogalmazás órán a fejünkbe verték, ide ugyanúgy nem kerülhet "új információ", mint ahogy egy fogalmazás befejezésébe. (Tudjátok, bevezetés–tárgyalás–befejezés.) Sellei tanár úr tanácsára viszont végül nem az előző ~50 oldal rövid összefoglalása került ebbe a fejezetbe, hanem a fordítás során szerzett tapasztalataimat összegeztem; azt, hogy mivel lettem több általa. Mivel senki sem vár el egy oldalnál hosszabb terjedelmet ennél a fejezetnél, igazából nem nagy kihívás megírni, elvégre bölcsészek vagyunk majdnem mind – lassan öt éve tanuljuk a rizsázás nemes művészetét :D

Összességében a terjedelemnek elvileg "kb. 40 oldalnak" kell lennie, és ez egyébként teljesen reális szám. Én nem eresztettem különösen bő lére egyik fejezetet sem, nem éltem a másoknál látott hossznövelés eszközeivel (a kedvencem a létező összes bekezdés közé beszúrt dupla sortörés, a hideg kiráz tőle), és mégis 54 oldalas lett a teljes dolgozat. Úgyhogy emiatt nem kell aggódni. Ha valakinek esetleg a scannelt forrásszövege és annak szerkesztése miatt kurtább lenne a terjedelem, szerintem attól sem kell megijedni, és emiatt nem kell felesleges köröket futni a "mesélősebb" fejezeteknél. (Again, személyes vélemény.)

A Worddel kapcsolatos szerkesztési kihívásaimról lehet, hogy a későbbiekben fogok még írni (címlapot rakni a főszöveg és a végjegyzetek közé... mission impossible), de egyelőre a felépítésről ennyit szerettem volna megosztani :) Örülök, hogy túl vagyok a diplomamunka megírásán, és így a tavaszi szünetemet mással tölthetem. (Például blogírással. Meg filmszövegfordítással. Jaja.)