Május negyedikén megkaptuk a záróvizsga-beosztást, és kiderült, hogy június 6-án, hétfőn kerülünk sorra mi, angol B-sek. Reggel 8:30-tól egészen 14:30-ig tartott a felelések sorozata, összesen tizennégyen záróvizsgáztunk aznap.
A menetrend lényege, hogy három vagy négy ember után mindig van körülbelül 20 perc szünet, amíg megbeszélik a tanárok az értékelést és az eredményt közlik is a hallgatókkal. Így előfordul, hogy valakinek viszonylag sokat kell várnia, míg megtudja, milyen jegyet kap (és például 12:50-kor kerültem sorra, és 14:10-ig vártam az eredményre), de legalább nem a nap végéig kell mindenkinek kitartania :) És valljuk be, ha egyszer már túlesett az ember magán a feleleten, ez talán annyira nem nagy probléma :D
A felelet pontosan úgy zajlott, ahogy azt a félév elején (február végén) kiküldött tájékoztatóban leírták. Először is nagyon röviden el kellett mondani, miről szólt maga a szakdolgozat. (Hiszen a három vizsgáztató közül valószínűleg csak egy olvasta a diplomamunkát: a témavezető.) Ezután a témavezető feltette a kérdéseit, amelyeket úgy tudom, minden tanár előre közölt a hallgatókkal. Miután ezeken végigértünk, jött a tételhúzás. A tíz magyar nyelvhelyességi tétel közül húztunk egyet. (A Fordítástechnikai minimumban vannak, amit még első félévben kaptunk nyelvhelyesség órán). A tíz tételhez kell példatárat is készíteni, azaz minden tételhez kell saját példát keresni vagy konstruálni, és ezt két példányban kinyomtatni. (Egyet a diák néz, egyet a vizsgáztató.)
A tétel után pedig jöhet a négy kötelező olvasmány egyikének bemutatása. Úgy tapasztaltuk, a hármas/négyes blokkok elején még a hallgató választhatta ki, melyikről szeretne beszélni, de egymás után nem szívesen hallgatják meg ugyanazt a tanárok (ami teljesen érthető), így az idő előrehaladtával egyre kevesebb a választási lehetőség. Minden könyvből tetszőlegesen lehet kiemelni hasznos/kedvenc részeket, egyedül A szakfordítások lektorálása könyvből szeretik specifikusan a kutatást, hipotéziseket és eredményeket hallani. (Tehát tanuláskor érdemes erre fektetni a hangsúlyt az egyébként hosszabb elméleti rész helyett.) Érdemes jó kis vázlatot készíteni a könyvekről.
Mint minden szóbeli vizsgánál, itt is fontos, hogy gördülékenyen és magabiztosan adjuk elő a mondandónkat. A diplomavédésnél a témavezetőé a főszerep (már a vizsgabizottság tagjai közül), a másik két feladatnál pedig a bizottság elnöke, tehát esetünkben Klaudy tanárnő irányította a feleletet. A kötelező harmadik tag leginkább csendben mosolyogni és biztatni van jelen :D
A tapasztalatok alapján elmondható, hogy jóindulatúak és kedvesek is a tanárok. Azért ezekből a könyvekből lehetne nagyon vérengzős vizsgát rendezni (például ha nem mi döntenénk el, milyen szavakat emelünk ki), de erről nincs szó. Ki nem mondott tény, hogy a fordítóknak a diplomamunka megírása az igazi nagy megmérettetés, míg a tolmácsoknak a záróvizsgán kell sikeresen venni az akadályt.
A tájékoztató szerint a TO a diplomamunka és a záróvizsga jegyét átlagolja, így születik meg az oklevél minősítése, azaz a diplomába kerülő jegy. Ennek a részleteivel nem vagyunk teljesen tisztában, mert ugye két jegyet átlagolni nem mindig egyszerű :) Az előző évek tapasztalatai alapján a záróvizsga nyom többet a latban, de később talán többet fogok tudni mondani erről. Ami még érdekesség és meglepetésként hatott, hogy a záróvizsgára lehet például 4/5-öt kapni. Mint kiderült, a diplomavédés és a felelet két külön osztályozást jelent, és ebből születik a záróvizsga jegye. Tehát ezek szerint gyakorlatilag három jegyet kapunk, egyet a diplomamunkára, egyet a diplomavédésre, egyet a feleletre. (Ennek fényében érthető, miért a záróvizsga nyom többet a latban, hiszen két jegyet "ér"?)
Aki esetleg mást is tervez a záróvizsga napjára, annak annyit tudok mondani, hogy meglepően jól tartottuk magunkat az időbeosztáshoz egészen a nap végéig. Volt, aki az átlagnál pár perccel többet vagy éppen kevesebbet volt bent, de végül mindig sikerült behozni a csúszást.
Záróvizsga