Diplomamunka – A dolgozat felépítése 3.

Következik a forrásokat tartalmazó fejezet. A választott szöveg témájától függően nagyon eltérő lehet, mi kerül túlsúlyba ennél a résznél, szerintem ezt érdemes figyelembe venni a tagolásnál is. A tájékoztatóban a következő csoportosítás szerepel: szótárak, lexikonok/enciklopédiák, kézikönyvek, párhuzamos szövegek és egyéb segédeszközök. Az én esetemben ennek így nem sok értelme lett volna (kézikönyvet illetve lexikont vagy enciklopédiát alig használtam, ahogy egyéb segédeszközöket sem, párhuzamos szövegből viszont kismillió akadt), ezért kicsit máshogy közelítettem meg a források kérdését.

Nálam az első csoportba kerültek a szótárak és a helyesíráshoz/szerkesztéshez használt források, tehát elsősorban politikai és informatikai témájú szótárak (egynyelvűek és kétnyelvűek egyaránt), valamint olyan könyvek, mint a Fordítókalauz, az Osiris-féle Helyesírás vagy a Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Ezen túl már csak két nagyobb részre osztottam a forrásokat: forrásnyelvire és célnyelvire. Esetemben a "párhuzamos szövegek" és például a terminológiához/fordításhoz felhasznált "források" nem igazán voltak elkülöníthetők, ezért csak a nyelv alapján osztottam fel őket. Erős többségben vannak az internetes forrásaim egyébként, ami nem különösebben meglepő, hiszen a közösségi média és a politika sajátos kapcsolatáról szóló cikket fordítottam.

Az összefoglalással kapcsolatban a tájékoztató igen szűkszavú, konkrétan semmilyen támpontot nem ad arra nézve, hogy ide minek is kellene kerülnie. Az első elgondolásom az volt, hogy amint azt annak idején általános iskolában a fogalmazás órán a fejünkbe verték, ide ugyanúgy nem kerülhet "új információ", mint ahogy egy fogalmazás befejezésébe. (Tudjátok, bevezetés–tárgyalás–befejezés.) Sellei tanár úr tanácsára viszont végül nem az előző ~50 oldal rövid összefoglalása került ebbe a fejezetbe, hanem a fordítás során szerzett tapasztalataimat összegeztem; azt, hogy mivel lettem több általa. Mivel senki sem vár el egy oldalnál hosszabb terjedelmet ennél a fejezetnél, igazából nem nagy kihívás megírni, elvégre bölcsészek vagyunk majdnem mind – lassan öt éve tanuljuk a rizsázás nemes művészetét :D

Összességében a terjedelemnek elvileg "kb. 40 oldalnak" kell lennie, és ez egyébként teljesen reális szám. Én nem eresztettem különösen bő lére egyik fejezetet sem, nem éltem a másoknál látott hossznövelés eszközeivel (a kedvencem a létező összes bekezdés közé beszúrt dupla sortörés, a hideg kiráz tőle), és mégis 54 oldalas lett a teljes dolgozat. Úgyhogy emiatt nem kell aggódni. Ha valakinek esetleg a scannelt forrásszövege és annak szerkesztése miatt kurtább lenne a terjedelem, szerintem attól sem kell megijedni, és emiatt nem kell felesleges köröket futni a "mesélősebb" fejezeteknél. (Again, személyes vélemény.)

A Worddel kapcsolatos szerkesztési kihívásaimról lehet, hogy a későbbiekben fogok még írni (címlapot rakni a főszöveg és a végjegyzetek közé... mission impossible), de egyelőre a felépítésről ennyit szerettem volna megosztani :) Örülök, hogy túl vagyok a diplomamunka megírásán, és így a tavaszi szünetemet mással tölthetem. (Például blogírással. Meg filmszövegfordítással. Jaja.)

Posted in Diplomamunka

Diplomamunka – A dolgozat felépítése 2.

Without further ado, jöjjön a második fejezet, a terminusjegyzék. Ehhez kapcsolódóan elég röviden össze tudom foglalni a követelményeket: minden témavezető mást vár el. Még az oszlopok számát illetően is mutatkoznak eltérések; például úgy tudom, Boronkay tanárnő három nyelven is kéri az összegyűjtött terminusokat: a dolgozat forrásnyelvén (angol), a célnyelven (magyar) és a hallgató C nyelvén is (esetünkben német). Eszenyi tanárnő értesüléseim (és az órán tapasztaltak) szerint a definíciókra helyezi a hangsúlyt, és ezeket szereti viszontlátni a forrás rubrikáiban. Tehát itt minden a témavezetőn múlik (a minimális terjedelem is): vele kell megbeszélni, mit vár el. A tájékoztatóban kikötésként annyi szerepel, hogy húsz bejegyzés a minimum, de ennyi azért minden szövegben könnyen összegyűlik.

Az eredeti szöveget illetően nem sok kérdés vagy probléma szokott felmerülni. Aki például könyvből (a kézzel fogható, nem elektronikus fajtából) vagy egyéb nyomtatott formátumban jutott hozzá a forrásszövegéhez, az a fénymásolás eszközével élve tudja beilleszteni az irományt a diplomamunkába, PDF-fájlok (vagy akár Word-dokumentumok) esetében viszont könnyebb a helyzet. Nekem például PDF formátumban van meg az eredeti cikkem, szerencsére szövegként kezelhető módon, így egy egyszerű másolással be tudtam illeszteni a dolgozatba. Arra viszont ilyenkor is érdemes figyelni, hogy a másolt szöveg sem mindig tökéletes. Én például több hibásan felismert betűt és hiányzó szóközt is javítottam.

A fordítás, azaz a lényeg :D Itt a legnehezebb általánosságban okosakat mondani. Jó tanácsként talán annyit, hogy ebben a helyzetben tulajdonképpen a témavezető/opponens a megrendelő, ezért érdemes az ő igényeihez alkalmazkodni, még ha a szívünk mélyén talán nem is értünk egyet egyik-másik elvárással, javítással stb. Nem azt mondom, hogy birkaként kell követni minden nyikkanást, mert igenis lehet érvelni és véleményt mondani, de ha egyértelműen ízlésbeli apróságokról van szó, kár hepciáskodni és makacsul kötni az ebet a karóhoz. A való életben sem a saját fejünk után megyünk majd a megrendelések teljesítésekor, hanem a megrendelő igényeihez igazodunk – miért ne kezdenénk már el most?

A fordító kommentárjai elég eltérő képet alkotnak a dolgozatokban. Csak hogy pár példát említsek: láttam olyan dolgozatot, amelyikben rengeteg (80+) végjegyzet szerepelt, de ezek 90%-a három–öt szónál nem volt hosszabb, gyakran ismétlődött és nem is volt kifejezetten informatív (pl.: "A két mondatot összevontam"). Láttam olyat is, ahol minden végjegyzet egy rövidebb anekdotába torkollt, 6–7 soros kis értekezések formájában. Volt, aki a helyesírási megfontolásokat is idevette (mi alapján írt egybe vagy külön kifejezéseket stb.), míg mások a fordítói bizonytalankodásokat és kihívásokat is mind-mind feltüntették ("ez nehéz volt"-jelleggel). A terjedelem növelésére is születtek érdekes megoldások: volt, aki a végjegyzetnél is külön feltüntette (idézetként) a forrásnyelvi mondatot és a célnyelvit is, majd ezek alá írta a megjegyzéseit. Cseles :)

Én úgy gondolom, végjegyzetek esetében a kevesebb néha több, és talán nem érdemes minden egyes mondatösszevonást vagy -szétdarabolást itt jelezni. (De ez személyes vélemény. Ha én ezt mindenhol jelöltem volna, erről szólna a végjegyzetgyűjteményem fele.) A komolyabb fordítói/szerkesztői feladatok és döntések viszont jó, ha visszaköszönnek itt: ha valamit dőlten szedtünk, azt miért tettük; külföldi nevek/szavak esetében milyen átírást alkalmaztunk és miért; ha egy kifejezésnek nincs konkrét megfelelője, hogyan/miért írtuk körül; esetleges betoldott magyarázatokra miért van szükség; ha egy szövegrészben tömegesen előfordulnak mondat-feldarabolások vagy éppen -összevonások, esetleg betoldások, az is érdekes lehet; ha a fordításba beillesztenénk magyarázó lábjegyzetet az olvasók részére, mi lenne az, és miért élnénk ezzel az eszközzel; ha valami kreatív fordítói megoldással éltünk például egy vicces/alliteráló/stb. kifejezésnél, miért fordítottuk úgy, ahogy; stb. Vannak azért lehetőségek :)

A tájékoztatóban szerepel, hogy meg kell fogalmazni, miért volt a fordítás nehezebb vagy könnyebb, mint amire a hallgató számított. Szerintem ezt végjegyzet formájában nehéz megoldani, hiszen ez a gondolat nem kapcsolható konkrét szövegrészhez. Én speciel úgy oldottam meg ezt a problémát, hogy a fordítói kommentárok fejezeten belül létrehoztam két alfejezetet is: a végjegyzetekét és a további megjegyzésekét. A végjegyzetekhez értelemszerűen csak a végjegyzetek kerültek, míg a további megjegyzésekhez folyó szövegként írtam az általános nehézségekről, valamint kifejtettem bővebben is egy-két kiemelkedően nagy, konkrét kihívást. (Ezt az alfejezetes megoldást egyébként szintén egy korábbi diplomamunkából lestem el, bár csak ezt az egyetlen példát találtam rá.) A legtöbb dolgozatban egyébként csak a végjegyzetek szerepelnek itt, a fordítás nehézsége pedig inkább az összefoglalásban, esetleg már a bevezetésben bukkan fel.

Nem szeretném tovább nyújtani ezt a bejegyzést sem, úgyhogy a többi a következőre marad :D

Posted in Diplomamunka

Diplomamunka – A dolgozat felépítése 1.

Nem ám a tantárgyleírásokkal érném be magam, nem, az túl egyszerű lenne :D Inkább írok egy kicsit a diplomamunkáról. Most éppen az jutott eszembe, hogy összeszedek egy-két dolgot, amit egyrészt a témavezetőmtől, Sellei Ivántól hallottam, másrészt pedig pár már létező és értékelt szakdolgozatban láttam. Mivel magam is már túl vagyok a diplomamunka megírásán (yay! \o/), ezért elérkezettnek látom az időt arra, hogy ilyesmit is megosszak a blogon.

Elsősorban arról szeretnék most írni, a diplomamunka egyes fejezeteibe minek kell vagy érdemes bekerülnie. Klaudy tanárnő minden évben küld az érintetteknek egy diplomamunka-tájékoztatót, így nem kell a sötétben tapogatózni, de azért vannak olyan elemek is, amelyek itt nem kerülnek megemlítésre.

A címlap tekintetében meglehetősen kimerítő instrukciókat kaptunk (még külön példadokumentumot is), így erre nem térnék ki, arra viszont szeretném felhívni a figyelmet, hogy a dolgozatba bele kell kerülnie az ún. szerzőségi nyilatkozatnak, amit innen tudtok letölteni. Láttam egy-két cifra példát a könyvtárban, ezért halkan megjegyzem: a felső sort a törvényidézettel bent lehet hagyni, akinek szimpatikus (én például meghagytam, csak kisebb betűtípussal), de az alsó sort ("A nyilatkozatot a szakdolgozathoz kell csatolni.") ne hagyjuk már ott :D Az aláírást mindenképpen nyomtatás (és lefűzés) után kell megejteni, de a többi adatot (név, Neptun-kód és társai) érdemes géppel beírni, mert hát... esztétikusabb. (Ezt sem véletlenül írom ám le :D)

Mellesleg a fentiek sorrendjére vonatkozóan nem találtam konkrét előírást, sőt láttam olyan dolgozatot is, ahol a szerzőségi nyilatkozat az utolsó oldalon szerepelt – ez szerintem teljesen lényegtelen. Én speciel a (1) címoldal (2) szerzőségi nyilatkozat (3) tartalomjegyzék sorrend mellett döntöttem, de ez már tényleg egyéni ízlés kérdése.

A tartalomjegyzék is eléggé self-explanatory, úgyhogy ugranék is a bevezetésre. Ami a tájékoztatóban szerepel, az a fiktív megbízó bemutatása, a szöveg szerzőjének bemutatása, a szöveg megjelenésének körülményei, a szöveg és fordítás céljának rövid leírása, a várható célcsoport rövid jellemzése, a nyelvezet és a stílus rövid leírása, a tartalom rövid összefoglalása, a főbb fogalmak értelmezése, valamint a párhuzamos szövegekre való hivatkozás.

Amit ebből a gyakorlatban leggyakrabban láttam megvalósulni, némileg eltérő képet mutat. Az elképzelt megbízó kérdése általában legfeljebb egy mondat erejéig bukkan fel, leginkább "a fordítást például ebben és ebben a folyóiratban tudnám elképzelni" formában. (Aki Sellei tanár úrhoz jár(t) gyakorlatra, jól ismerheti ezt a koncepciót a házi feladatokból.) Jómagam is csak egyetlen mondatot szenteltem ennek a problémakörnek.

Sokkal markánsabb terjedelemben találkoztam a szerző és a szöveget megjelentető folyóirat/kötet/stb. bemutatásával – erről azért könnyebb is többet írni. Szintén gyakori téma, hogy miért választotta a dolgozat írója az adott szöveget (miért releváns, hogyan vág az érdeklődési körébe, pl. ilyen jellegű szakmai gyakorlatot végzett-e stb.). A nyelvezet és a stílusjegyek jellemzése általában átcsap a fordítói nehézségek átfogó és rövid vázolásába, ami szerintem teljesen érthető és elfogadható gyakorlat, én is valami hasonlót követtem el. 

Természetesen a szöveg tartalmának összefoglalása is fontos része a bevezetésnek, a főbb fogalmak értelmezése viszont általában kissé erőltetett hatást keltett számomra. Megmondom őszintén, én ezt a szempontot nem is szuszakoltam bele a fejezetbe, és az átlapozott diplomamunkák alapján nem én voltam az egyetlen. Ki lehet ugyan emelni egy-két fontosabb kifejezést, és bizonyos szövegek esetében ennek van is létjogosultsága és relevanciája, de nem minden esetben látom értelmét. Ugyanez vonatkozik a párhuzamos szövegek említésére is. Ahol láttam erre utalást, ott egyértelműen volt egyetlen, kiemelésre érdemes, fontos mankót és referenciapontot biztosító pl. szakkönyv, amire érdemes is volt már itt kitérni. Az én esetben viszont nem volt szó ilyesmiről, így nem is írtam róla.

Gyakori még a bevezetésben a formai/gyakorlati kérdések előzetes tisztázása. Amennyiben a fordított szöveg nem teljes (hiszen elég specifikus terjedelmet kapunk a 30 ezer leütéssel), itt érdemes jelezni, mennyit, honnan és milyen megfontolásból hagyott ki a fordító. Ha egyéb formázási kérdések is felmerülnek, azt is lehet itt tisztázni: például a lábjegyzetek az eredeti szöveg részei-e, esetleg voltak lábjegyzetek, de a fordításba (indokolt esetben!) nem kerültek bele, hogyan jelölte a fordító a kihagyásokat a szövegben stb.

A tájékoztatóban ugyan az szerepel, hogy "[a] bevezetést lehet vázlatszerűen, pontokba szedve, nem összefüggő szövegként is elkészíteni", de én erre egyetlen példát sem láttam, és nem is javasolnám ezt a módszert. Sokkal rendezettebb és professzionálisabb (no meg szakdolgozat-jellegűbb) hatást kelt, ha gondosan tagolt folyószöveggel találkozik az olvasó a dolgozat elején.

Na, úgy terveztem, szépen végigmegyek az összes fejezeten, de annyira bő lére eresztettem ezt a bejegyzést, hogy inkább több részre szedem a témát :D Remélem kettőbe azért belefér, de inkább nem ígérek semmit :D (Van egy komoly indokom sürgősen megírni a következő bejegyzést!)

Posted in Diplomamunka

Konferencia!

Én esküszöm, hogy még mindig életben vagyok, sőt :D Az elmúlt időszakban sikerült megírnom a szakdolgozatomat (a legeslegutolsó témavezetői visszajelzésre várok a teljes munkával kapcsolatban), illetve egyéni vállalkozó lettem, és elkezdtem filmszövegeket fordítani :3

Minderről részletesen is be fogok számolni (ismerős frázis, mi? jó sokat ígérgetek), de egyelőre egy gyors link az idei Fordítástudományi Konferenciáról: itt tudtok regisztrálni. Ha már itt tartunk, a programot pedig itt találjátok meg. A Facebook-esemény oldalát meg itt.

A linkparádé végére beszúrom a PDF-et képként is:

(A hivatkozások – pl. kvíz – itt nem élnek, de a fenti linken igen!)

Gyertek!

Posted in Ajánló, Filmszövegfordítás, Linkek