Német–magyar fordítástechnika 2.

Óra címe: Fordítástechnika CA II

Kód: BMA-FTOD-210/A-né1

Típus: Gyakorlat

Oktató: Zachar Viktor

Azt hiszem ebben a félévben sokkal kevésbé lesznek érdekesek és informatívak a tárgyleírások, mivel elég sok az egyezés az ősziekkel, de nem bújok ki a "kötelesség" alól :D Első körben azokról a tárgyakról fogok írni, amelyek a legkevesebb eltérést mutatják, mert értelemszerűen ezekről már "látatlanban" is tudok írni. Ilyen például a német–magyar fordítástechnika, ami Zachar Viktor elmondása szerint szinte teljesen ugyanabban a rendben fog zajlani, mint előző félévben.

Adott minden órára egy körülbelül egy oldalas (néha picit hosszabb) szöveg, amit le kell fordítanunk. Két példányban kinyomtatjuk, óra elején beadjuk az egyiket, a másikat pedig magunknál tartjuk, és az óra nagy része azzal telik, hogy végigmegyünk a fordításon. Felmerülnek lehetséges megoldások, használható vagy éppen kevésbé szerencsés szinonimák, helyesírási kérdések stb. Ha nem töltené ki az egész órát az elemzés, akkor fordítástechnikával (leiterjakabok, hamis barátok stb.) zárjuk az órát.

Bár a Neptun szerint az óra péntekenként 12:30-tól 14:00-ig tart, az előző félévhez hasonlóan most is előrébb hoztuk egy kicsivel az időpontokat, hogy hamarabb "szabadulhassunk". Így gyakorlatban 11:45-kor kezdünk, és 13:15-kor végzünk. Bár nekem 12:00-ig tart a filmnézős órám, szerencsére ebből nincs probléma (ahogy tavaly sem volt), az első negyed óra általában úgyis az előző órán beadott házik kiosztásával, az értékelések és esetleges kérdések megbeszélésével telik.

Az érdemjegy is ugyanúgy fog születni, mint őszi félévben: mindenkinek legalább három fordítása javításra kerül a félév során, és ezeknek az átlaga adja ki a félév végi értékelést. 

Ami változást tapasztalni fogunk az eddigiekhez képest, az a szövegek jellegében rejlik. Eddig viszonylag általános szövegekkel dolgoztunk, főleg ismeretterjesztő jellegű cikkekkel, amelyek maximum egy-két kifejezés erejéig emlékeztethettek minket szakszövegekre. Ebben a félévben viszont "éles" szövegeket kapunk, azaz olyanokat, amelyek egykori megbízások tárgyát képezték. Továbbra is inkább általánosabb, egyszerűbb szövegekre kell gondolni (a szakszövegek a második év anyagát képezik), de némileg más jellegűek, mint az eddigi sajtószövegek. Lesz például sajtóközlemény, cégfilozófia, prospektusok, jegyzőkönyv stb.

Valószínűnek tartom, hogy az összes többi gyakorlatunkhoz hasonlóan itt is magasabban lesz a léc, de remélhetőleg az a szorgalommennyiség és időbefektetés, amivel tavaly sikeresen boldogultam, most is elég lesz :)

(Az előző félévi tárgyleírást itt találjátok.)

Posted in Tantárgyleírás

Tanácsok

Az első angol–magyar fordítástechnika órán Gáspár Bence szinkronfordító nézett be hozzánk, hogy ellásson minket egy kisebb adag jó tanáccsal a képzést, szakmai gyakorlatot, egyebeket illetően. Mivel én nagyon hasznosnak találtam az elhangzottakat, de valószínűleg a kis A1-es csoporton kívül máshoz nem nagyon jutnak el ezek az információk, úgy gondoltam, leírom ide, ami megmaradt bennem (és a füzetemben). Remélem az érintettek sem bánják, mások pedig okulhatnak belőle :)

Szó esett például a fordítástámogató szoftverekről, név szerint a Tradosról és a MemoQ-ról. Bence a figyelmünkbe ajánlotta, hogy érdemes részletekbe menően elsajátítani a legapróbb fogásokat és trükköket is, hogy mire a diplomával a kezünkben kilépünk a munkaerőpiacra, már megingathatatlan és magabiztos képességeink legyenek. (A tanszék gépes termében – 1/6 – bizonyos időintervallumokban lehet szabadon "garázdálkodni", gyakorolni.) Szintén ezekkel a programokkal kapcsolatban hangzott el, hogy aki fordítónak készül, annak érdemes még diák státuszban megvásárolnia egyiket/mindkettőt, mert nagyon komoly kedvezményeket szoktak biztosítani a hallgatóknak a teljes vételárból.

Szintén érintettük a szakdolgozat témáját, ami nekünk talán még távolinak tűnik, de mivel csak két éves a képzés, annyira nincs is az messze... Bence szerint érdemes olyan témát (és szöveget) választani, amiben járatosak vagyunk és amivel szívesen foglalkozunk hosszabb távon is. Nem ez az ideje a kihívások keresésének és az érdeklődési kör tágításának, ebben az esetben jobb ismerős talajon maradni. Mivel többségünknek ez lesz az első nagyobb lélegzetvételű fordítása, ezért tulajdonképpen egyfajta "beavatásként" is funkcionál, illetve ekkor tudjuk igazán és végérvényesen eldönteni, valóban ezzel szeretnénk-e foglalkozni. (Ebben nagyon is látom a rációt, mert bizony aki például az 1500-2000 karakteres házi feladatokkal is szenved, az legkésőbb a szakdolgozat fordítása közben biztosan észbe kap.)

A gyakorlatot illetően a legfőbb tanács, ami elhangzott: becsüljük meg. Állítólag ugyanis ez az egyetlen lehetőség arra, hogy visszajelzést kapjunk a munkánkról (persze a képzés idejét leszámítva, bár itt is tanárfüggő, hogy például mennyire részletes az adott feedback). A későbbiekben, amikor alkalmazottként vagy szabadúszóként fordítunk, már nem kapunk visszajelzést, vagy csak nagyon primitív jelleggel – például kirúgnak, vagy többet nem bíznak meg minket :D 

A szakdolgozattal ellentétben itt viszont arra biztatott minket Bence, hogy keressük a kihívásokat, hiszen minél nagyobb presztízsű, minél komolyabb céghez megyünk el gyakornokoskodni, annál többet fejlődünk, illetve annál jobban mutat az önéletrajzunkban is. A leendő munkaadóink pedig elsősorban a gyakorlat alapján tudják majd megítélni a képességeinket, hiszen sokunknak ez lesz az egyetlen szakmába vágó tapasztalata.

Szóba került még az irodai alkalmazottként illetve a szabadúszóként való boldogulás témája is. Mivel Bence szabadúszó, ezért inkább erről tudott mesélni nekünk. A legfontosabb jellegzetessége ennek a fajta munkavégzésnek természetesen az, hogy az ember mindent maga csinál. Ami egy fordítóirodában több részfeladatnak számít és más beosztású emberek feladatkörébe tartozik, azt a szabadúszó mind egyedül viszi véghez. Ő keresi a munkát, tárgyal a megbízóval, fordítja a szöveget, lektorálja stb. Akit ez visszariaszt, annak valószínű nem testhezálló a vállalkozói lét.

Szabadúszóként az egyik központi kérdés természetesen az árszabás. Három eltérő módszert említett Bence. Az első, hogy interjúvoljuk meg szakmabeli kollégáinkat, és ez alapján döntsük el, mennyiért dolgozunk. Ez nehézségekbe ütközhet egyrészt azért, mert nem mindenki osztja meg szívesen ezeket az információkat, másrészt mert pályakezdőként mégsem kérhet annyit az ember, mint egy régi motoros. A második módszer annyit kérni, amennyit a piac elbír, azaz amennyit még hajlandó kifizetni a megbízó, és nem viszi máshoz a munkát. Ez azonban szintén sok tapasztalatot igényel, és kezdőként nehezen járható út. A harmadik módszer Bence szerint talán a legcélravezetőbb: ki kell számolni a havi költségeinket (mindent beleértve), ezt összevetni a teljesítményünkkel, azaz, hogy egy nap mennyit tudunk fordítani, és némi matematikai problémamegoldást követően kapunk egy számot.

Végezetül elhangzott még pár hasznos weboldal címe is:

fordit.hu

proz.com

TranslatorsCafé

Posted in Közérdekű, Linkek

Varieties of English and the History of English

Óra címe: Varieties of English and the History of English
Kód: BMVD-013.B3
Típus: Előadás
Oktató: Nádasdy Ádám

Azt hiszem senki sem fog meglepődni, hogy erről az óráról írok először beszámolót :D Ez egyrészt annak köszönhető, hogy Nádasdy Ádám mindörökké a kedvenc egyetemi professzorom marad (pedig ezt a titulust nálam nem adják könnyen!), másrészt pedig ideális jelölt maga az óra a korai bemutatásra, hiszen még vége sincs a félév első hetének, de már két előadás is volt. Ebből leszűrhető, hogy hetente kétszer kerül sor órára: kedden és csütörtökön, 10 órától 11:30-ig. (Azaz ugyanabban az időintervallumban, mint előző félévben az interkulturális kommunikáció esetében. Gyakorlom tovább a teleportálás nemes művészetét.)

A tantárgy elsősorban a nyelvtörténetre koncentrál (hangváltozásoktól elkezdve a szókincs alakulásáig), illetve a dialektusokat és nyelvváltozatokat is érinti. Ez számomra természetesen maga a mennyország, mert – ahogy azt talán már említettem – a nyelvészet mindig is a szívem (egy elég méretes) csücske volt, az etimológia pedig kifejezetten a kedvenceim közé tartozik. Mindehhez adjuk hozzá Nádasdy személyét (és utánozhatatlan előadásmódját), és máris úgy várom a kedd és a csütörtök délelőttöt, mint a karácsonyt :D

Még mielőtt elszabadulna bennem a fangirl (mert akárhonnan nézzük, erről van szó :D), rátérnék a tárgy követelményeire. Mivel előadásról van szó, ezért az értékelés egy félév végi vizsga keretében fog megtörténni. Ezen kívül azonban van lehetőség évközi pluszpontok szerzésére (úgy látom MA-n ez nagy divat), ugyanis sor fog kerülni három kisebb lélegzetvételű évközi tesztre – ezek megírása nem kötelező! A számonkérés anyaga alapvetően a tankönyv tartalma (John Algeo – The Origins and Development of the English Language), ez az évközi tesztekre és a vizsgára is vonatkozik. A kis tesztek a következőképp alakulnak:

1. Március 17 - a könyv 1–3. fejezetei
2. Április 14 - a könyv 4–5. fejezetei
3. Május 12 - a könyv 6–8. fejezetei

A könyv valójában több (összesen 12) fejezetből áll, de az utolsókat Nádasdy soft materialként emlegeti, tehát nem kapnak akkora hangsúlyt. Minden egyes teszttel maximum 12 pontot lehet szerezni, tehát ideális esetben 36 pluszponttal indít a szorgalmas hallgató. A vizsga 100 pontos, így elméletben akár 136 pontot is össze lehet gyűjteni :D (Bár a jelesnél jobb értékelést gyanítom, hogy így sem lehet szerezni :D)

Ez tehát az egyik szabad kredites tárgy, amit felvettem a félévben. Az interkulturális kommunikációhoz hasonlóan ez is anglisztika MA-s alapozó tárgy, tehát jó páran kötelező előadásként vették fel, de megdöbbentő mennyiségű "külsős" is van az órán; összesen több mint 80 hallgató vette fel. (Kicsit szűkös is a terem. Pedig nem látogatásköteles az előadás!)

Legközelebb vagy az első mini-teszt beszámolójával jelentkezem, vagy majd csak a vizsgáéval. (Ugye ez utóbbit senki nem gondolta komolyan? Én sem.)

Posted in Tantárgyleírás

FT 21 – Fordítástudomány ma és holnap

Újabb programajánló! Hogy pontosan miről is van szó? Legegyszerűbb, ha bemásolom a Facebook oldalon szereplő leírást:

A 2014/15-ös tanév őszi félévétől "FT 21 – Fordítástudomány ma és holnap" címen új előadássorozat indult az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén. Az előadássorozat kifejezett célja, hogy az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Doktori Programjának egykori és jelenlegi hallgatói jobban megismerjék egymás kutatási területét vagy aktuális kutatásait, az érdeklődők pedig bepillantást nyerhessenek az ott zajló elméleti és gyakorlati munkába. [...] Az előadások maximális hossza 45 perc, amelyek után lehetőség lesz kérdések megfogalmazására, hozzászólásokra és a kötetlen beszélgetésre.

Szóval itt van ez a szuper kezdeményezés, ami bennem nem tudatosult előző félévben, és most emiatt nagyon szomorú vagyok :( Rémlik, hogy az egyik előadás Facebook-eseményét látni véltem, de egyszerűen kiment a fejemből, és eszembe sem jutott azóta sem... Pedig micsoda témákról maradtam le! (Különösen fáj a szívem a harmadikért, ami "Humor az audiovizuális médiában" címmel futott, annyira érdekelne...!) A negyedik előadásról már legalább tudatosan maradtam le, ugyanis éppen aznap (január 29-én) csomagoltam be a létező összes ingóságomat, mert másnap költöztem...

Szóval ebben a félévben feltett szándékom eljutni az előadásokra, ennek azonban van egy aprócska akadálya... az órarendem :( A kontrasztív országismeret óra ugyanis 16:30-kor kezdődik, ez a program pedig a Facebook-esemény szerint 17:00-ig tart. Egyetlen reményem, hogy a fenti leírás tanúbizonysága szerint maguk az előadások 45 percesek, tehát csak(?) az azt követő beszélgetésről (vagyis annak egy részéről) maradnék le. (Erre még rá fogok kérdezni, hogy szokott lenni.)

Ja, és a lényeg! Legközelebb február 26-án lesz előadás, amire ha törik, ha szakad, elmegyek, mert egyrészt ugye Vihar Judit (ex-japánosként talán nem kell elmagyaráznom, miért komoly vonzerő az ő neve), másrészt Papp Andrea, akiről még ugyan csak másodkézből hallottam (és jórészt "Andi néni"-ként :D), de annyi sok szépet és jót, hogy csak na. (Több félévben is próbáltam felvenni a gyermekirodalmas óráját, de mindig ütközött :( ) A Facebook-eseményt itt találjátok.

Update (2015.04.14.): Végül teljesen összeegyeztethetetlenné vált ez a programsorozat az órarendemmel :( A csütörtök délutáni órámat előrébb hoztuk, hogy hamarabb hazamehessünk, így viszont még inkább "belelóg" ebbe, ráadásul ezek az előadások nem is mindig kezdődnek óramű pontossággal (azt hiszem valamilyen óra van előtte a könyvtárban?), így maximum egy fél előadásra juthatnék be, aztán a pakolásommal-evickélésemmel zavarhatnám az előadót és a hallgatóságot... Kis szerencsével jövőre is folytatódik a program, nekem pedig szerencsésebb lesz az órarendem :)

Posted in Ajánló, Műfordítás

XVII. Fordítástudományi Konferencia

Az alábbi kép magáért beszél, úgyhogy ez a bejegyzés a "kommentár nélkül" szekcióba kerül:

Na jó, egy mütyür kommentár: regisztrálni itt lehet.

Posted in Ajánló

A tavaszi félév rendje

A nyakunkon van a tavaszi félév, úgyhogy be is biggyeszteném ide a legfontosabb dátumokat, amelyeket természetesen innen, az ELTE honlapjáról csentem el.

Regisztrációs hét: február 2–6. (Ez már aktualitását is vesztette, látszik, milyen naprakész vagyok.)

Szorgalmi időszak: február 9. – május 15.

Tavaszi szünet: április 1. – április 7.

Pázmány-nap: május 8.

Vizsgaidőszak: május 18. – július 3.

A tavaszi szünet egy szerdai nappal kezdődik, és egy keddi nappal ér véget. Ez nem különösebben szerencsés, hiszen az ember érthetően jobban szereti, ha két hétvége is beleesik a szünetbe, és ezzel még hosszabbra nyúlik a pihenés... De őszintén szólva én egészen csípem azokat a kis mini-heteket, az egy-két naposakat, amik így a szünet előtt és után vannak :)

Posted in Közérdekű

Narratives of Culture and Identity Research Group

A tegnapi napot szinte teljes egészében az egyetemen töltöttem. Na nem azért, hogy megint megszokjam a légkört így a szorgalmi időszak közeledtével (hétfőtől egyetem!), hanem mert sokat emlegetett barátnőm, Andi, részt vett egy eseményen, méghozzá ezen. Az angol irodalom doktoranduszai közül ketten (név szerint Gyuris Kata és Szép Eszter) fejükbe vették, hogy hozzájuk hasonló PhD-seket, doktorandusz-jelölteket illetve doktorokat toboroznak, hogy workshopok, némi brainstorming és persze határtalan mennyiségű kutatás segítségével elmélyítsék tudásukat. 

Az esemény nyelve az angol volt (ami nem meglepő, ha belegondolunk, hogy a tagok is mind az angol illetve amerikai érdekeltségű doktori programok résztvevői), így a honlapjukon szereplő tartalom is az. (Bár egy kismadár azt csiripelte, a következő workshopok már magyar nyelven zajlanak majd, hiszen a reménybeli publikáció is magyar nyelvű lesz.)

Tegnap került sor az első workshopra, ahol majdnem mindenki meg tudott jelenni, hogy előadja az előadnivalóját. Minden körülbelül 15 perces előadást tanácsok, kérdések, javaslatok követtek, és itt már nyoma sem volt az (egyébként általam megszokott) csendben-ülős, némán-pislogós passzivitásnak. Számomra nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy az összesen 11 kiselőadás mind-mind egészen egyedi volt. Nem volt két ugyanolyan téma, nem volt két megegyező előadásmód, semmit nem hallottam kétszer a nap folyamán. (Pedig azért nem lehetett akármiről előadni :D)

"Nézőként" ugyan nem voltunk sokan jelen, de a 11 (azaz 10 jelenlévő) tag aktivitása bőven kárpótolt ezért. Mivel én nem vagyok különösebben jártas a terítéken lévő témák egyikében sem, ezért szinte minden, amit hallottam, az újdonság erejével hatott, de szerencsére odáig nem fajultak el a dolgok, hogy ne értettem volna az elhangzottakat :D (Na jó, szóval ritkán.)

Szerintem nagyon jó kis csapat gyűlt össze, és öröm volt látni, hogy vannak fiatalok, doktoranduszok, akik ennyire komolyan veszik a tanulmányaikat, és saját szakállukra, szabadidejükben is kutatnak, előadnak, stb. :) 

Posted in Érdekes, Linkek

Nagyon végleges órarend

Egy meglepő fordulat kíséretében sikerült egy utolsót csavarintani az órarendünkön, ugyanis mint kiderült, hibásan hirdették meg a várva várt nyelvtechnológiai alapismeretek névre hallgató tárgyunkat. Mégsem lesz tömbösítés és szombati fejtágítás, cserébe viszont a hétfő, az egyetlen rövidnek ígérkező nap is hosszúra nyúlt. Íme tehát a (remélhetőleg) végleges órarendem:

Posted in Órarend