Nyelvtechnológia ZH

Tegnap, a tavaszi szünet előtti utolsó órán került sor a nyelvtechnológia ZH-ra. Vagyis ZH-kra. Attól függ, honnan nézzük. A számonkérés két részből állt, először egy elméleti, "hagyományos", papírra-tollal-írós feladatlapot kaptunk. Ezen az első órán leadott elméleti anyaggal kapcsolatos kérdések szerepeltek, például le kellett írni a nyelvtechnológia meghatározását, a konkordancia szerepét és jelentőségét, a fordítómemória célját, a terminológiai adatbázis használatának előnyeit, a gépi fordítás és a géppel támogatott fordítás közti különbség mibenlétét stb.

A ZH második része egy magyar és egy (esetünkben) angol szöveg párhuzamosítása, ezekből fordítómemória készítése, majd ennek segítségével egy harmadik, magyar nyelvű szöveg angolra fordítása volt, mindezt az SDL Trados programmal (és WinAlign-nal). Igazából javarészt ezt gyakoroltuk az eddigi órákon, úgyhogy meglepetések nem igazán értek minket.

Szerintem teljesen jól volt időzítve a számonkérés, mert egy-két héttel ezelőtt még nem tudtam volna elsőre zökkenőmentesen megcsinálni a tradosos fordítást, most viszont már elég magabiztosan kalézoltam fel-alá a menüpontok, modulok és billentyűkombinációk között. (Persze aki mondjuk már korábban is ismerte a Tradost, annak rém unalmas lehetett a több hetes gyakorlás, de ez igazából nem nagyon volt jellemző, legalábbis a mi csoportunkban talán egy ember mozgott már félév elején is otthonosan a program kezelésében.)

Eredmények nem tudom mikor lesznek, erről nem szólt a fáma. 

Posted in Számonkérés, ZH

Beszámoló a szakmai gyakorlatokról

A pénteket (március 27.) a szakmai gyakorlatokról szóló beszámolók töltötték ki. Minden másodévesnek kutya kötelessége a szakmai gyakorlat végeztével, az utolsó félévben, egy csinos PPT kíséretében, 10 percben előadnia a gyakornoki élet során szerzett tapasztalatait. Ezt pedig nekünk, elsőéveseknek érdemes meghallgatni, hogy legalább valami halvány segédfogalmunk legyen arról, mi is vár majd ránk.

Igazából a végighallgatott prezentációkból egyetlen egy dolgot tudtam teljes biztossággal leszűrni: minden a gyakornoki helytől függ. Hogy mikor kell jelentkezni és hogyan; át kell-e esni valamiféle előzetes szűrőn avagy sem; többen is kerülhetnek ugyanarra a helyre avagy sem; milyen időbeosztásban kell dolgozni; egyáltalán helyileg hol kell dolgozni; milyen feladatokat kell végezni; csak fordítani kell-e vagy tolmácsolni is; kapsz-e visszajelzést, és ha igen, mennyit és milyet; kapsz-e fizetést; van-e lehetőség tovább maradni... Ez mind-mind attól függ, hova kerül az egyszeri hallgató.

Az azért némi megnyugvással töltött el, hogy az általam meghallgatottak túlnyomó többsége összességében pozitív élményként könyvelte el a gyakornokoskodást, főleg szakmai előmenetel és fejlődés szempontjából. Egyéb általános trendekre is fény derült, amelyek bár nem minden esetben voltak igazak, a többség mégis ugyanúgy nyilatkozott, például: nincs fizetés; inkább fordításra van lehetőség, mint tolmácsolásra; az otthonról végzett munka lehetősége elég ritka; több-kevesebb feedbacket azért majdnem mindenki kapott. 

Különösen örültem volna, ha a beosztásban esetleg látok olyasvalakit, aki ugyanannál a cégnél gyakornokoskodott, ahova a jelek szerint jelenleg én is törekszem, erre azonban sajnos nem láttam példát. Mindenesetre végighallgattunk jó pár előadást (amelyeket egyébként Eszenyi tanárnő, majd később Seresi tanárnő tartalmi szempontból, előadásmódot, illetve PPT-t illetően is értékelt), és azért valamivel okosabban jöttünk ki a teremből, mint ahogy bementünk :D

Jövőre rajtunk lesz a sor, hogy ugyanígy előadjunk majd az akkori elsőéveseknek – most még nagyon messzinek tűnik, de van egy sanda gyanúm, hogy hamar itt lesz...

Posted in Gyakornoki program

Nyelvtechnológiai alapismeretek

CAT tool... értitek :D

Óra címe: Nyelvtechnológiai alapismeretek
Kód: BMA-FTOD-215/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Tamás Dóra

Adós vagyok még nem kevés tantárgyleírással, úgyhogy most gyorsan meg is próbálok ledolgozni a hátrányomból egy keveset. A nyelvtechnológiai alapismeret tárgy egyike volt azoknak, amelyekről előre nem sokat tudtunk – mert valljuk be, a címe azért annyira nem árulkodó. De most már tudjuk, mire szolgál ez a tantárgy: ennek keretein belül ismerkedünk meg a fordítástámogató szoftverekkel, nevezetesen a MemoQ-kal (amit valamiért [kú] helyett csak [k]-val a végén ejtünk) és a Tradosszal. 

Egy órányi elméleti bevezető után rögtön belevágtunk a Trados program használatába. Egyszerre könnyebb és nehezebb kezelni, mint gondoltam :D Elsőre, amikor még csak a kezelőfelületét láttam (azt is csak screenshotról), nagyon megilletődtem a sok-sok ablak és funkció láttán. Aztán amikor elkezdtük használni a programot, kicsit megnyugodtam, hogy nem is olyan vészes ez. Most éppen ott tartok, hogy mivel még nem automatizálódott bennem a folyamat, ezért a hibalehetőségek, félrekattintások és egy-egy lépés kifelejtésének esélye túlságosan nagy :D Kismilliószor kell beállítani például a forrás- és a célnyelvet is, és én eddig majdnem mindig elfelejtettem valahol ezt megtenni, aztán persze fogadott a hibaüzenet, hogy nem támogatja a program a németről angolra fordítást. Én meg pislogtam, hogy de hát én sem támogatom, köszönöm szépen :D

Majd ha kisujjból fog menni az egész, és már észre sem veszem, mire kattintok és miért (ahogy az lenni szokott a számítógépes programok hosszú távú használata után), biztosan nagyon könnyűnek és elronthatatlannak érzem majd a folyamatot, de egyelőre még nem tartok itt. Mindenesetre maga az óra nagyon hasznos, és a tanárnő is nagyon segítőkész. (Neki például már nyilván a kisujjában van az egész, mégis türelmesen magyaráz nekünk, ha elakadunk.)

Az óra egyébként rengeteg különféle időpontban lett meghirdetve, amelyek közül érdekes módon válogathattunk is. (Ez amúgy nem jellemző a szakra, általában a légy-boldog-azzal-amit-kaptál hozzáállás dívik.) Eredetileg ugyebár szombatokra, tömbösítve volt kiírva nekünk az óra, amiről végül kiderült, hogy valóban opció lehet, csak eredetileg nem a mi csoportunknak szánták. De mivel szabad volt a variálás, ezért volt olyan, aki inkább azt a lehetőséget választotta. Én maradtam a hétfő kora délutánnál.

Ha minden igaz, szünet előtti utolsó órán számonkérés lesz, elméleti és gyakorlati anyagból is. (Az elméleti anyag az első órán elmondottakat foglalja magában, a gyakorlati pedig értelemszerűen egy fordítás elkészítése lesz.) Ha jól sejtem, ezután áttérünk a MemoQ használatára, amihez nem mellesleg kaptunk ideiglenes, névre szóló licencet, így itthon is tudunk majd gyakorolni. (A Tradosnál ilyesmiről nem volt szó, úgyhogy gondolom nincs is rá lehetőség.)

A számonkérésről természetesen majd beszámolok, addig is igyekszem további tárgyelírásokat gyártani :)

Posted in Tantárgyleírás

Nádasdy-féle prelim

Hajaj, de szégyenlem a buksimat! Annyi írnivaló lenne, tantárgyleírások és miegyéb, nekem meg lélegezni is alig van időm. Annyit "előre" elárulhatok: a második félév egy elég komoly "level up" az elsőhöz képest, szinte minden óra tekintetében...

Hogy írjak valamit, ami nem túl időigényes de mégis tartalmas, az első Nádasdy-féle (azaz az Angol nyelvi változatok és az angol nyelv története c. órához kapcsolódó) tesztről fogok beszámolni. Erről az előadásról kivételesen már írtam, ezért a vonatkozó bejegyzésben megtaláljátok, mi fán is terem ez a prelim-dolog. 

Tegnap került sor az első tesztre. Állítólag rekordmértékű érdeklődést produkáltunk, ugyanis alig fértünk el a teremben. (Eredetileg az volt a terv, hogy mindenki egy hely kihagyással ül, de ez elég hamar kudarcba fulladt.) Némi logisztikai döcögés után (ki hova üljön, táskákat hova tegyük stb.), kb 10:15-kor álltunk neki a dolgozatnak. Őszintén szólva én kicsit könnyebbre számítottam, de így is majdnem mindenhova tudtam írni valamit. Aztán majd kiderül, mennyi pontot ért a próbálkozásom. Igazából a vizsgalapon minden rajta van, talán annyit tudok még hozzáfűzni, hogy valóban a könyvön alapszik a számonkérés, nem pedig az órán elhangzottakon. (A vizsgán azért gondolom majd mindkettőre szükség lesz.) 

Nem is szaporítom a szót, íme a papírka (fényképezve, nem scannelve, szánom-bánom):

Összesen legalább négyféle verzió volt (A, B, C, D)

Posted in Számonkérés