2015. március 29., vasárnap

Beszámoló a szakmai gyakorlatokról


A pénteket (március 27.) a szakmai gyakorlatokról szóló beszámolók töltötték ki. Minden másodévesnek kutya kötelessége a szakmai gyakorlat végeztével, az utolsó félévben, egy csinos PPT kíséretében, 10 percben előadnia a gyakornoki élet során szerzett tapasztalatait. Ezt pedig nekünk, elsőéveseknek érdemes meghallgatni, hogy legalább valami halvány segédfogalmunk legyen arról, mi is vár majd ránk.

Igazából a végighallgatott prezentációkból egyetlen egy dolgot tudtam teljes biztossággal leszűrni: minden a gyakornoki helytől függ. Hogy mikor kell jelentkezni és hogyan; át kell-e esni valamiféle előzetes szűrőn avagy sem; többen is kerülhetnek ugyanarra a helyre avagy sem; milyen időbeosztásban kell dolgozni; egyáltalán helyileg hol kell dolgozni; milyen feladatokat kell végezni; csak fordítani kell-e vagy tolmácsolni is; kapsz-e visszajelzést, és ha igen, mennyit és milyet; kapsz-e fizetést; van-e lehetőség tovább maradni... Ez mind-mind attól függ, hova kerül az egyszeri hallgató.

Az azért némi megnyugvással töltött el, hogy az általam meghallgatottak túlnyomó többsége összességében pozitív élményként könyvelte el a gyakornokoskodást, főleg szakmai előmenetel és fejlődés szempontjából. Egyéb általános trendekre is fény derült, amelyek bár nem minden esetben voltak igazak, a többség mégis ugyanúgy nyilatkozott, például: nincs fizetés; inkább fordításra van lehetőség, mint tolmácsolásra; az otthonról végzett munka lehetősége elég ritka; több-kevesebb feedbacket azért majdnem mindenki kapott. 

Különösen örültem volna, ha a beosztásban esetleg látok olyasvalakit, aki ugyanannál a cégnél gyakornokoskodott, ahova a jelek szerint jelenleg én is törekszem, erre azonban sajnos nem láttam példát. Mindenesetre végighallgattunk jó pár előadást (amelyeket egyébként Eszenyi tanárnő, majd később Seresi tanárnő tartalmi szempontból, előadásmódot, illetve PPT-t illetően is értékelt), és azért valamivel okosabban jöttünk ki a teremből, mint ahogy bementünk :D

Jövőre rajtunk lesz a sor, hogy ugyanígy előadjunk majd az akkori elsőéveseknek – most még nagyon messzinek tűnik, de van egy sanda gyanúm, hogy hamar itt lesz...

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése