Nádasdy a fordításairól

Egyrészt Nádasdy, másrészt fordítás, úgyhogy több szempontból is indokoltnak (vagyis inkább jogosnak :D) érzem megosztani itt az alábbi linket. Hétvégén került sor az idei Könyvfesztiválra, és Nádasdy idén is tiszteletét tette az eseményen, a Magyar Műfordítók Egyesületének standjánál. Shakespeare-fordításairól és az abban utólag eszközölt javításokról mesélt, a tőle már megszokott magával ragadó és utánozhatatlan stílusban. Akit érdekel a műfordítás, vagy egyszerűen szereti hallgatni Nádasdyt (esetleg mindkettő – nálam ez a helyzet :D), feltétlenül szánjon 44 rövidke percet az előadás utólagos meghallgatására a Litera honlapján. 

Köszönöm szépen Andi barátnőmnek, amiért figyelmembe ajánlotta a linket! :)

Posted in Érdekes, Linkek, Műfordítás

Újabb tanácsok

Még sok-sok héttel ezelőtt kaptam egy nagyon hasznos és segítőkész e-mailt, amelyben egy egykori FTT-s hallgató írta le a tapasztalatait a második félév tantárgyaival és Bence jó tanácsaival kapcsolatban. Az ő szíves engedelmével mindezt most itt is közzéteszem.

***

Előadások

BMA-FTOD-105 – Bevezetés a fordítás gyakorlatába

Számonkérés formája: beadandó. Kellékek:

• Klaudy: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. A könyv beszerezhető az FTT titkárságán vagy a Libra könyvesboltban, esetleg kölcsönözhető a könyvtárból.
• Elemezni kívánt angol/német/francia/egyéb mű és annak magyar fordítása.
• Rendszeres részvétel az előadásokon.

Klaudy tanárnő párhuzamos szövegelemzést vár el. Az átváltási műveletek tipizálásán kívül be kell mutatni az eredeti művet és annak íróját, a műfordítót és az ő eddigi munkásságát, továbbá elméletet kell felállítani a lehetséges fordítási nehézségekről is.

A példatár papírforma szerint húsz átváltási műveletet tartalmaz (tíz lexikait és tíz grammatikait). Természetesen előfordulhat, hogy egy műveletre nem találsz példát, ugyanakkor egy másikra bőven van, ilyenkor „ellensúlyozd a hiányt”. Továbbá ne dobd el a billentyűzetet húsz átváltási művelet után, inkább legyen több. A fellelt műveletekhez fűzz pár soros magyarázatot, az összegzésbe pedig írj rövid, példákkal alátámasztott fordításkritikát. Ide tartozik a félrefordítás, a rosszul visszaadott szójáték, a mértékegységek helytelen átváltása stb.

A példatár megírása nem sétagalopp, de korántsem lehetetlen. Én olvasás közben ha „furcsaságot” találtam/sejtettem, felírtam a forrásnyelvi és a célnyelvi mondatot oldalszámmal együtt. Amikor ezzel megvoltam, elővettem a Bevezetés a fordítás gyakorlatába könyvet, és megnéztem, a „furcsaság” illik-e valamelyik átváltási művelethez.

BMA-FTOD-106 – Szakmai fórum

Számonkérés formája: írásbeli vizsga. Kellékek:

• Horváth Ildikó–Szabari Krisztina–Volford Katalin: Fordítás és tolmácsolás a világban.
• Szabadon választott olvasmány a listáról.
• Rendszeres részvétel az előadásokon.

Az előadássorozat minden előadója más-más témával foglalkozik. Nálunk volt szó a fordítói és a tolmácspiac működéséről, a bírósági tolmácsolásról, a filmszinkronizálásról stb. Emellett idén is lesz fordítástudományi konferencia – menj el rá, mert az előadások tartalma visszaköszön a vizsgán.

Maga a vizsga öt feladatból áll:

1. Értékeld az előadásokat: a megadott időpontokhoz írd oda az előadó nevét, az előadás címét, illetve értékeld, mennyire tartottad hasznosnak (haszontalan – hasznos – nagyon hasznos).
2. Add meg öt tetszőleges előadás kulcsszavait, előadásonként legalább három–öt kulcsszó kell.
3. Foglald össze egy tetszőleges előadás tartalmát.
4. Egy kérdés a Horváth–Szabari–Volford: Fordítás és tolmácsolás a világban könyvből: mutasd be a DIN vagy az ISO szabványt VAGY egy nemzetközi fordító-tolmács szervezetet VAGY egy etikai kódexet. (Nekünk az etikai kódex nem volt választható.)
5. Ismertess egy művet az olvasmánylistából.

Az előadásokra járj be, és jegyzetelj. A Horváth–Szabari–Volford-könyvet kötelező olvasmány révén (valahogyan) szerezd be. A szabadon választott olvasmánylistás művek közül általában többet is megtalálhatsz a Fordítástudomány folyóiratban, tehát ezzel nem lesz gondod. A vizsga egy órás.

BMA-FTOD-107 – Nemzetközi szervezetek

Számonkérés formája: írásbeli vizsga. Kellékek:

• Blahó András–Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények (?)
• Rendszeres részvétel az előadásokon.

Itt gondban vagyok, mert nekünk más oktató tartotta az előadást. A témaköreink: EU, Népszövetség, ENSZ és szakosított szervei, NATO és Varsói Szerződés, nemzetközi pénzügy, humanitárius jog, civil szervezetek, globalizáció. A Blahó–Prandler-könyvet érdemes beszerezni, mert viszonylag olvasmányosan dolgozza fel a témákat. Az órákon tudtommal kiselőadás és miniteszt, illetve diavetítés van. A vizsga emlékeim szerint egy órás, és kifejtős kérdésekből áll.

Gyakorlatok

BMA-FTOD-215 – Nyelvtechnológiai alapismeretek

Számonkérés formája: beadandó házi feladatok és/vagy ZH. Kellékek:

• Erős laptop.
• SDL Trados.
• memoQ.

Ezen az órán tanuljátok meg a Trados és a memoQ használatát. Előny lehet, ha van a saját gépeden Trados és memoQ, mert a benti számítógépek bizony lassúak néha. Hallgatóként érdemes a Tech-Lingua oldalát nézned – ez a cég a Trados magyarországi viszonteladója, és időnként ad hallgatói kedvezményt. Ami a memoQ-ot illeti, a fordító szakirányosok szoktak egy éves hallgatói licencet kapni, diplomázás után pedig 30 ezerért vehetnek memoQ licencet. Mindkét szoftver öröklicences, tehát nem jár le, a frissítésekért azonban lehet, hogy fizetni kell.

Egyéb tanácsok

Talán annyit tennék hozzá, hogy félév végén várható egy szakirányválasztós elbeszélgetés. Ez abból áll, hogy megmondod az érdeklődő tanárnak, melyik szakirányra (fordító vagy tolmács) mennél tovább. A tanár pedig vagy helyesel, vagy inkább a másikra terel át. Ha már döntöttél, remek, ha nem, akkor a félév végi „tolmács-minivizsga” segít az orientációban. Nekünk második félév végén C-ről A nyelvre való tolmácsolásból volt ilyen: egyesével bementünk a terembe, teljesen véletlenszerű szöveget kaptunk (jegyzetelni lehetett), a tanár mellett pedig volt egy teljesen idegen néző. Én már eleve úgy jöttem ide, hogy fordító leszek, ez csak a végső löketet adta meg.

Gáspár Bence tanácsai
Bence tanácsaival egyetértek, ugyanakkor hozzátennék pár régi-új elemet:

• A fordítástámogató szoftverek (Trados, memoQ, egyebek) tényleg megkönnyítik a munkát. Amíg nincs hallgatói árkedvezmény, vagy egyéb nagy leárazás, gyakorolj a benti gépeken. Vedd meg mindkettőt, mert a megrendelők egy része az egyiket, megint más a másikat preferálja. Magyarországon talán a memoQ elterjedtebb, külföldön viszont a Trados vezet.
• Hosszú távon ruházz be optikai karakterfelismerő (OCR) szoftverre és PDF-szerkesztőre (Adobe Acrobat, nem a Reader!). Elvégre sokkal kényelmesebb Tradosban vagy memoQ-ban fordítani képek és szkennelt anyagok egymás mellé pakolása helyett.
• A szakdolgozattal egyelőre lehet várni. Először azt kell eldöntened, milyen témakör érdekel egyáltalán, és melyik fekszik neked. Ebben sokat segíthet a…
• Szakmai gyakorlat: a gyakorlati hely keresését már most kezdd el. Érdemes minél nagyobb presztízsű cégnél kopogtatni, de annyit már most elárulok, nem minden esetben írnak vissza. A szakmai gyakorlatnak külön adminisztrációs teendői is lesznek, mint például Europass-önéletrajz és motivációs levél készítése, szakmai gyakorlati megállapodás stb. Mindezt június közepére-végére már le kell tudnod. A gyakorlat becsülendő, hiszen a munkád színvonaláról visszajelzést kapsz, továbbá a gyakorlat végén egy értékeléssel is gazdagabb leszel. Ha beváltál, számíthatsz rá, hogy emlékezni fognak rád.
• Szakmai gyakorlat (kurzus): a kurzust a negyedik félévben kell felvenni, ez a szakmai gyakorlatod a tanegységlistában. A gyakorlatról mindenki diavetítéses előadást tart a Kerényiben ÉS írásbeli beszámolót ad le a titkárságon. (Ha valaki több helyen volt gyakorlaton, és mindegyik helyet bejelentette a titkárságon, minden helyről előadást tart, illetve beszámolót ír.) Az írásbeli beszámoló tíz oldal törzsszövegből áll, melléklete az önéletrajz, a motivációs levél, a megállapodás, a PowerPoint-prezentációd, valamint a gyakorlat végén kapott értékelés.
• Szabadúszói munka: ha ebbe az irányba indulnál el, érdemes a havi költségeidet előre felmérned. De az adózásról inkább egy másik alkalommal mesélek.

***

Ezek lennének tehát a jó tanácsok :) Amint azt olvasni is lehet itt-ott, egy-két helyen valamicskét változtak a követelmények, de az információk túlnyomó többségét teljesen naprakésznek érzem.

Még egyszer köszönet az anonimitásba burkolózó segítőnek!

Posted in Közérdekű

Angol–magyar fordítástechnika 2.

Óra címe: Fordítástechnika BA II
Kód: BMA-FTOD-216/A1
Típus: gyakorlat
Oktató: Sellei Iván

Az előző félévhez képest itt is kevés változás tapasztalható. Továbbra is hasonló terjedelmű szövegekkel foglalkozunk, az óra menete is szinte ugyanaz, illetve az értékelés módja sem változik. Egy-két apróságban azonban mégis tapasztalható eltérés az előző és a jelenlegi félév között, így szerencsére azért lesz miről írnom ebben a bejegyzésben is :D

Először is, értelemszerűen nehezebbek a fordítások. Jelenleg éppen az utolsó házi feladattal bíbelődöm (két hét múlva ZH, utána héten értékelés, utána meg már csak a pótlások hete marad), és mit ne mondjak, komoly kihívást jelent. Első félévben a leküzdésre váró akadályok 70–75%-a a pontos magyar megfogalmazásban rejlett, most viszont már sokkal nagyobb teret kap az, hogy egyáltalán sikerül-e helyesen értelmeznünk a forrásszöveget, megérteni az utalásokat stb. Maga Iván is hangoztatja, hogy ezek már nagyon nehéz szövegek, és teljes mértékben igazat adok neki.

Egy másik változás a demonstrátori "pozíció" megjelenése. Még előző félév végén, az utolsó, értékeléssel töltött órán Iván felkért három diákot, hogy a következő (azaz a jelenlegi) szemeszter során ún. demonstrátorként működjenek közre. Ez annyit jelent, hogy a fordított szövegekről a házi feladatok megbeszélése előtt egy kisebb előadást kell tartani, előre megadott szempontok alapján. (Pl. a kiadványról, amelyben a szöveg maga megjelent; a cikk szerzőjéről; a fordítási nehézségekről stb.) Így ebben a félévben majdnem minden órán meghallgatthattunk valakit.

Eredetileg tehát Iván három személynek ajánlotta fel, és három személy fogadta el ezt a plusz feladatot (mert természetesen opcionális volt a lehetőség elfogadása). A szemeszter során azonban kisebb-nagyobb változásokat követően végül úgy alakult, hogy öten is adtak/adnak elő, ki egyszer, ki kétszer.

Ez az óra egyike azoknak, ahol valóban észrevehető a szintlépés az első félévhez képest, és ennek megfelelően több energia- és időráfordítást is kívántak ezek a házi feladatok, mint a korábbiak. (Persze csak a magam nevében beszélhetek – nem tudom, a többiek is így érzik-e.) Olyan szavak és kifejezések is alapos végiggondolást igényelnek néha, amelyekről első ránézésre nem gondolnám... (Sőt, néha másodszori, harmadszori ránézésre sem, ami sajnos gondot is jelent.) Igyekszem mindent beleadni és még magamhoz képest is szorgalmasan dolgozni, de sajnos néha még így is messze landolok a reménybeli teljesítménytől. 

Posted in Tantárgyleírás

XVII. Fordítástudományi Konferencia – 2. nap

A konferencia második napja egészen más jellegűnek tűnt számomra, mint az első. Egyrészt a szervezés is más volt – például hozzánk hasonló lelkes hallgatók helyett igen professzionális benyomást keltő hölgyek igazították útba a nagyérdeműt a folyosón, és intézték a regisztrációt. A hangulat is más volt, legalábbis kezdetben: amikor beléptünk a terembe, nagyon halk, nagyon visszafogott suttogás volt a maximum, amit bárki megengedett magának. (Persze ez később a szünetben megváltozott.)

Bár az OFFI szervezésében zajlott a program, az előadókat Horváth Ildikó tanárnő konferálta fel. Mivel bennem az első napból főleg a PhD-s előadások maradtak meg, ez a nap sokkal hivatalosabb hangulatúnak tűnt, hiszen például az OFFI-tól, Igazságügyi Minisztériumból és az EP Magyar Fordítói Osztályáról is érkezett előadó, nem is kis személyiségek. A kávészünetben oldódott a hangulat, érdekes volt megfigyelni, hogy milyen "belterjes" egy társaság ez a fordítóké :D (Talán tíz év múlva én is úgy jövök majd a XXVII. konferenciára, hogy mindenkivel pacsizok, és sok egykori szaktárs ismerős arcát pillanthatom meg :D)

A szünet után a nyelvtechnológiát oktató tanárunk, Tamás Dóra tartott előadást, ez volt az utolsó, amit még meghallgattam. Lényegesen rövidebb volt eleve ez a nap (13:20-tól a program szerint már csak a fogadás, azaz a beszélgetős eszem-iszom volt a program), mint a konferencia előző napja. Itt is hallottam érdekességeket, bár azt hozzá kell tenni, hogy a négy beszéd közül, aminek fültanúja voltam, egyetlen egyet adott elő "szakmabeli", ami kissé érdekes volt :D

Posted in Konferencia

XVII. Fordítástudományi Konferencia – 1. nap

Ma volt az első napja a XVII. Fordítástudományi Konferenciának, amelyet az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke szervezett. (A második nap már az OFFI-hoz tartozik majd.) Reggeltől kezdve egészen a tombolasorsolás végéig jelen voltam, bár jó pár előadást nem tudtam meghallgatni, mivel a délután folyamán kint segédkeztem a folyosón, méghozzá könyveket árultam és "terelgettem" a jónépet :)

Az érkezők – pontosabban azok, akik előre regisztráltak a Language Bistro honlapján – kaptak ruhára csíptethető/tűzhető névkártyácskát, illetve mindenki kapott egy nagyon szép kis EU-s mappát (illetve miután az elfogyott, egyszínű mappát), benne minden földi jóval, többek között konferenciaprogrammal, FTT-s szórólapokkal és az Európai Bizottság emblémájával ellátott jegyzetfüzettel és tollal. (Már csak ezért megérte eljönni, én mondom :D) Az előadásokra a Kari Tanácsteremben került sor, az A épületben, a folyosón pedig könyveket lehetett vásárolni: egyrészt az FTT saját kiadványait, illetve a Tinta Kiadó bizonyos könyveit is. (Megjegyezném, hogy az átlagos "piaci" árukhoz képest igen komoly kedvezménnyel vesztegették őket.)

Összesen négy szekció volt a nap folyamán, a sort a doktoranduszok előadásai nyitották, amelyekhez előadás-kivonatokat is kaptunk. Én erre voltam leginkább kíváncsi (hálát adok az égnek, amiért nem délelőttre lettem beosztva segíteni), és nagyon élvezetesnek is találtam. A legjobban talán az operafordítással foglalkozó előadás tetszett, mert egyrészt a tartalom is hihetetlenül érdekes volt, másrészt az előadásmód is messze a legjobb volt, amit ma hallottam :D

A második szekció előadásait még meghallgattam, de a kérdezz-felelekre már nem tudtam bent maradni, mert át kellett vennem a stafétát az elődömtől, aki délelőtt árulta a könyveket és "terelte" a népet a folyosón :D Szerencsére semmi rendkívül bonyolult feladatot nem bíztak rám – bár a bölcsész lelkemnek néha még a 2500+1000 jellegű összeadások is megrázkódtatást jelentettek. (Szerencsére számlát végül nem kellett írnom, ezért is nagyon hálás vagyok :D) Különösen jól fogyott a Horváth Ildikó tanárnő által szerkesztett új kiadvány, a Modern fordító és tolmács. (Csendben jegyzem meg, én is vettem egyet.)

A harmadik szekcióról tehát lemaradtam, de a negyedikre vissza tudtam ülni, mivel ekkorra már "eltakarítottuk" a könyvstandot. Ez ugyan csak két előadást jelentett, de a jelnyelvi tolmácsolással kapcsolatos egyrészt eleve nagyon érdekelt, másrészt nagyon élveztem is, ugyanis a két előadó felváltva "beszélt": egyszer az egyikük jelelt, a másikuk tolmácsolt, majd fordítva. Sok érdekes és megdöbbentő információ hangzott el :)

A Proford lebonyolításában szervezett tombola 5 nyeremény kisorsolását jelentette, ami alacsony számnak tűnhet, de a nyeremények igen nagylelkűek voltak. (10–20.000 forintos könyvvásárlási utalványok, illetve egy 40.000 forint értékű kupon a Proford őszi, nemzetközi konferenciájára.) Sajnos nem nyertem, pedig sokan, akik bedobták a nevüket a dobozba, idővel eltünedeztek, és többször is új papírt kellett húzni :D

Összességében jól éreztem magam, sokat tanultam is, jól el is fáradtam, úgyhogy eredményesnek könyvelem el a mai napot :D Holnap jön a második nap, az OFFI szervezésében!

Posted in Konferencia

Ausztráliás-filmnézős óra

Óra címe: Nemzettudat és identitás az ausztrál filmművészetben (Nationality and Identity in Australian Film)
Kód: BMVD-014.CK10.04
Típus: Gyakorlat
Oktató: Gall Cecília

Amíg még nem jövök bele nagyon a tavaszi szünetre tervezett pihenésbe, írok gyorsan egy beszámolót :D Ezúttal a másik szabadon választott tárgyamról fogok írni, a péntek délelőttönként esedékes filmnézős óráról. Öt kreditet ér, de cserébe három órás a gyakorlat, kilenctől délig tart. (Emiatt a német–magyar fordítástechnika első bő negyed órájáról lemaradok ugyan, de szerencsére ez nem jelent hatalmas problémát.) Persze azért egy 5–10 perces szünetet be szoktunk iktatni közvetlenül a film megnézése után.

Még a félév első péntekén felosztottuk a filmeket egymás között. Mivel minden óra (több mint) felét filmnézéssel töltjük, de mégiscsak gyakorlatról van szó, az aktív részvétel biztosítása érdekében mindenki "kapott" egy-egy filmet (vagy ketten egyet, mert többen voltunk, mint ahány film és alkalom), amiről kiselőadást kell készítenie. Hogy ezt a film előtt vagy után akarja-e elmondani az illető, az csak rajta múlik. (Én például felét előtte, felét utána mondtam el, mivel a történelmi háttér inkább előtte volt hasznos, a filmről és a történetről szóló érdekességek és háttérinformációk viszont inkább utána.)

Konkrétan a következő filmeket nézzük meg a félév során:

• The Man from Snowy River (1982)
• Ned Kelly (2004)
• Breaker Morant (1980)
• Proposition (2005)
• Picnic at Hanging Rock (1975)
• Gallipoli (1981)
• Sunday Too Far Away (1975)
• Where the Green Ants Dream (1984)
• Crocodile Dundee (1986)
• Mad Max (1979)
• The Castle (1997)

Nem minden esetben volt eddig felirat a filmekhez, ami néha nehezítette a megértést. Egyrészt a filmek jó része nem mai darab, ami a hangminőségen is érzékelhető, másrészt a rendelkezésre álló technikai felszerelés sem kifejezetten state of the art, ami szintén nem javít a minőségen. Ha mindehhez még hozzávesszük a néhol ízes ausztrál dialektust minden csodájával (kiejtés, szókincs) együtt, akkor egy elég izmos hallott szövegértési gyakorlat kerekedik a dologból :D (De hát fordító- és tolmácsképzős létemre aligha panaszkodhatok emiatt, nemde?) 

A kiselőadásokat és a filmnézést minden órán a tanárnő által vezényelt, viszonylag kötetlen beszélgetés követi a filmről, karakterekről, motívumokról stb. Elvileg kell majd írnunk egy 8–10 oldalas beadandót félév végére, de erről még konkrétumokat nem tudok. Úgy érzem, jó választás volt ez a tárgy, mert így egyrészt Ausztráliáról (hopp :D) is megtudok egyet s mást, másrészt kipróbálhatok végre egy filmnézős órát is :) 

Posted in Tantárgyleírás