A konferencia második napja egészen más jellegűnek tűnt számomra, mint az első. Egyrészt a szervezés is más volt – például hozzánk hasonló lelkes hallgatók helyett igen professzionális benyomást keltő hölgyek igazították útba a nagyérdeműt a folyosón, és intézték a regisztrációt. A hangulat is más volt, legalábbis kezdetben: amikor beléptünk a terembe, nagyon halk, nagyon visszafogott suttogás volt a maximum, amit bárki megengedett magának. (Persze ez később a szünetben megváltozott.)
Bár az OFFI szervezésében zajlott a program, az előadókat Horváth Ildikó tanárnő konferálta fel. Mivel bennem az első napból főleg a PhD-s előadások maradtak meg, ez a nap sokkal hivatalosabb hangulatúnak tűnt, hiszen például az OFFI-tól, Igazságügyi Minisztériumból és az EP Magyar Fordítói Osztályáról is érkezett előadó, nem is kis személyiségek. A kávészünetben oldódott a hangulat, érdekes volt megfigyelni, hogy milyen "belterjes" egy társaság ez a fordítóké :D (Talán tíz év múlva én is úgy jövök majd a XXVII. konferenciára, hogy mindenkivel pacsizok, és sok egykori szaktárs ismerős arcát pillanthatom meg :D)
A szünet után a nyelvtechnológiát oktató tanárunk, Tamás Dóra tartott előadást, ez volt az utolsó, amit még meghallgattam. Lényegesen rövidebb volt eleve ez a nap (13:20-tól a program szerint már csak a fogadás, azaz a beszélgetős eszem-iszom volt a program), mint a konferencia előző napja. Itt is hallottam érdekességeket, bár azt hozzá kell tenni, hogy a négy beszéd közül, aminek fültanúja voltam, egyetlen egyet adott elő "szakmabeli", ami kissé érdekes volt :D
XVII. Fordítástudományi Konferencia – 2. nap