Erről még nem is írtam szerintem, pedig eléggé komoly horderejű dologról van szó, ráadásul egy hét múlva már el is kezdődik a szakirányválasztási időszak a Neptunban. A Qtéren lévő tanügyi időrend szerint ugyanis május 18-tól június 25-ig dönthetjük el, melyik szakirányon szeretnénk továbbtanulni, a bírálatokat ezt követően legkésőbb július 17-ig rögzítik, majd a kiértékelésre ugyanezen a napon délután négytől este nyolcig kerül majd sor. Persze ez legtöbbünk számára csak formaság lesz, és nem igazán fogjuk komoly izgalommal kísérni, azért megéri ejteni pár szót erről az egészről.
Azzal már talán mindenki tisztában van, hogy ún. Y-képzésről beszélünk. Ez annyit takar, hogy első évben a leendő fordítók és leendő tolmácsok még egy kupacban vannak, ugyanazokra az órákra járnak, sőt még el sem kell dönteniük feltétlenül, melyik irányba szeretnének majd specializálódni a későbbiekben. Én ettől már előre rettegtem, mert persze belekukkantottam a tanegységlistába, illetve már a felvételi jellegéből is adódott ez a fajta oktatási rendszer. (Miért is kéne mindenkinek fordításból és tolmácsolásból is felvételiznie, ha nem tanítják valamilyen szinten mindkettőt?) A második évtől azonban a gyakorlataink egészen mások, és míg a tolmácsok értelemszerűen a tolmácsolást gyakorolják (nahát :D), addig a fordítók projektmunkákat és fordítói gyakorlatokat végeznek.
Ez egyrészt nagyon praktikus azoknak, akik még nem feltétlenül döntötték el, a nyelvi közvetítés melyik fajtáját szeretnék elsajátítani, kissé idegőrlő viszont az olyanoknak, mint én, akik már évekkel a szakra való jelentkezés előtt pontosan tudták, hogy melyik irányba húznak, és nincs az a pénz, amiért meggondolnák magukat. Persze az is előfordul, hogy meg van győződve az ember A-ról, és végül mégis B-nél köt ki. (Ha jól rémlik, Seresi tanárnő mesélte, hogy ő például így járt.)
Számomra viszonylag meglepő volt, hogy amikor az első félév elején megkérdezték tőlünk, melyik irányba készülünk, a többség még nem döntötte el. Persze, hiszen magamból indultam ki, és nálam szóba sem jöhetett soha a tolmácsolás. (Bár visszajelzésként alapvetően inkább pozitív értékeléseket kaptam tolmács órákon, az a stressz nem nekem való :D) A félév során aztán persze kezdett körvonalazódni a helyzet, és már az első félév végére majdnem mindenki tudta, írásban vagy szóban szeretne-e brillírozni a későbbiekben.
A túlnyomó többség fordítónak készül, és állítólag ez a megszokott tendencia a tanszéken. Körülbelül 80:20 arányban vannak a fordítók és tolmácsok. Ehhez tudni kell azt is, hogy elég tisztességesen "ráijesztettek" a tolmácskodni készülőkre. Az első év alatt körülbelül tízszer hallottuk (keveset mondtam, mindegy :D), hogy az elmúlt évek tapasztalataira építve idén már meggondolják, mindenkit engednek-e tolmács szakirányra, aki jelentkezik. Alapvetően az a hozzáállás a tanszéken, hogy a tolmácsolás nehezebb (erről megvan a véleményem, egyszer majd kitérek rá), és mivel szeretnék elkerülni, hogy diploma nélkül maradjon az, aki nem tud megfelelni a záróvizsgán, ezért már idejekorán szólnak annak, akit nem tartanak alkalmasnak a feladatra.
Ez a gyakorlatban, megmondom őszintén, nem tudom, hogyan és mikor fog zajlani. Főleg a második félév során egyre gyakrabban kérdezgettek minket a tanáraink, hogyan fogunk dönteni, de "hivatalos" keretek között nem került sor ilyesmire. Talán a Neptun jelentkezés és annak elbírálása lesz a rosta? (Vagy csak ránk akartak ijeszteni az egésszel? :D) Annyi biztos, hogy én fordítónak készülök, köszönöm szépen, és ezt május 18-ával (na jó, talán egy-két nappal később) a Neptunban is jelezni fogom.
Szakirányválasztás – fordító vagy tolmács?