Gazdasági alapismeretek vizsga

Amíg még friss az emlék! Ma estem túl a vizsgaidőszak első és egyben egyetlen vizsgáján, a gazdasági alapismeretek szóbelin. (Ezért nem is írtam külön bejegyzést a vizsgaidőszak áttekintéséről – nem sok értelme lett volna :D) Aki egy kicsit is ismer, tudja, mennyire rettegek a szóbeliktől, de mint mindig, most is túléltem a megmérettetést, és most sem ért csúnya véget a történet.

Na, megint olyan számonkérésről írok, amiről még tantárgyként nem írtam... (Ejnye!) Szóval ez volt az a bizonyos tömbösített, péntek délutáni előadás, ami három alkalommal volt megtartva. Leküzdöm a vágyat, hogy írjak az órákról, és rátérek magára a vizsgára.

A közzétett diavetítések elején szerepeltek a tételek, amelyek közül húznunk kellett vizsgán. Hogy legyen valamiféle fogalma a kedves olvasóközönségnek a tananyagról, ezt a tételsort ide diszkréten be is biggyesztem:

1. A fogyasztás és a termelés összehangolása: kereslet, kínálat, piaci ár
2. Nominálbér, reálbér, a jövedelemváltozás hatásai, ár-bér spirál
3. GDP meghatározása, jelentősége
4. Versenyszabályozás, GVH, árudömping, dömpingár
5. Kétszintű bankrendszer
6. Jegybank szerepe, pénzteremtés, infláció
7. Százalékpont, bázispont, irányadó kamatláb, valuta, deviza
8. Államháztartás
9. Költségvetés
10. Adóztatás
11. A fiskális politika hatása
12. A gazdasági és pénzügyi világválság kirobbanása és általánossá válása
13. Devizahitel-válság, válságkezelési programok Magyarországon
14. Nemzeti Eszközkezelő feladata és lehetőségei
15. Az IMF, a Világbank és az EKB szerepe a pénzügyi válság kezelésében
16. Migráció
17. Miért jó vagy rossz a 2015-ös év a világnak, Európának, Magyarországnak?

Tehát ezek közül húztunk egyet, illetve minden tételhez hozzá volt csatolva egy-egy újságcikk is (csak 3-5 soros apróságokra kell gondolni). Ezek nem illeszkedtek témájukban a tételhez, inkább csak egy kiegészítő témát adtak a felelethez. Én például az adóztatás tételét húztam, amelyhez a rezsicsökkentésről szóló szövegrészlet volt csatolva.

Úgy gondolom, érdemes kidolgozni a tételeket olyan szempontból, hogy tudja az ember, miről fog beszélni. A tanárnő értékeli az összeszedett, kerek, egymásból következő, de elkülöníthető gondolatokat, tehát a lényeg, hogy legyen egy stabil és követhető struktúrája a feleletnek, illetve az, hogy folyamatosan beszéljen az egyszeri vizsgázó :) (Ahogy ez szóbeliknél általában lenni szokott.) Az nem jelent gondot, ha esetleg más témához lyukad ki az ember, mint ami a cetlin szerepel, csak legyen logikus az összefüggés.

Egyszerre hárman voltunk mindig bent, két ember éppen dolgozta ki a tételét, míg a harmadik felelt. Tehát két felelésnyi idő volt a felkészülésre, ami körülbelül bő tíz-tizenöt percet jelentett, bár eléggé változó volt a feleletek időtartama. Amennyit én hallottam, azok alapján a feleletek jellege is eléggé eltérő volt. Volt olyan, akitől a tanárnő kérdezett aktualitásokat (pl. párizsi klímacsúcs), de én például csak daráltam a tételemet, és egy idő után leállított a tanárnő, hogy elég lesz. Ennyi volt a felelet, a cikkre rá sem tértünk. :) Mástól viszont pont a cikkről beszélgetett el a tétel helyett, tehát változatos volt a számonkérés.

Említettem, hogy a tételeket érdemes kidolgozni, hogy tudja az ember, miről fog beszélni. Ez nem feltétlenül jelent egyet azzal, hogy csak ezeket kell megtanulni. A dián szereplő és a leadott anyag jó része ugyanis nem szerepel a tételekben, ugyanakkor a cikkekben előbukkanhat (pl. Greenpeace tevékenysége, Széchenyi 2020). (Arról ne is beszéljünk, hogy sokkal könnyebb megérteni az anyagot, ha nem hagy ki a tanulásból oldalnyi részeket a diák :D) A felkészüléshez elkerülhetetlen némi kutatómunka is, hiszen az utolsó tételek között jó párról nem esett szó sem órán, sem a diasorokban.

Nagyon örültem volna, ha a félév elején hallgathattuk volna meg az előadásokat, mert tényleg nagyon jó alapot adnak, de hát késő bánat :)

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Magyar–angol fordítás ZH

Még a 10. héten (azt hiszem :D) írtunk egy ZH-t magyar–angol fordítás órán. Két cikket kellett lefordítani magyarról angolra, helyben, egy óra alatt, mindenféle segédeszköz nélkül. Persze ez nem a fordító vágyálma, és meg is szenvedtünk a feladattal kissé :D Utólag visszakerestem a cikkeket, amelyeket le kellett fordítanunk, hogy valami érdemi tartalma is lehessen ennek a bejegyzésnek:

http://hvg.hu/gazdasag/20151110_Moodys_Ket_szomoru_ev_var_a_vilaggazdasag

http://www.mfor.hu/cikkek/vallalatok/Elhalasztja_a_tozsdere_lepest_a_Waberer_s.html

Számomra egyértelműen a második cikk okozott több problémát, főleg mivel a cégformák nem kerültek elő órán (legalábbis angolon nem – németül tudtam volna őket!), így ezeket nemes egyszerűséggel ki kellett hagynom a fordításomból. Meglepve tapasztaltam, hogy sokaknak érdekes módon pont ez a szöveg okozott kevesebb nehézséget. Mások vagyunk, na :D

A fordításokra az esetek többségében kaptunk érdemjegyet (bár ha jól rémlik, nem mindenki), de ezek a jegyek elvileg nem egyeznek meg a félév végi összesítettel. Ez utóbbit egyébként még nem kaptuk meg, és meg sem nagyon beszéltük órán, így igazából majd "meglepi" lesz, ha bekerül a Neptunba :D De mint mindig, arról is beszámolok majd.

Nos, a cikkeket olvasgatva, azért hosszú utat tettünk meg az első félévhez képest, azt kell mondanom :)

Posted in Számonkérés, ZH

Terminológia ZH

Ahogy azt említettem a pótlások hetéről írt bejegyzésben, tegnap írtuk a terminológia ZH-t. Kihívás lesz objektívan és diplomatikusan írni róla, de azért megpróbálom – mint mindig.

Négy oldalnyi feladatot és 45 percet kaptunk. Az első, amivel szembesültem, az volt, hogy jó pár feladattípussal még sosem találkoztunk, pedig a házi feladatok között aztán volt mindenféle. (Erről jut eszembe, az óráról magáról még nem írtam bejegyzést... Ezt nemsoká pótolom, és akkor kontextus is lesz :D) Például a szavak ellentétének és szinonimáinak megadása (néha olyan out-of-context szavaké is, mint a premium – témától függően kismillió dolgot jelenthet...); igék főnevesítése és fordítva; magyar–angol irányú fordításban hibák keresése; a legvéletlenszerűbb rövidítések feloldása; stb. A házi feladatokban vagy hasonló sem volt, vagy előre megadott lehetőségek közül kellett kiválasztani a helyes megoldást (pl. ellentétek, szinonimák és rövidítések esetében).

Becsúsztak a feladatok közé olyanok, amelyeknek nem tudhattuk a megoldását, mert nem tanultuk (bár ezeket utólag levontuk az összpontszámból); a fordítások, amelyekben 3-3 hibát kellett volna találni, hogy is fogalmazzak... mindegyikben jóval több volt háromnál; néha egyszerűen érthetetlen volt a logika (a tax evasionnek miért ellentéte a tax avoidance? – bár végül itt is több mindent elfogadtunk); valamint elgépelések és értelmetlennek tűnő mondatszerkezetek is bőven akadtak a feladatlapon.

Miután letelt a 45 perc, megbeszéltük a megoldásokat. És mindenki saját magának javította a feladatait.

(I'll let that sink in.)

No, szóval nagyon megbíznak bennünk, ez a lényeg. A javítás sem volt zökkenőmentes, mert ugye javarészt nem feleletválasztós kérdések voltak, így nagy eséllyel mindenki kicsit mást írt, aztán persze jöttek a kurjongatások, hogy ez így jó-e, meg az úgy jó-e. A pontszámok összeadása is kihívást jelentett, mert valahogy a feladatok mellett szereplő számok sokszor köszönőviszonyban sem voltak a valójában szerezhető maximális pontokkal. És ehhez jöttek még az utólagos levonások a még nem tanult kifejezések miatt. Megdolgoztatták a kis bölcsészbuksinkat, az biztos.

Miután mindenki beadta a kijavított dolgozatát, mehettünk isten hírével. Elméletileg ha valaki minden házi feladatot jól (90%+) megcsinált, az plusz egy ötöst jelent a félév végi értékelésre nézve. Hogy a Neptunba mikor kerülnek jegyek, azt még nem tudjuk, de majd utólag beszámolok a fejleményekről :)

Posted in Számonkérés, ZH

Ingyen könyv!

Ez csak egy igazán nyúlfarknyi figyelemfelhívás lesz: az eltereaderről ingyenesen letölthető Horváth Ildikó tanárnő Bevezetés a tolmácsolás pszichológiájába c. könyve! Nem tudom pontosan, időben korlátozott lehetőségről van-e szó, vagy ez már mindig elérhető lesz-e, de csak egy kattintás, úgyhogy simán megéri :)

Posted in Ajánló, Könyvek, Linkek

A pótlások hete visszatér

Te jó ég, már itt tartunk... Nyakig ülök a teendőkben, de ígérem, amint kitör a szünet (ami a tanfolyamot nem érinti, és a szakdogát még annyira sem, de sebaj), behozom a lemaradásomat, már ami a blogbejegyzéseket illeti. Ezt viszont nem halogathatom, mert utólag már kicsit értelmét vesztené :D Eddig minden félévben írtam arról, hogy alakul az utolsó tanítási hét beosztása (az első féléveset itt, a másodikat itt találjátok), és ezt a jó szokásomat most sem szándékozom feladni.

Azt hiszem arányaiban (tehát a mindenkori órarendhez képest) az eddigi legkevésbé szellős pótlások hete lesz ez a mostani. Gyakorlatilag mindössze két óránk van, amivel semmi teendőnk nincs már a héten: a német–magyar fordítás és a magyar–angol fordítás. (Na jó, meg a gazdasági alapismeretek, de az eleve tömbösítve volt, úgyhogy "nem számít".) A német kivételével minden gyakorlatunkból maradt el legalább egy alkalom a félév során, így van mit pótolni. Ráadásul nem is csak láblógatós órák lesznek: projektmunkára még házit is kellett írni, terminológiából pedig konkrétan most lesz a félévzáró ZH.

A tanfolyamot értelemszerűen nem érinti holmi egyetemi szorgalmi időszak (a tanszék-specifikus pótlások hetéről nem is beszélve), ezért az még jövő hétfőn is lesz. Az audiovizuális fordítás órát a tanszék hirdeti, ezért elképzelhető, hogy ideális körülmények között ezen a héten már nem lenne (bár közismereti tárgy, szóval who knows), de mivel maradt el félév közben egy alkalom, ezért mindenképp lesz óra. Bár ez szerencsére a láblógatós kategóriába fog tartozni, ugyanis jórészt a saját magunk által szinkronizált Trónok harca részt fogjuk megnézni :D (Erről még majd mesélnem kell!)

Az irányított fordítói projektmunka sem volt minden héten megtartva, ezért itt is pótolunk. Ráadásul mivel nem tanszéki tanár tartja az órát, igazából tőlünk tudja csak, mikor van például őszi szünet vagy pótlások hete. Mai határidővel még házi feladatot is le kellett adnunk (panaszkezelés témakörben), úgyhogy itt nem álltunk le a munkával a félévzárás közeledte ellenére sem.

A kis kurta angol–magyar fordítás egy félév végi konzultációt jelent. Ahogy azt a tárgyleírásban már említettem, készítenünk kell egy portfóliót a félév során elkövetett (:D) fordításainkból és az azokon eszközölt javításokból, amit megmutatunk a tanárnőnek, illetve most fogjuk megtudni az értékelés eredményét is. Múlt héten a tanárnő kiosztott egy papírt, amin (ha jól emlékszem) negyed órás időintervallumokba be lehetett írni magunkat, hogy ne csődüljön mindenki egyszerre a tanárnő irodájához. Mivel (ezek szerint) maximum negyed órás elbeszélgetésekről lesz szó, az órarendben is csak egy rubrikát kapott az esemény :D

A szerda délutáni német–magyar fordítás, mint már említettem, nem aktuális, mert nem maradt el belőle egy sem. A csütörtök kora délutáni magyar–angolból elmaradt ugyan egy, de úgy döntöttünk, majd következő félévben pótoljuk be, mivel amúgy is már a jogi szövegekbe kóstoltunk volna bele az adott órán. A terminológia óra pedig a hét csúcspontja és egyben záróakkordja lesz, ugyanis most fogjuk írni a ZH-t, ami gyakorlatilag a félév végi jegyünket jelenti. (Azaz aki elég szorgalmasan írta a házi feladatokat, annak az még beszámít az értékelésbe.)

Lényeg a lényeg, nem különösebben nyugis ez a hét, de legalább ez az utolsó :D Utána pedig jön a vizsgaidőszak. De az már egy másik bejegyzésbe tartozik :)

Posted in Órarend

Stúdiólátogatás

Ha másról nem is, erről mindenképpen szeretnék írni, amíg még friss(?) az élmény. Szóval szerdán délután stúdiólátogatáson voltam a Pannónia Sound Systemben. A Hungarovox tanfolyamának keretein belül van lehetőségünk bekukkantani a stúdió mindennapjaiba :) Egy előzetes telefonos egyeztetés után csak szépen besasszézunk, és beülünk valamelyik szobába, hogy élőben is lássuk, hogy működik ez az egész.

Annak idején Kálmán Judit említette ugyan, hogy szerinte ez a lehetőség a tanfolyam legkomolyabb előnye, de tapasztalat híján nem tudtam, elhiggyem-e :D Most viszont be kell ismernem, hogy teljesen igaza van, mert ez hatalmas különbséget jelent. Ha rajtam múlna, nem is engedném, hogy szöveget fordítson olyan, aki még sosem ült be egy-két órára a rendező meg a hangmérnök háta mögé, és nem nézte végig, mennyit szenvednek például egy rosszul megírt dialóguslistával.

Most már tudom, hogy igenis hatalmas jelentősége van a szövegben jelölt szüneteknek, levegővételnek, nevetésnek. Hogy nem szabad elmismásolni a szöveghosszt, mert ha én nem veszem a fáradtságot, hogy picit kurtítsak vagy nyújtsak azon a kiálláson, akkor bizony a rendezőnek és a színésznek kell ott, helyben, lehetőleg három másodperc alatt megoldani a problémát. Hogy igenis érdemes hangosan felolvasni (egy ideális világban ugye ráolvasni) a szöveget, különben sosem jövök rá, mennyire értelmetlen / életszerűtlen / szóismétléses mondatokat adok szegény színészek szájába.

Az egész látogatás rendkívül pozitív élmény volt. Mivel magamból indultam ki, tartottam tőle, hogy nem fognak kitörő örömmel fogadni a stúdióban, hiszen lássuk be, egy vadidegen vagyok, aki beül mögéjük/melléjük, és árgus szemekkel figyeli, ahogy dolgoznak. (Engem a világból ki lehetne kergetni ezzel.) De semmi hasonlót nem tapasztaltam, sőt! Úgy vettem észre, örülnek neki, hogy van olyan leendő reménybeli dramaturg, aki bemegy a stúdióba és a kis jegyzetfüzetkéjével felfegyverkezve, szivacsként igyekszik magába szívni a tudást. Bármit kérdezhettem, a rendező és a színészek is adtak tanácsokat, és nagyon sokat tanultam. Néha még az ad-hoc szövegátírás folyamatába is bevontak, és még meg is fogadták a tanácsomat! :D

Végig nagyon jó volt a hangulat, repkedtek a poénok, csipkelődések (néha a szitkozódások, de hát van ez így :D), és rettentően pörgősen zajlott minden. Több színész is beugrott két-három mondatot felmondani, aztán már el is tűnt – valószínűleg egy másik szobába, újabb egy-két mondatra :) És bár a szöveg, amivel a legtöbbet dolgoztak éppen, nem volt tökéletes (szerintem olyan nincs is), nem láttam rá példát, hogy fennhangon elkezdték volna szidni a dramaturg felmenőit – bár lehet, hogy az én jelenlétem miatt fogták vissza magukat :D Két felvétel között, egy kötetlenebb beszélgetés során viszont kiderült, pontosan tudják, mennyire lehetetlenül rövid ideje van a szövegfordítóknak is a munkájukra, és nem csak ők csinálnak mindent lóhalálában.

Tehát szerda délután, egy hosszúra nyúlt stúdiólátogatás során találkozhattam többek között Kosztola Tiborral, Németh Gáborral, Kisfalvi Krisztinával és Mikula Sándorral is. Elvileg nincs megkötés, hányszor mehetünk stúdiólátogatni (nyelvészeti bravúr!), úgyhogy ha időm engedi, biztos megyek még. Nagyon élveztem :D

Posted in Hungarovox tanfolyam

Német–magyar gazdasági szakfordítás

Óra címe: Szakfordítás (gazdasági) CA
Kód: BMA-FTOD-303/A-né
Típus: Gyakorlat
Oktató: Zachar Viktor

Amint azt a fentebbi sorok igazolják, a német–magyar fordítás terén nem került sor oktatóváltásra, így a legtöbb általános jellegű információ az első illetve a második félévben tapasztaltaknak megfelelően alakul. (Értendő ez az értékelésre, az órák menetére stb.) Éppen ezért inkább csak arról írnék, mi változott.

Nem meglepő módon lényegesen nehezebbek a szövegek. Számomra például csak most vált egyértelművé, hogy ugyanazokat a szövegeket kapjuk fordításra, mint azok, akiknek a B nyelvük a német, csak éppen kicsit vajszívűbb értékelésben részesülünk. (És – mint kiderült – ez már az első évben is így volt!)

Eddig jórészt apróbb félreértésekre került csak sor, ami mindig csak egy-két embernél jelentkezett. Egy-egy szót benéztünk (csak hogy szépen szabatosan fogalmazzak :D), belekavarodtunk a német nyelv csodálatos mód-rengetegébe (a Konjunktiv halálom napjáig kísérteni fog), de égbekiáltó böszmeségeket azért nem nagyon írtunk a fordításainkba. Ebben a félévben viszont már többször is előfordult, hogy kollektívan, csoportszinten belesétáltunk egy-egy "csapdába", azaz mindannyian félrefordítottunk valamit. Azt hiszem talán ez illusztrálja leghűbben, hogy mennyivel nehezebbek az idei szövegek.

Szintén ezen az órán szembesülünk vele leginkább, mennyire elválaszthatatlan egységet alkot a jogi és a gazdasági szövegek világa. Míg a fordítandó terminológia jó része gazdasági, hiszen ez a félév tananyaga (tőkeemelések, részvénytársaságok, önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezetők, igazgatósági tagok és taggyűlések), a szövegek általában jogi keretbe vannak foglalva (kérelem, tanúkihallgatási jegyzőkönyv stb.). 

Amikor marad időnk, terminológiai szövegekkel foglalkozunk. Eddig például végigvettünk olyan kategóriákat, mint a kft., rt. és társai, felépítésükkel, jellegzetességeikkel. (Természetesen német vonatkozásban.) Ez egyébként hatalmas segítség, főleg mivel az alapozó(!) elméleti előadásokra majd csak novemberben kerül sor. (Ez kétségtelenül egy nagyon suta megoldás, mert minden fordítási gyakorlaton – joggal – azt várnák a tanáraink, hogy az elméleti magyarázatokkal már nem kell bíbelődniük, ez sajnos nagyon távol áll az igazságtól. Mivel a csoportban majdnem mindenki csak három év bölcsészháttérrel rendelkezik, ezért az általános műveltségünk gazdasági szempontból igencsak hiányos, így még csak erre sem tudunk hagyatkozni.)

A nehézségen kívül a terjedelmen is érezni, hogy "szintet léptünk", ugyanis általában hosszabb szövegeket kapunk, mint előző évben. Összességében tehát én úgy érzem, jóval több idő- és energiabefektetést igényel az óra, mint eddig, de ez tulajdonképpen minden gyakorlatunkról elmondható, és igazából így van rendjén. (Már ha figyelembe vesszük, hogy alapvetően nincs sok óránk.)

Posted in Tantárgyleírás

Angol–magyar gazdasági szakfordítás

Óra címe: Szakfordítás (gazdasági) BA
Kód: BMA-FTOD-301/A1 (német C1)
Típus: Gyakorlat
Oktató: Eszenyi Réka

Kitört az őszi szünet! Amiből én még nem sokat érzékelek, mert házik ettől még akadnak bőséggel, és a Hungarovox tanfolyam sem igazodik a tanítási rendhez. Szóval nem unatkozom, de nyilván mindennek nekiállok, csak tanulni ne kelljen :D (Most épp blogot írok, nemsoká biztos elkezdek majd rendet rakni a lakásban, vagy ilyesmi.)

Na szóval, mit írjak erről a gyakorlatról. A tanszék legújabb számítógépes termében van, de helyileg nem a tanszéken, hanem az R épület alagsorában. Van jó pár gép (több, mint a tanszéki nyelvi laborban), és fel is vannak szerelve programügyileg. (Az egyetlen, amit hiányolok a teremből, az a szellőztetés igényét kielégítő ablak, de hát alagsorban vagyunk, és nem lehet minden fenékig tejfel.)

Minden hétre kapunk házi feladatot, ezalatt általában 500–1 000 szavas szövegeket illetve szövegrészleteket kell érteni. Van köztük OECD eredményektől elkezdve audit jelentésen át marketingprospektusig mindenféle finomság. A fordításokat memoQ-ban kell elkészíteni, és papírforma szerint szombat éjfélig kell elküldeni a tanárnőnek Word dokumentum formájában. (Vagyis elvileg kétnyelvű fájlba kellene exportálni, de ezt a legtöbbünk memoQ-ja valamiért nem engedi – talán az ideiglenes licenc egyik korlátozása?) Mellékelni kell glosszáriumot (nagyon fontos a forrás!) és fordítói jegyzeteket is. A tanárnő minden héten kijavítja körülbelül két-három emberét, visszaküldi megjegyzésekkel és értékeléssel, majd órán közösen átbeszéljük a szöveget.

Ezenkívül minden órán tart egy vagy két ember kiselőadást is egy korábbi (vagy aktuális) fordítási megbízásáról is. Ez többségünk esetében a szakmai gyakorlat idején fordított szövege(ke)t jelenti, de persze vannak, akiknek már van "éles" tapasztalatuk is. Lehetőség van rövidke diavetítés kíséretében – vagy éppen anélkül – mesélni a fordításról (terjedelem, rászánt idő stb.), nehézségekről, használt forrásokról, a kapott visszajelzésről, ilyesmi.

A félév elején kiosztott tanmenet (órán módosított változata) szerint mindenkinek két szövege kerül kijavításra a félév során, ezek egyenként 30-30%-át teszik ki a félév végi érdemjegynek. Ezenkívül fogunk írni az utolsó előtti órán egy zárthelyi fordítást, ami szintén 30%-ot fog érni, valamint a fentebb említett kiselőadás a maradék 10%-ot teszi hozzá a jegyhez. A félév során érdemes gyűjteni az órán megbeszélteket, illetve a tanárnő javításait is, mert félév végén egyfajta portfólióba kell majd rendezni a fordításainkat és a módosításokat/megjegyzéseket, ezt pedig a tanárnő át fogja nézni. (Nem kötelező kinyomtatni egyébként, digitális formátumban is megfelel.)

Az előző félévhez viszonyítva mennyiségileg érezhetően több házi feladatot kapunk, és persze a szövegek szakmai jellegéből adódóan nagyobb kihívást is jelentenek. A tanárnő arra buzdít minket, hogy a glosszáriumunk összeállításakor magyar és angol nyelvű definíciókat is keressünk az egyes kifejezésekre, ami szintén komoly gondokat tud okozni, mert azért az internet nincs telezsúfolva gazdasági szakkifejezések megbízható meghatározásaival (legalábbis nem magyarul). Szintén gyakran előfordul, hogy egy-egy megfogalmazással (nem terminussal!) kapcsolatban merül fel, hogy használjuk-e ezt így egyáltalán, tehát érdemes párhuzamos szövegeket bújni.

Posted in Tantárgyleírás

Diplomamunka – 1. rész

Na, ezennel kidugtam a nózimat a házi feladatok és egyéb kötelezettségek végeláthatatlan halmából, és írok egy bejegyzést :D Amilyen kevés óránk van, annyira sok házink, úgyhogy nem unatkozunk. (A szakmai gyakorlattal karöltve meg végképp nem. Arról is írok majd! Meg a tanfolyamról! Egyszer :D)

Tavasszal kell leadni majd ugyan a diplomamunkát, de már most beindult a gépezet. A legelső lépés a témavezető kiválasztása, esetleg a témáé, amivel kapcsolatban szöveget keresünk. (Van ugyanis olyan, aki a témavezetőnek való felkéréskor rákérdez a tervekre, bár ilyenkor a legtöbben még nem várnak konkrét szövegjavaslatot.) Mi angolosok jó sokan vagyunk, így egy-egy tanárra kellemes mennyiségű szakdolgozó jut. Minden tanár más, de én úgy látom, a többség alapvetően nem csinál gondot abból, hogy akár teljesen ismeretlen diákok témavezetését is elvállalják.

Az én témavezetőm Sellei Iván, ahogy erre már az első évben fény derült. Ő például viszonylag kevés diákot vállal, ez valószínűleg abból (is) fakad, hogy megbízott előadóként dolgozik a tanszéken, nem pedig főállású oktatóként, mint például Eszenyi tanárnő vagy Boronkay tanárnő. A hivatalos határidőkhöz képest mindent egy kicsit korábban kell megcsinálni és leadni neki, aminek én különösen örülök, mert hajlamos vagyok mindent az utolsó utáni pillanatra hagyni... Így biztosan nem fogok kicsúszni az időből.

Ha a témavezetőnkkel lezsíroztunk mindent, akkor a következő lépés a diplomamunka címbejelentő kitöltése és leadása. Idén a leadás határideje október 16., ezért érdemes (volt) úgy ütemezni az aláírások beszerzését, hogy ebbe még beleférjünk. Nemcsak a témavezetőnktől kell ugyanis írásos hozzájárulást kérnünk, hanem a tanszékvezetőtől is – a mi esetünkben tehát Horváth Ildikó tanárnőtől. Be lehet vonulni hozzá autogramot (és pecsétet) kérni egyesével is, de talán mindenkinek kényelmesebb, ha a csoportfelelős egy csinos paksamétában, egyben adja le a papírokat, amiket aztán egyben vissza is kap, kitöltve.

A címbejelentőre még nem kell a pontos címet ráírni, csak egy általánosat, ami pedig mindenkinek ugyanaz: Szakszöveg fordítása idegen nyelvről magyarra. (Illetve ennek permutációi, láttam én már a Szakfordítás angolról magyarra verziótól kezdve gyakorlatilag mindent. Nem hinném, hogy ez létfontosságú lenne. Főleg, mivel bizonyos körbeküldött dokumentumokon így, másokon meg amúgy szerepel.) Tehát ekkor még a többség nem is tudja, milyen szöveget fog fordítani, talán még a témát sem – bár ekkor azért már érdemes elgondolkodni rajta.

A végleges címet (tehát a kiválasztott szövegünk magyarra fordított címét) majd március elején kell megadni, és papíron az első 10 000 leütésnyi fordított szöveget is körülbelül ilyenkor kell elküldeni a témavezetőknek. Ezt követi nem sokkal az első személyes konzultáció (március harmadik hete), majd a második (április első hete). Persze mindez valójában a témavezetőkön múlik, és ők határozzák meg az időpontokat. Magát a diplomamunkát a TO-n majd áprilisban kell leadni. Minderről majd külön-külön beszámolok :)

Mi jelenleg egyébként ott tartunk, hogy csütörtökön leadtam a címbejelentőinket a titkárságon, és remélhetőleg a kedd reggeli órám előtt/után már fel is tudom majd venni őket kitöltve. Aztán már csak a TO-n kell leadni, és onnantól pár hónapig "nyugi van" – már ami az ügyintézést illeti.

Posted in Diplomamunka, Ügyintézés

Irányított fordítói projektmunka

Óra címe: Irányított fordítói projektmunka
Kód: BMA-FTOD-305/A/A1(német C1)
Típus: Gyakorlat
Oktató: Snopek Márta (és mások)

És igen, sikerült (részben) kiásnom magam a házi feladatok tengeréből! Jól rákapcsoltunk így a második évre, mi tagadás, nem unatkozom... Annak ellenére sem, hogy az órarendem ránézésre szellősnek tűnik :)

Írok gyorsan az egyik óránkról, amíg még nem üt be a lelkiismeret-furdalásom, és nem inalok vissza fordítani valamit. Szóval itt van ez az irányított fordítói projektmunka c. gyakorlat, amiről előre nem sokat tudtunk, de szerencsére hamar kiderült, mire számíthatunk.

Az órákon nagyrészt fejtágítás zajlik, eddig például hallottunk arról, milyen részfolyamatai vannak egy fordítási megbízásnak, azaz mi történik az ajánlatkérés és a kész fordítás elkészülte előtt/közben/után. Szintén kitértünk a fordítóirodáknál jellemző beosztásokra és az ehhez tartozó feladatokra, a megbízással kapcsolatos esetleges kérdésekre, problémákra... Szóval egy kis bepillantást nyerhetünk egy fordítóiroda rendszerébe, a projektszemléletbe.

Emellett fogunk projektet szimulálni is, kis csoportokban. A három fős csoportokat már meg is alkottuk, fordítani mindenki fog, illetve ezen kívül minden csoportban van egy projektmenedzser, egy lektor és egy terminológus is. Szöveget még ugyan nem kaptunk, de ha minden igaz, a megrendelés beérkezésétől elkezdve a kész fordítás visszaküldéséig minden mozzanatot "szimulálni" fogunk a félév során. Ahogyan azt korábban már említettem, az órából végül csak másfél óra zajlik az egyetemen, az óraszámok fennmaradó részét a projektszimuláció teszi ki, amit minden bizonnyal otthon végzünk majd. 

Többször is kapunk majd vendégelőadókat, hogy több szemszögből is halljunk arról, milyen az élet a fordítópiacon :) Ezen a héten például Bán Miklós, az Espell ügyvezetője tartotta az órát, és a Fordítópiaci Együttműködési Megállapodásról hallhattunk részletesen. 

Mást talán nem akartam írni... ha mégis, majd jól megszerkesztem a bejegyzést :D

Posted in Tantárgyleírás

Új könyvtári nyitvatartás

Hétfőn egy barátnőmmel nagy elánnal be akartunk vonulni a könyvtárba, aztán jól visszapattantunk az ajtóról. Amint azt Papp Jutkától megtudtuk, pont előző nap érkezett meg hozzá az új nyitvatartási rend (az új helyesírás szerint bizony egybe kell írni, just sayin'), és 8:30 helyett csak 12:30-től volt lehetőségünk bejutni. (Nem mentünk ám oda 8:30-ra, nem kell kétségbeesni, csak 10-re :D) Hogy mások ne járjanak így, kiteszem ide a jelenlegi beosztást is (csak így fényképezve):

A pénteki nap elejét az előző beosztáson átírták 8.00–10.00-re, ez gondolom majd itt is megtörténik.

Posted in Könyvtár

Szakmai gyakorlat az Amnesty Internationalnél

Azt hiszem most már bátran leírhatom, hol is fogom tölteni a szakmai gyakorlatomat, mert így másodjára sikerült tető alá hozni a dolgot :) Miután az első próbálkozás a körülmények összjátéka miatt kudarcba fulladt, Sellei Iván segítségével fel tudtam venni a kapcsolatot az Amnesty International irodájával. Miután véglegessé vált az órarendem, jeleztem, hogy most már van mivel kalkulálni, így a mai napra meg is beszéltünk egy találkozót.

Bár egyelőre csak a bemutatkozásokon és az alapvető egyeztetésen vagyunk túl, első benyomásom szerint nagyon közvetlen és barátságos csapatba fogok kerülni. Álmaimban sem reméltem, hogy ennyire a végletekig rugalmas hozzáállással találom majd szembe magam, ugyanis gyakorlatilag felajánlották nekem, hogy be is járhatok az irodába, de otthonról is dolgozhatok. Végül ennek egy kellemes keverékében állapodtunk meg: péntekenként 9-től délután 2-ig bent leszek, a hét többi részében pedig otthon dolgozom.

Úgy érzem, számomra ez a létező legideálisabb megoldás. Az órarendem nagyrészt úgy alakítaná, hogy egyszerre csak egy-két órát tudnék bent lenni az irodában, és nyilván végig azon pörögnék, mikor kell indulnom órára stb. Így viszont a péntek az irodáról fog szólni, egyébként pedig itthon fogok fordítani. Azt semmiképp sem tartottam volna célravezetőnek, hogy csak itthon dolgozzak, mert egyrészt szerettem volna közelebbi kapcsolatba kerülni az iroda dolgozóival, másrészt így esélyem nyílik kicsit belepillantani a szervezet mindennapi életébe – bármennyire kaotikus és a szokásostól eltérő legyen is jelenleg.

Egy nagyobb projekten fogok dolgozni, ami előreláthatóan ki fogja tölteni a 60 órát, illetve ezen kívül előfordulhat, hogy ha éppen bent vagyok az irodában, aktuálisan egy-két sürgősebb fordítási feladatba is besegítek majd. A gyakorlati idő végén (amiről még nem beszéltük meg pontosan, mikor is lesz) kapok majd ajánlólevelet is a remélhetőleg sok-sok tapasztalat mellé :)

Örülök, hogy végre sikerült nyélbe ütni ezt a szakmai gyakorlatos dolgot, és remélem, sokat fogok tanulni, illetve jól is fogom érezni magam az Amnesty-nél :)

Posted in Gyakornoki program

Végleges(...?) órarend!

Vége is az első hétnek, és ezzel a tipikus óratologatós időszaknak is. Ezek szerint sikeresen limitáltam a publikált órarendverziók számát kettőre, ami egész jó eredménynek mondható :D

A keddi nap esetében a legfeltűnőbb talán a változás. Kiderült, hogy az irányított fordítói projektmunka bár Neptunban (az óraszámnak megfelelően) hatig van meghirdetve, ebből valójában csak az első másfél óra van megtartva tanárostól-tantermestől, mivel magát a kurzust amúgy is végig fogja kísérni egy folyamatos otthoni munkát igénylő projektszimuláció. Így egy ideig még keddenként is világosban érhetek haza :D

Szerdán egy óra sem maradt a "helyén", már ami az időbeosztást illeti. Az angol–magyar fordítás óra 10:30 helyett 10:15-kor kezdődik, a német–magyar pedig 12:30 helyett 12:00-kor. Így az ebédet valószínűleg nem érdemes a két gyakorlat közötti negyed órába sűríteni, de legalább már fél kettőkor szabadulunk.

A csütörtök maradt úgy, ahogy meghirdetésre került: 14:15-től magyar–angol fordítás, 16:00-tól pedig terminológia. (Itt már nem sok esély van a világosban közlekedésre, bár most még kivitelezhető :D)

Szóval ez a féléves órarend, ezzel barátkozom épp. Őszintén szólva nagyon szimpatikusnak találom az eddigiekhez képest, hiszen az órák közötti lyukak vagy olyan hosszúak, hogy nyugodtan hazajöhetek ebédelni, miegymás (ld. kedd), vagy annyira rövidek, hogy még unatkozni sem lesz időnk (szerda és főleg csütörtök). Az előadás tömbösítését is örömmel fogadtam, hiszen másképp ebből is 45 perces kis előadáskák lettek volna, ahogy azt már korábban kifejtettem.

A tanfolyam a saját saram, ha én nyolckor akarok hazajárkálni, akkor igyam meg a levét :D

Nem utolsó szempont, hogy egészen szakmaigyakorlat-barát az órarend. A hétfő és (majdnem minden) péntek teljesen szabad, illetve a szerda délután és a csütörtök délelőtt is könnyedén "hasznosítható" ilyen célokra. Ha minden jól megy, jövő héten már erről is többet tudok majd – természetesen arról is be fogok számolni :)

Posted in Órarend

Könyvtár

Már kedden megörökítettem az aktuális félévre érvényes könyvtári beosztást, amit az ajtóra tesznek mindig ki, de csak most jutottam el odáig, hogy prezentálható formába hozzam :D A táblázatot gyorsan bepötyögtem Wordbe, és ezúttal változatlanul hagytam az összes sajátos rövidítést és rejtjelezést :D A könyvtári illetve kölcsönzős időpontokat azért bejelöltem szürkével, mert végül is a többi "érdektelen" a könyvtárazni óhajtónak. (Aki nagyon unatkozik, az persze nyugodtan nekiállhat a rejtjelfejtésnek :D)

Posted in Könyvtár, Közérdekű

Audiovizuális fordítás angolul

Óra címe: Audiovizuális fordítás angolul
Kód: BMVD-160:26
Típus: Gyakorlat
Oktató: Sereg Judit

Alig vettem le a cipőm meg a kabátom, már itt ülök a gép előtt (nem rendhagyó), hogy írhassak az első órámról (rendhagyó) :D Nagyon kellemes felütése volt ez a félévnek, annyi biztos. Végig meg volt tartva az óra (ez gyakorlatoknál nem mindig van így az első héten), és én már ez alatt a másfél óra alatt sokat tanultam :)

Első körben bemásolnám a sillabuszt (esküszöm életemben nem hallottam még ezt a szót így, magyarítva, és lám, létezik! még a Chrome se húzza alá!), aztán rátérek a személyes élményeimre:

A tanév menete: 

szeptember 8. – Bevezető óra
szeptember 15. – Elméleti alapozás, hangalámondás
szeptember 22. – Hangalámondás I.
szeptember 29. – Hangalámondás II.
október 6. – Hangalámondás III.
október 13. – Elméleti alapozás, felirat
október 20. – Feliratozás
október 27. – Őszi szünet
november 3. – Elmarad az óra
november 10. – Elméleti alapozás, szinkron
november 17. – Szinkron I.
november 24. – Szinkron felvétele
december 1. – Szinkronkritika
december 8. – Lezárás

Követelmény: 

Az óra teljesítésének feltétele a félév során 3-nál nem több mulasztott óra, aktív részvétel az órai munkában, és minden házi feladat beadása határidőre.

Ez tehát a tanmenet és a követelmények. A mai bevezető óra keretében tisztáztunk néhány fogalmat (tekercs, dialóg, megszólalás, script/szövegkönyv stb.), illetve egy kis betekintést nyerhettünk a stúdiók működésébe, munkafolyamatokba is. Rengeteg, számomra meglepő információ hangzott el (pl. a szinkronszínészek általában külön-külön mondják fel a szövegeiket, és csak utólag lesznek a hangfelvételekből dialógusok; milyen okok játszhatnak közre abban, hogy több szinkronja is létezik egy filmnek/sorozatnak; stb.), hihetetlen érdekes dolgokat mesélt Sereg Judit. (Aki egyébként PhD hallgató, és emellett már évek óta az audiovizuális fordítás területén dolgozik.)

A tanmenet alapján körülbelül el lehet képzelni, mivel fogunk foglalkozni a félév során. A félév vége felé esedékes "szinkron felvétele" eseménytől egyszerre tartok és várom :D Sereg Judit ugyanis tartott előadást a fordítástudományi konferencián, ahol volt szerencsém megnézni az előző félév diákjai által felvett, "home-made" szinkronizált jelenetet :D Kicsit riasztó, mert úgy érzem, sokkal nehezebb a dolog, mint amilyennek elsőre hangzik és tűnik :D De ez még úgyis a jövő zenéje.

Már most úgy érzem (mit érzem, tudom!) hogy a maradék két szabad kreditemet nagyon bölcsen "költöttem el", és élvezni fogom az órákat :D Judit nagyon közvetlen, barátságos, jó humora van, és nem okoz számára problémát az előadás, óratartás sem (ami azért a fordítóknál buktató lehet, valljuk be, nem véletlenül nem lettünk tolmácsok :D), persze már van tapasztalata is a dologban, ha jól rémlik, ez a harmadik félév, hogy a tantárgy meghirdetésre került.

Valószínűleg fogok írni a félév közben is az élményeimről, tehát nem ezzel a korai (és némileg kezdetleges :D) tantárgyleírással szúrom ki az idetévedők szemét :D Úgy gondolom, lesz miről mesélnem :)

Posted in Tantárgyleírás

Órarend!

Most, hogy szépen sunyiban elkezdődött a szorgalmi időszak és az új tanév, akár írhatnék is az órarendemről :D Így 4+ év egyetemi témájú blogolással a hátam mögött végre sikerült meggyőznöm magam arról, hogy nem érdemes rögtön a legelső, véglegesnek hitt órarenddel kitapétázni a blogot, mert úgyis fog még változni. Annyira sikerült visszafognom magam, hogy csak most, az első hét előtt teszem közzé a tényállást, de azért azt hozzá kell tenni, hogy ha valóban biztosra akarnék menni, még várnom kéne egy hetet :D Több tantárgynál is előfordult ugyanis, hogy közös megegyezéssel, az első hét folyamán megváltoztattuk az időpontot.

Térjünk rá az órarendre. Ami a balról-jobbra olvasás hagyományát hűen tisztelőknek először feltűnhet, az a szinkrondramaturg tanfolyam :D A szakmai fórumos előadások között volt egy, amelyet Kálmán Judit, a Hungarovox Stúdió munkatársa tartott. Tőle hallottunk a szinkrondramaturg, azaz filmszövegfordító tanfolyamukról. Rögtön felkeltette az érdeklődésemet a dolog, elég hamar el is döntöttem, hogy nekem ez kell, és mivel azóta sem gondoltam meg magam (nálam azért ez nagy szó!), 14-én el is megyek a tájékoztatóra, és ha minden jól megy, a hétfő esti programom ennek fényében alakul majd minden héten. (Természetesen fogok írni részletesen a tanfolyamról!)

A hétfő ettől eltekintve teljesen üres, tehát ha merő passzióból nem keresnék magamnak elfoglaltságot, bizony üres lenne az oszlop. (Kellemes meglepetés egyébként, ha az első éves órarendekhez viszonyítunk.)

A kedd az utolsó szabadon választott tárggyal kezdődik, a már korábban emlegetett audiovizuális fordítással. Nagyon szépen ki fogják egészíteni egymást a hétfő estével, kész szakértő leszek félév végére :) Mint említettem, erről az óráról a szakos tájékoztatón értesültem, és nagy szerencsémre be is kerültem a 15 fős keretbe. Izgatottan várom!

A kedd délutánt az irányított fordítói projektmunka tölti ki. Erről az óráról igazából annyit tudok, amennyit A modern fordító és tolmács c. könyvben olvastam :D (Ugye, aki komolyan veszi a kötelezőket!) A cikk szerint a tárgy az előző féléves nyelvtechnológiai alapismeretek c. kurzus folytatásának tekinthető. Ha hihetünk a leírtaknak, ebben a félévben konkrét projektek szimulálásán keresztül fogunk megismerkedni a fordítási projektmenedzsment folyamatának lépéseivel. Emellett pedig folyamatosan fordítási projektfeladatokon is fogunk dolgozni. (Csapatmunkára felkészülni!)

A szerdai nap teljesen humánus időbeli elrendezést mutat (most nem a mi csoportunknak jutott a két és fél órás lyuk, amiért rettentő mód hálás vagyok!). Az angol–magyar gazdasági fordítást az EU-s és a nemzetközi szervezetes előadásokról már jól ismert Eszenyi Réka tanárnő tartja majd, ráadásul az órarend tanúsága szerint minderre az új, nagyobb számítógépes teremben (hivatalos nevén talán fordítólabor? vagy valami hasonlóan hangzatos), az R épület alagsorában kerül majd sor! (Élmény lesz első körben megtalálni, én ott mindig eltévedek :D)

Ezt követi majd a német–magyar gazdasági fordítás óra, amit mindannyiunk nagy örömére ezúttal nem száműztek péntek délutánra :)

Csütörtökön a magyar–angol gazdasági fordítás még nem tudjuk, hol lesz, ami nem meglepő, mert elvileg több mint húsz főt kell bezsúfolni majd egy adott terembe. Ahhoz képest, hogy első évben mennyi óránk volt Paullal, mostanra csak ez az egy maradt. Gondolom, az elvárás léce szokás szerint még feljebb kerül majd, lassan már távcsővel kell keresgélni :D (Challenge accepted!)

A szakmai terminológia óra nem pontosan tudom, mit is fog takarni, szókincsgyarapításon kívül...? Mindenesetre felkészülök az instant depresszióra, már a teremből kifolyólag :D Az I épület alagsorában ugyanis a némileg nyomasztó, pincehangulatú termekbe csak résnyi ablakokon keresztül szűrődik be a fény. Na de ez nem fog eltántorítani semmitől :D

A gazdasági alapismeretek az egyetlen előadásunk a félévben, és ezt is tömbösítve fogják megtartani nekünk. Ennek igazából nagyon örülök, mert az óraszámból kiindulva minden héten 45 percre kellene egyébként bevonulnunk az egyetemre – ráadásul a jelek szerint péntek délutánonként. Így viszont gyakorlatilag elmondható, hogy a péntekünk is (három kivétellel) szabad marad, így az egyetem részéről négy nap a hétvége, három a hétköznap :D (Persze ehhez társul a szakdolgozat, illetve esetemben a szakmai gyakorlat is. Nem fogok unatkozni.)

Posted in Hungarovox tanfolyam, Órarend

Szakos tájékoztató 2015

Ma került sor az idei szakos tájékoztatóra, délben, a Kerényi teremben. Különösebben nagy hűhót nem csaptak a dolog körül, olyan értelemben, hogy a BTK beiratkozással kapcsolatos oldalán elejtett háromsoros megjegyzésen kívül máshonnan én nem értesültem az eseményről. Bár másodévesként nem is feltétlenül szükséges megjelenni, mert újdonságot viszonylag keveset hall az ember egy év után :)

Azért mégis elhangzott (és papírra nyomtatva elém került) olyan, amiről eddig nem tudtam. Ilyen például a Sereg Judit által tartott, BMVD kóddal (de csak nekünk, másodéves FTT-seknek) meghirdetett audiovizuális fordítás kurzus. Nagyon belelkesültem! :D És pont két kredit, amennyire még szükségem van a szabadon választandók teljesítéséhez. (Arról nem is beszélve, hogy nagyon szívesen foglalkoznék ilyesmivel diplomaszerzés után, de erről még fogok írni.) Szóval amint megláttam a kiosztott papíron ezt a tárgyat, serényen rávetettem magam a Neptunban, ugyanis ma délután négykor véget ér a rangsorolásos jelentkezés, erre az órára pedig már most túljelentkezés van. (Remélem azért nem csúszom ki!!) (Úgy tűnik, a tanszéken hagyománya van annak, hogy az utolsó napra időzítik a tájékoztatót, tavaly is így volt :D)

Horváth Ildikó tanárnő nagyon kedves volt, és szem előtt tartotta, hogy mi másodévesek már nem sok újat fogunk hallani, ezért hamarabb el is jöhettünk a tájékoztatóról. Füzetke helyett most papírokat kaptunk (amelyeket már fel is töltöttem a Facebook-csoportba, hogy mindenkihez eljussanak az információ-morzsák :D), ezen szerepelt a fentebb említett BMVD-s tárgy is. Mivel mi angolosok továbbra is rengetegen vagyunk (főleg a fordítók...), ezért a csoportbontás még mindig bejátszik az órarendünkbe. Egyetlen olyan gyakorlatot látok jelenleg, ahol az A1 és az A2 csoport összevonva lesz... ami kellemes létszám (elvileg 23 fő), kíváncsi leszek, milyenek lesznek így az órák :)

A tavalyi tájékoztató persze sokkal nagyobb élmény volt, mert akkor még semmit sem tudtunk semmiről :D Nem is voltunk egyébként sokan másodévesek, de azért képviseltettük magunkat :)

Jövő héttől szorgalmi időszak!  

Posted in Közérdekű

Cikkek az új helyesírási szabályzatról

Először úgy gondoltam, az előző bejegyzés aljára kanyarintok oda néhány linket, hogy akit érdekel, tovább olvasgathasson a témában (meg hogy én magam később megtaláljam ezeket a cikkeket :D), de azt hiszem a mennyiség (és az előző bejegyzés a megszokotthoz képest eleve hosszú terjedelme) indokolja egy új poszt létrehozását. Szóval, összegyűjtöttem párat a témában megjelent írások közül :)

Index: Nesztek, reformhelyesírás (2008. augusztus 4.)

Kegyetlenül jól megírt cikk, imádom :D Akinek nincs humora mindegyiket végigtúrni, és csak egyre van ideje, ez legyen az. (Az iromány végén említett "a Simonyi-verseny őzikeszemű leánykái" kategóriának egykor én is lelkes tagja voltam, de úgy tűnik, nem múlt el nyomtalanul, mert még mindig elhomokozgatok az új szabályzatban :D)

Nyest: Helyesírási szabályzat: apró módosítgatások helyett átfogó reformot! (2009. október 29.)

Prószéky Gábor gondolatai a már akkor készülőfélben lévő új helyesírási szabályzatról. (Mint mindig, a Nyesten különösen érdemes a kommenteket is végignyálazni! Kedvencem Szigetvári tanár úr másfél soros, tömör véleménynyilvánítása: "De egyáltalán miért kell ezzel foglalkozni, írjatok úgy, ahogy tetszik. Komolyan mondom! Tessék felelős felnőtt módjára viselkedni.")

Nyest: Mi változik az új helyesírási szabályzatban? (2013. március 7.)

Nyest: Mi újság a helyesírásban? (2013. március 11.)

A Nyest két részletben vette végig az akkor még csak várható újításokat.

Nyest: A legbosszantóbb probléma az új helyesírással (2015. augusztus 28.)

Itt nem is az új szabályokról, sokkal inkább a szabályzat kiadásáról, annak hátteréről van szó. Elgondolkodtató, nekem pedig teljes mértékben újdonság is volt.

Fejes László: Szakmai vélemény az új helyesírási szabályzatra vonatkozó javaslatról (PDF)

A hozzám hasonló elvetemülteknek érdemes ezt is végigolvasni, szintén nagyon érdekes és elgondolkodtató :D (Bár nem tudom a nyelvészet iránt kevésbé érdeklődők számára mennyire élvezetes, én imádom az ilyesmit :3)

!!444!!!: Tolba mondást megszívtam, kijött a csira hejesirási szabáj. Az eggész full kamu (2015. augusztus 27.)

Némileg más hangvételű... izé az új szabályokról :D Ha mást nem is értem el a végigolvasásával, annyit igen, hogy rájöttem a helyesírás fontosságára :D Nagyon komoly agymunkát igényelt ugyanis kibogoznom a szándékosan hibákkal teletűzdelt szöveget... Az olvasási tempóm legalább a negyedére csökkent, és ezzel lehet, hogy keveset mondok. Na, szóval ilyen iromány is van, akinek ez jobban fekszik :)

Ezeken kívül is számtalan cikk született, de javarészt ugyanazokat ismétlik, illetve leginkább a Nyest cikkein alapulnak. Azért ha találok még valami jót, kiegészítem a bejegyzést :)

***
Utólagos szerkesztés:

Nyest: „...a lime még mindíg nem lájm. Ez Mien már?” (2015. 08. 28.)
Na tessék, alig tettem közzé a bejegyzést, erre a Nyest reagált a !!444!!! cikkére, mégpediglen így: "a cikk [...] megmutatja, hogy az általunk megszokottól radikálisan eltérő írásmódú szövegeket is milyen könnyen olvasunk." Ööö... oké :D Én tartom magam ahhoz, hogy rém lassan és nehézkesen olvastam a szöveget, de elképzelhető, hogy ezzel a kisebbséghez tartozom :D

Posted in Érdekes, Linkek

Új helyesírási szabályzat

Amint értesültem róla, hogy már beszerezhető a könyvesboltokban a helyesírási szabályzat 12. kiadása, meg kellett kaparintanom :D Egyrészt azért, mert az előző kiadás vagy elveszett a költözések sorozatában, vagy békésen pihen a többi elhanyagolt könyvemmel együtt a nagymamám garázsában... Másrészt pedig rajongásom nem titkolt tárgya a helyesírás :D (Ez sajnos nem jelenti azt, hogy tökéletes is a helyesírásom, de igyekszem.)

Az új könyvet rendkívül logikus módon hátulról kezdtem el bújni :D Ugyanis itt vannak összegyűjtve a változások az előző kiadáshoz képest. Ezek közül szeretnék most véleményezni egy-kettőt; különösen azokat, amelyek heves érzelmeket váltottak ki belőlem – akár pozitív, akár negatív irányban :)

A szabályzati rész változásai

"6. Bizonyos szabályok enyhítése, fakultatívvá tétele"

Itt igazából arról van szó, hogy a szabályzatot kicsit hozzáidomították ahhoz, ahogy az emberek a gyakorlatban irkálnak. Ezentúl például helyes a dühhel is, nem csak a dühvel – persze én ez utóbbit tanultam meg, így valószínű nem nagyon fogom soha az új változatot használni. A hivatalos és a belső használatra készült iratokban bizonyos közneveket mostantól lehet(...) nagy kezdőbetűvel írni (Alperes, Kutatóintézet) – ez igazából nekem formaságnak tűnik, mert az ilyen iratokban bizony eddig is olyan kezdőbetűvel írt mindenki mindent, amilyennel csak akart. Szintén több elfogadható verziója lett az 1-jén szónak és társainak: ezentúl lehet 1-én is. (Szegény j! Túl sokan rontották el, az az érzésem.)

"7. Szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok"

Az egybeírás–különírás–kötőjelezés szentháromságán belül a hat szótagos szabályt talán mindenki ismeri, ezentúl azonban figyelembe kell venni, hogy a képzők közül az -i nem számít bele a szótagszámba. Ez picit ugyan bonyolultabbá teszi magát a szabályt, de legalább mostantól nem kell a vendéglátóiparból -i képzővel vendéglátó-iparit csinálni, hanem maradhat minden egybeírva. 

"8. Szabályváltozás"

Na, itt nálam teljesen kicsapták a biztosítékot :D Az ugye világos, hogy közneveknél, ha toldalékolás miatt három azonos mássalhangzó kerülne egymás mellé, abból egyet diszkréten elhagyunk (orr + ra = orra). Ugyanígy volt ez – többek között – a magyar keresztnevekkel is: Bernadett + től = Bernadettől. Na de most...! Minden egyes tulajdonnévnél kötőjelezni kell, és bizony egyetlen mássalhangzó sem maradhat le a háromból! Így születnek az olyan förmedvények, mint az Ivett-tel, Mariann-nal, Blikk-kel és Szerelmes szonett-tel. Állítom, évekig fog tartani, mire ezt megjegyzem. (Hogy néz már ki, hogy Mariann-nak?!)

A -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű és -szerű szócskák utótag státuszt kaptak, így önálló összetételi tagként szerepelnek a szavakban. Éppen ezért nem vonogatjuk össze a kétjegyű betűket, hanem a jegygyűrű mintájára azt írjuk, hogy észszerű. (Azt meg próbáljuk meg elfelejteni, hogy a -szerű szócska önmagában nem használatos, mi most akkor is külön tagnak tekintjük. Mert csak.) Nem tudok másra gondolni, mint hogy túl sokan írták el az "ésszerű" szót, úgyhogy így oldották meg a helyzetet.

A példaanyag és a szótár megújulása

Itt a változások többségét örömmel fogadtam. Az árboc ezentúl árbóc lesz (a világon senki nem mondja szerintem rövid o-val), a burából búra lesz, a samanizmusból sámánizmus. (Egész eddig szégyen szemre nem tudtam, miért húzta alá a sámánizmus szót a helyesírás-ellenőrző – hát, jobb később rájönni, mint soha :D) Egybeírás-különírás terén is történt jó pár változás, de ezek nagy többségét én magamtól amúgy sem tudtam volna helyesen leírni, és mindenképp utánanéztem volna, mielőtt papírra/monitorra vetem :D

Kapunk egy rövidke szótár formájában jegyzéket is a megváltozott helyesírású szavakról. Egy-kettőn azért meglepődtem. A cserbenhagy ezentúl cserben hagy lesz... meg akkor cserben hagyásos gázolás? A nyitva tartást éppen mostanra tanultam meg magabiztosan, hogy külön kell írni, erre nem megváltoztatják? :D Mondjuk tény, hogy nagyon sok helyen láttam elírva.

Más szavak azért okoztak meglepetést, mert, mint kiderült, tizennyolc évig írtam őket helytelenül. Frizsider? Jó, eleve hűtőt, vagy nagyon igényes pillanataimban hűtőszekrényt írok, na de frizsider? Hát, mostantól fridzsider, úgyhogy megnyugodtam. Az immúnis meg hosszú ú volt... mostantól szerencsére rövid :D A metropolist eddig s-sel kellett írni, a nüánszt meg á-val. Ja, meg a satanizmus. (Ha! Ezt még a Chrome helyesírás-ellenőrzője is aláhúzza!) Mostantól szerencsére sátánizmus. (Ezt meg nem. Meghaladta a korát a Chrome!)

Én mostanáig az MTA helyesírási portáljára támaszkodtam kérdéses ügyekben (a blog oldalsávjában is ez szerepel), itt azonban egyelőre nem frissítették az adatokat, és a régi szabályzat alapján működik a rendszer. Persze 2016 szeptemberéig senki sem csaphat a kezemre, ha ezt követem (ahogy arról még a Nyesten olvastam). Bár utána sem valószínű, hogy ilyen agresszívan lépnek majd fel ellenem a helyesírás védnökei, de azért leendő fordítóként illik tisztában lennem az aktuális elvárásokkal.

Bár itt tényleg csak egy-két újdonságot emeltem ki (tehát ennél azért több van), a változások mennyisége eléggé elenyésző. Nekem az az érzésem, próbálták picit aktualizálni a helyesírást, csak éppen arról nincs elképzelésem, mi alapján döntötték el, mi megy, mi marad. Nincs szó nagy horderejű változtatásokról (például az ly és j között írásban jelentkező különbség eltörlése már az lenne), csak apróbb toldozgatásról-foldozgatásról. Azt meg aztán végképp nem értem, hogy jutottunk el a Mariann-nal félékig (igen, ez fáj legjobban a szívemnek), és hogy ez így kinek könnyebb.

Persze megszokás kérdése az egész, és idővel talán majd a régi szabályok tűnnek ósdinak, de addig is, amíg ez be nem következik, picit morgolódtam az ügy kapcsán :D

Posted in Érdekes, Könyvek

2015/2016-1 – Az őszi félév rendje

Tényleg nagyon érzem az egyetem szelét, ha már most ilyeneket írogatok a blogra :D De mit van mit tenni, az augusztusnak bizony már a derekán járunk...! Tehát, az őszi félév a következőképp fog alakulni:

Regisztrációs időszak: 2015. szeptember 2–4.

Szorgalmi időszak: 2015. szeptember 7. – december 11.

Őszi szünet: 2015. október 26–30.

Vizsgaidőszak: 2015. december 14. – 2016. január 29.

Ami ebből a legfigyelemreméltóbb, az egyértelműen az őszi szünet: hétfőtől péntekig tart! Nem is tudom, volt-e ilyenre példa az egyetemi pályafutásom során :D Így a két hétvégével kiegészítve egész pofás kis szünetet kapunk majd október végén. (Miért van az az érzésem, hogy nem láblógatással fog telni az az egy hét? :D)

Ha már így alakult, és ilyen korán megszületik ez a bejegyzés, idebiggyesztem a tárgyfelvétel és a regisztráció határidőit is. A regisztráció ugyebár a Neptunban történő pár kattintást jelenti, amely keretében kijelentjük, hogy aktív vagy passzív félév lesz-e a következő. (Enélkül egyébként tárgyakat felvenni sem tudunk, értelemszerűen.) A tárgyfelvétel pedig a jól bevált rendszert követve előzetes, rangsorolásos és versenyjelentkezésből áll.

Regisztráció határideje: 2015. szeptember 6.

Előzetes jelentkezés: 2015. május 17. 17:00 – 2015. augusztus 28. 16:00

Rangsorolásos jelentkezés: 2015. augusztus 28. 20:00 – 2015. szeptember 3. 16:00

Versenyjelentkezés: 2015. szeptember 4. 8:00 – 2015. szeptember 11. 16:00

Az információkat a szokásos kincsesbányákból, az ELTE honlapjáról és a Q-térről vettem.

Posted in Közérdekű

Nyári szünet, vagy amit akartok

Na, jól elcsendesedtem az elmúlt időszakban! De végül is nyári szünet van :) Bár egy-két dolog azért történt mostanság, sok mesélnivalóm azért nincsen. 

A legutóbbi bejegyzés a szakmai gyakorlattal volt kapcsolatos, ezen a téren például történtek fejlemények, még ha nem is a jobbik fajtából. Sajnos úgy néz ki, mégsem tudok ahhoz a céghez menni gyakorlatra, ahova eredetileg mentem volna. A véletlennek köszönhető csak a dolog, kár felelőst keresni – mert nincs is ilyen –, ezért kicsit örülök is, hogy nem írtam le sosem direktben a cég nevét, mert még a végén valaki negatív következtetéseket vonna le velük kapcsolatban :)

Lezajlott a nyár folyamán a szakirányválasztás is, bár sokak számára ez sem volt zökkenőmentes. Nekünk a tanév során több tanár is említette, hogy a Neptunban is meg kell ejteni a dolgot, így én ennek rögtön utána is néztem (itt van a nyoma), és megmondom őszintén, meg sem fordult bennem, hogy esetleg mások nem tesznek ugyanígy ^^; (Ugye, mindenki magából indul ki.) Így eszembe sem jutott mondjuk figyelmeztetni bárkit is, pedig – mint utólag kiderült – erre szükség lett volna. Lényeg a lényeg, sokan kicsúsztak a határidőből, és ez némi bonyodalommal járt. Végül Papp Jutka segítségével elvileg eljutott a névsor a TO-hoz, de arról sajnos nincs (még) információm, hogy sikeresen bekerült-e mindenki a rendszerbe a saját választott szakirányához. Aki valahonnan mégis értesült a határidőről és a teendőkről, az július 17-én meg is kapta a Neptunban az üzenetet a szakirányválasztás kiértékeléséről.

Közeledik a második tanév, és néhány tantárgyat már fel is lehet venni a Neptunban. Szokás szerint az angol főnyelvesek tárgyai közül van a legkevesebb meghirdetve, de gondolom ez továbbra is annak tudható be, hogy mi vagyunk a legtöbben, így nyilván nem egyszerű zsonglőrködni a tanárokkal, időpontokkal, tantermekkel. Amit eddig fel tudtam venni, az a Gazdasági alapismeretek előadás (ez úgy néz ki, tömbösítve lesz három novemberi péntek délutánon), az Irányított fordítói projektmunka (kedd délutánonként), illetve a német–magyar gazdasági szakfordítás (szerda kora délutánonként). 

Némileg ambivalens érzelmekkel tölt el a harmadik félévre kiírt tárgyak listája. A tanegységlista szerint ugyanis hat tantárgyat kell felvenni erre a félévre, ami összesen 14 kreditet jelent. Ehhez még ha hozzá is adom azt a két kreditet, ami a szabadon választandók közül nekem még hiányzik, az 16... Hát, egyrészt így talán több lesz a szabadidőm (amit valószínűleg a szakdolgozatra, illetve úgy tűnik a szakmai gyakorlatra fogok áldozni), másrészt így teljesen esélytelen, hogy az utolsó félévben bármiféle ösztöndíjat kapjak. Kicsit first world problem, de na :D

Másról talán nem akartam írni. Mostantól azért valószínűleg gyakrabban írok majd, de inkább nem ígérek semmit :D 

Posted in Gyakornoki program, Ügyintézés

Szakmai gyakorlat – első határidő

A szakon kötelező szakmai gyakorlatot teljesíteni, ez a tantervben is szerepel. Negyedik féléves tantárgyként, négy kredit értékben. (Ha jól értelmezem a tárgylistát :D) Ahogy arról már írtam korábban, a gyakornokoskodás záróakkordjaként előadást fogunk tartani a tapasztalatainkról, de ez egyelőre még odébb van. Az első határidő ugyanis még csak három dokumentumot kér számon rajtunk: egy Europass CV-t, egy motivációs levelet és a fogadó intézmény által aláírt megállapodást. Mindezt tegnapig, azaz június 26-ig kellett eljuttatni a felelős tanároknak – angolosok esetében Boronkay Zsuzsa tanárnőnek.

Igazából ezen kívül mást nem akartam közkinccsé tenni, de ha már billentyűzetet ragadtam, akkor kicsit eldünnyögnék a részleteken :D Tehát az első leadandó elem az Europass CV. Ahogy azt gondolom mindenki tudja, ilyet legkönnyebben az Europass saját online önéletrajz-szerkesztőjével tudunk készíteni, ezen a linken. A rendszer maga eléggé foolproof, úgyhogy ennél többet nem is írnék a dologról :D

A motivációs levélnél nem szerepelt kikötésként az Europass-formátum, de ugyanezen az oldalon elkészíthetjük ezt is. (Én például így tettem.) Mindkét dokumentumot le tudjuk tölteni PDF-formátumban, hogy aztán kötelességtudóan és időben(!) továbbítsuk azokat a megfelelő e-mail címre.

A harmadik elem, a megállapodás már kissé körülményesebb lehet. Alapvetően ez egy két oldalas papírka, amelynek aláírásával az adott intézmény kimondja, hogy gyakornokként fogadja az adott diákot. Ki kell tölteni adatokkal (fogadó intézmény neve, címe, a kapcsolattartó adatai stb; hallgató adatai), majd lepecsételtetni. Mivel ezeket a dokumentumokat e-mailben kell elküldeni, ezért a kitöltött adatlap bescannelt változatát kell mellékelni az üzenethez. Ja, és magát a papírt egy időben a folyosóra kitett (a faliújságra tűzött) irattartóból lehetett szabadon elvenni, majd miután elfogyott, az irodában lehetett kérni.

Felmerülhet – ahogy fel is merült – a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha valaki nem talál fogadó intézményt a határidő lejártáig. Boronkay tanárnő megnyugtatta a társaságot, hogy ez esetben elég az első két említett dokumentumot mellékelni. Bár a motivációs levél maga is jó esetben intézmény-, azaz címzett-függő, arra kért mindenkit a tanárnő, hogy ennek ellenére mellékeljünk egy általános motivációs levelet, és ezt küldjük el neki. Amint sikerül megegyeznünk egy intézménnyel, utólag el tudjuk küldeni neki az aláírt megállapodást és a véglegesített motivációs levelet is.

Félig én is éltem a fenti engedménnyel, ugyanis bár minden jel arra mutat, hogy megtaláltam a leendő fogadó intézményemet, a kommunikáció némileg döcögős, így még nem sikerült megegyeznünk abban, mikor is tudnám elvégezni a gyakorlatot. (Aminek egyébként minimum 60 órának kell lennie.) Így én bár a motivációs levelemet el tudtam küldeni végleges formájában, hiszen a címzettet már ismerem, a megállapodást még nem tudtuk kitölteni és aláírni, így ezt majd egy későbbi időpontban juttatom el Boronkay tanárnőnek.

A következő határidő már a beszámolóé lesz, ez előre láthatóan február 26-ára esik majd. A részletekről akkor beszámolok :)

Posted in Gyakornoki program

Példatár és Rozsban a fogó

Egyetlen számonkérésről nem írtam még, a Bevezetés a fordítás gyakorlatába c. előadásra készített példatárról. Első körben bemásolom, amit Klaudy tanárnő írt a követelményekről:

***

A teljesítés feltétele: Példatár készítése szabadon választott, tetszés szerinti nyelvű fordítás szövegének az eredeti szöveggel való egybevetése alapján. A párhuzamos szövegelemzés célja a fordítók által ösztönösen vagy tudatosan végzett átváltási műveletek feltárása, értelmezése és tipizálása. A példatár húsz  (lehetőleg 10 lexikai és 10 grammatikai) átváltási műveletet tartalmazzon az alábbi módon.
Útmutató a példatár elkészítéséhez:
A példatárat szövegszerkesztővel kell készíteni.
Címoldal: a példatárhoz készítsen külön címoldalt, amelyen tüntesse fel
  ¤ a példatár készítőjének nevét, címét, telefonszámát, e-mailjét
  ¤ a fordítás irányát
  ¤ a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg pontos bibliográfiai adatait:
     × az eredetinél: szerző, cím, kiadó, kiadás helye és éve
     × a fordításnál: ugyanaz plusz a fordító neve!
Bevezető: A példatár elején legyen rövid ismertetés az íróról, az adott mű szövegéről, a fordítóról és a feltételezett fordítási nehézségekről (hipotézis).
Példatár: A példatár a forrásnyelvi és a célnyelvi mondatot teljes egészében tartalmazza. A példamondatok fölé címként, vagy alá magyarázatként írja oda, hogy milyen átváltási műveletet illusztrálnak.
A forrásnyelvi mondat után tüntesse fel a szerzőt és az oldalszámot (pl. Greene 251), a célnyelvi mondat után a fordítót és az oldalszámot (pl. Borbás 213).
A kiválasztott példamondatot mindig csak egyetlen jelenség illusztrálására használja.
Az illusztrálni kívánt jelenséget a célnyelvben és a forrásnyelvben is húzza alá vagy  valamilyen más módon (kurzív, félkövér) emelje ki.
Minden jelenséget egész mondattal vagy annál nagyobb szövegrésszel illusztráljon.
Összefoglalás: A példatár után röviden foglalja össze gondolatait a vizsgált műveletekről. Igazolja vagy vesse le hipotézisét a feltételezett fordítási nehézségekről. Itt lehet tenni kritikai megjegyzéseket is a fordításról.
Megjegyzések:
Ritka nyelveket is elfogadok.
Lehet párhuzamos szaknyelvi korpuszt is használni.
Lehet egyetlen műveletet kiválasztani (pl. kompenzáció) és arra keresni mind a húsz  példát, de akkor a műveletről részletesebb egy-két oldalas elemzést kérek.

***

Az utolsó órán elmondta a tanárnő, hogy aki "csak" egy tökéletes példatárat állít össze, az négyesre számíthat, ötöst pedig csak akkor lehet kapni, ha minden részfeladatot hiánytalanul elkészítünk (bevezetés a hipotézissel, összefoglalás). Ennél rosszabb jegyet komoly hibák esetén kaphatunk csak, például pár éve volt olyan, aki úgy elemezte az Egri csillagokat és annak német fordítását, mintha a német lett volna a forrásnyelv.

Én végül a The Catcher in the Rye új magyar fordításáról (az "új Zabhegyezőről"), a Rozsban a fogóról írtam. (Eredetileg a Dorian Gray képmásából akartam írni, aztán valahogy félév közben meggondoltam magam :D) Valami egészen leírhatatlan módszert követtem a példák összeválogatásánál, ami félúton volt a konkrét példakeresgélés ("csakazértis találok egy példát tudatos grammatikai konkretizálásra!") és a magyar fordítás szövegtudatos olvasása között ("ez vajon hogy volt az eredetiben? mert szó szerint így biztos nem"). 

Klaudy tanárnő az értékelésében megemlítette, hogy belevehettem volna a fordításról szóló részbe az interneten megjelent kritikákat is. Megmondom őszintén, annyira bele voltam süppedve a két könyvbe, hogy ez eszembe sem jutott :'D De utólag természetesen megtettem. Két hosszabb lélegzetvételű, értékelhetőbb kritikát találtam az új fordításról, érdekes módon két egészen eltérő hangvételűt.

http://vs.hu/magazin/osszes/tuleli-e-holden-caulfield-az-uj-zabhegyezot-0418#!s2

A fenti linken, a VS-en egy viszonylag kritikus hangvételű cikket tettek közzé. Amikor elkezdtem olvasni, úgy éreztem, tükrözi a véleményemet az írás, aztán elbizonytalanodtam, mert ennyire rossz véleménnyel azért nem vagyok róla. Amikor a cikk végére értem (összevont szemöldökkel), tovább folytattam a kutatást, és egy másik irományt is találtam, méghozzá ezt:

http://www.origo.hu/kultura/kotve-fuzve/20150506-megmondjuk-miert-hulyeseg-a-zabhegyezo.html

Ez a cikk viszont – amellett, hogy persze a fordítói botladozásokat is megemlíti – alapvetően pozitív képet fest az új fordításról. A számomra kifejezetten megakasztó szavakat (drót, sublót és társai) konkrétan úgy állítja be, mint szándékos regiszter-eltérést: "Ez a töredezett személyiség nyilvánul meg a különböző nyelvi regisztereket megszólaltató Rozsban a fogóban." Ezzel a mozzanattal igazából nem tudok mit kezdeni, mert én az angol szövegen ezt nem éreztem, de hát nem is vagyok angol anyanyelvű, és nem is a regény születésekor éltem, így nem tudom megítélni, ez a kettős regiszter az eredeti műben megvan-e.

Az én véleményem egyébként valahol a kettő között van: maga a szöveg szerintem olvasmányos, gördülékeny. A régi fordítást nem olvastam, de az idézetek, amelyek a második cikkben szerepelnek, meggyőztek arról, hogy ez az új mégiscsak jobb lehet. Viszont nem tudok elmenni a számomra konkrétan ismeretlen szavak (pronyó, anziksz, della), illetve a kirívóan régies fordulatok (elveszik helyett elvész, lenne helyett volna, hajadonfőtt és társai) mellett. Engem kizökkentett az olvasásélményből.

Na, szóval! Erről írtam a példatáramat, örülök, hogy elolvastam, és még valami: nekem nagyon tetszik az új borító. (Olyan sok csúnyát írnak róla mindenfelé, hogy szükségét éreztem ezt megemlíteni.) Minimalista de mégis ötletes, nekem nagyon bejön a körbefutó elválasztójel :)

Posted in Könyvek, Műfordítás, Számonkérés

Nemzetközi szervezetek vizsga

Hát ez gyors volt. 10-kor kezdődött, 10:25-re befejeztem, 11:50-re már a jegy is bekerült. A vizsga lebonyolítása érdekesen zajlott, mert egyszerre két vizsga is volt a teremben, két külön tanárral. A vizsgáról magáról nem sokat tudok írni, a tanárnő szokás szerint rövid válaszokat várt. Ilyesmi kérdések voltak, mint rövidítések feloldása (angolul és magyarul is): OAS, ASEAN, FAO; milyen területeken változott a helyzet az ENSZ alapítása óta, amire jobban oda kell figyelnie; mi a NATO hivatalos magyar neve, és mikor csatlakozott Magyarország; melyik nemzetközi szervezetnek van Budapesten a székhelye; stb.

Én úgy éreztem, jól sikerült, ezért egy kicsit meglepődtem, hogy négyes lett. Mivel személyes jegybeírás és vizsgalap-megtekintési lehetőség nincs (vagyis nyilván ki lehet könyörögni, de na), ezért nem is fogom megtudni, mi nem jött össze. 

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Magyar–angol tolmácsolástechnika 2.

Óra címe: Tolmácsolástechnika AB II.
Kód: BMA-FTOD-212/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Az előző félévhez képest nem sok változás történt. A kiselőadások ideje ugyan lejárt, az óra hangulata és jellege azonban jórészt megmaradt. Rengeteg új kifejezést tanultunk, továbbra is előbukkantak az aktuális hírekkel illetve az általános műveltségünkkel kapcsolatos kérdések, és egyre több tolmácsolási feladatot is kaptunk. Főleg rövidebb, 1–2 perces megszólalásokat kellett tolmácsolnunk, néha először angolról magyarra, majd azt vissza magyarról angolra. (A feladat második felét teljesítő mindenkori hallgató természetesen már az első angol változatot sem hallotta.)

A félév vége felé került itt is előtérbe, hogy ki az, aki valóban tolmácsnak készül, tehát kit "érdemes" túráztatni egy ilyen órán :D De alapvetően nem volt jellemző ez a diszkrimináció(?) a félév során. Házi feladatokat ezen az órán nagyon ritkán kaptunk, és az ellenőrzésükre akkor sem került sor, inkább ilyen for-your-own-sake jellegű rövidke feladatokat kaptunk. Ismerkedtünk például üzleti angollal is, ami alatt főleg szókincsbővítést kell érteni, de értékeltük egymás felolvasását (kiejtését, hanglejtését, tempóját stb.) is.

Számonkérésre nem került sor, így feltételezhetően az órai munka (kezdve a jelenlét :D) adta az értékelés alapját. Mást nem nagyon tudok írni az óráról, mert igazából mindegyik más volt :D Az unatkozás nem volt opció, ahogy Paulnál úgy általában nem az :) Ha jól számoltam, ezzel a végére is értem a tantárgyleírásoknak. (Aztán ha mégsem, akkor orvosolom a problémát a későbbiekben :D)

Posted in Tantárgyleírás