Bevezetés a fordítás elméletébe

Óra címe: Bevezetés a fordítás elméletébe
Kód: FTOD-101
Típus: Előadás
Oktató: dr. Klaudy Kinga

Akárhogy keresem, nem találom ezt a tantárgyleírást... ami csak egyet jelenthet: nem írtam meg :D Nem tudom pontosan ez hogyan történhetett, de most pótolom a lemaradást. Tehát ez volt a csütörtöki 45 perces előadásunk, amiről újat mondani ezen a ponton már nehezen tudok :D Ugyanis ez volt az az óra, amiről videófelvétel készült a félév folyamán, és itt meg is tekinthető minden előadás.

Innentől kezdve az óra témáját kár ecsetelni, a vizsgakövetelményekről pedig már több ízben is írtam. Tehát akit a vizsga érdekel, annak ajánlom figyelmébe a vizsgaidőszak elején írt bejegyzést, magáról a szóbeliről írt beszámolómat, illetve a legutolsó írást az egész vizsgaidőszakról. 

Így máris jobban fogom érezni magam, hiszen 12 bejegyzés lesz 'Tantárgyleírás' címkével, helyreáll a világ rendje! :)

Posted in Tantárgyleírás

Kész az órarend!

Meghirdették a két "hiányzó" tantárgyat is. Tulajdonképpen minden vágyam teljesült, hiszen az angol–magyar tolmácsolás maradt a régi helyén, és a nyelvtechnológia sem ütközik semmivel, ugyanis tömbösítve lesznek megtartva az órák. Két szombati(!) napon: február 28-án reggel fél kilenctől délután fél ötig, illetve április 4-én reggel fél kilenctől délig. Már előre látom, ahogy a társaság vert seregként vonul órára szombat reggel :D De legalább csak kétszer fog ez előfordulni. Így a végleges órarendem a következőképp alakul:

Ezzel a lendülettel az oldalsávban lévő órarendet és tantárgylistát is lecserélem :)

Posted in Órarend

Az első vizsgaidőszak

Vége! Túléltem! :D A mai nappal minden vizsgának kiderült az eredménye, így teljes megnyugvással írhatom le, hogy túléltem az első vizsgaidőszakot itt az FTT-n :) A jegyeimmel 100%-ig elégedett vagyok, mivel minden ötös lett :D (Ilyenre még sosem volt példa az egyetemi pályafutásom során!) Na ennyit az örömujjongásról, íme egy gyors áttekintés a vizsgákról.

Indítottunk ugyebár a magyar nyelvhelyesség vizsgával. Pontosan azt kérte számon a tanárnő és úgy, ahogy azt előre megbeszéltük félév elején. Éppen ezért nagyon tudatosan lehet készülni a vizsgára, ami megkönnyíti a jó jegy szerzését :) Amit seggeléssel nehezebb abszolválni, az a lektorálós feladat, hiszen itt mindenképp precizitásra, odafigyelésre, illetve a helyesírási szabályok (és a tanárnő által megemlített gyakori hibák) ismeretére van szükség. De akinek alapvetően jó helyesírása van, és odafigyel, annak szerintem ez sem okozhat komoly gondot :)

A hallássérültek idegennyelv-tanulása vizsga hasonlóan korrekt volt. A tanárnő azokra a dolgokra kérdezett rá, amik többször is előkerültek az órák folyamán. Semmiféle megerőltető, seggelős-magolós tevékenységet nem igényelt a vizsga szerintem, mert itt elsősorban nem évszámok és számadatok bebiflázása volt a lényeg, hanem a hallássérültek helyzetének megértése, az összefüggések átlátása, egy-két fogalom és fontosabb esemény megjegyzése. A tankönyv nagyon jó kiegészítés, de úgy érzem anélkül is lehet jól teljesíteni, főleg ha az ember emlékszik az órán elhangzottakra.

A bevezetés a tolmácsolásba tantárgyhoz is előre megkaptuk a témaköröket, amelyeket meg kellett tanulni, és a vizsgán is csak ezek fordultak elő. Az órán leadott anyagnak egyébként ez 80–90%-át jelentette, tehát majdnem mindent meg kellett tanulni, de voltak olyan részek is, amelyek kimaradtak a szórásból (pl. autonóm tanulás/tanítás). Én elsősorban az órai jegyzeteimre támaszkodtam tanuláskor, ami a témakörök alapján is úgy látom, elsődleges fontosságú (úgyhogy körmölésre/pötyögésre fel!), a két tankönyv kiegészítésnek nagyon jó, de egy jó órai jegyzettel szerintem kiváltható.

Az interkulturális kommunikáció vizsgától féltem picit, és szerintem az összes közül talán ez sikerült a leggyengébben – bár ezt ugye nem tudhatom, hiszen a kijavított dolgozattal nem találkoztam, a papíralapú index eltörlésének köszönhetően :D Aki mindenképp jó jegyet szeretne, annak melegen ajánlom, hogy ne hagyja ki a pluszpontok szerzésének lehetőségét, azaz készítse el a félév alatt a szorgalmi feladatot. Gyanítom, hogy nekem is ez segített az ötös megszerzésében! Az antológiát, azaz a szöveggyűjteményt elolvastam ugyan, de "tanulásra" csak a handoutok esetében került sor. Úgy vettem észre, ami a vizsgán előfordul, az benne van a handoutokban is.

A fordításelmélet vizsga esetében érdemes tételek szerint tanulni. Gondoljuk ki előre, egy-egy tételhez mit is mondanánk el, mit említenénk meg, és ne a tételhúzás után essünk kétségbe, hogy "jaj mi is tartozott ehhez a tételhez". (Ezt egyébként a tanárnő is említette egy e-mailben.) Próbáljunk folyamatosan, értelmesen és szépen beszélni (de azért tartalma is legyen, a rizsázás hosszú távon nem járja :D), egy szóbeli vizsgánál ez mindig komoly szempont. A portfóliót lehetőleg lapozhatóra fűzzük le, hogy a tanárnőnek ne ott kelljen kiálmodnia a fóliából a papírokat. Amire igazán kíváncsi a tanárnő, azok a javítási módszerek – a tanároké és a mieink is! Én a könyv alapján tanultam, és ezt egészítettem ki a diákkal, ezt a módszert csak ajánlani tudom.

Az európai tanulmányok vizsgánál szintén az órai jegyzet segíthet sokat. Ennek hiányában a diasorok tanulmányozása a második legjobb megoldás, de készüljünk fel, hogy ez alapvetően egy vázlat, tehát valószínűleg gyakran segítségül kell hívnunk vagy a könyvet, vagy az internetet ahhoz, hogy értelmet leheljünk a címszavakba. Töredelmesen bevallom, ez volt az egyetlen tárgy, aminél nem rágtam át magam az olvasmányon – kissé elrettentett a 700 oldalas terjedelme. De a tanárnő csak olyasmit kér vissza, amit órán elmondott, így enélkül is lehet boldogulni. Mivel az anyagmennyiség így is elég tetemes, a jó jegy érdekében érdemes itt is plusz pontokat gyűjteni, vagy kiselőadással, vagy mini tesztek beadásával.

Ennyit tehát a vizsgákról. Úgy látom alapvetően jó a tanulási módszerem, úgyhogy hasonló (ha nem még több) lelkesedéssel és szorgalommal vetem majd bele magam a második félévbe is! ^^

Posted in Vizsgák

Alakul az órarend

Amíg az utolsó két jegyemre várok, összeraktam az órarendem – már amit eddig össze lehetett rakni belőle. Két szabad kredites tárgyat is felvettem, és nagyon szeretném mindkettőt meg is tartani. Ennek csak egy valami tehet keresztbe, ha a jelenleg még homályba burkolózó nyelvtechnológiai alapismeretek óra ütközést okozna... Őszintén remélem, hogy nem így lesz, mert mindkét tárgyat nagyon szeretném elvégezni.

Az előző félévhez képest az órarendben változás alig tapasztalható, ami egyszerre jó és rossz hír is. Egyrészt ezt már előre tudtuk, így némileg könnyebb volt számolni és kalkulálni, mit érdemes pluszban felvenni, mikorra tudunk egyetemen kívüli tevékenységeket szervezni stb. Persze mint említettem, ennek még egyedül a nyelvtechnológia tehet keresztbe. Rossz hír olyan szempontból, hogy így ismét az angol–németes csoport első felét tisztelték meg a hajnali kelés lehetőségével és a délelőtti két és fél órás üresjárattal.

Az előző félév gyakorlatai mind megmaradtak, csak most a római egyes helyett minden óra neve végére római kettes került. A tolmácsolástechnika BA tantárgyhoz nem hirdettek még meg ugyan kurzust az angol–németeseknek, de őszintén remélem, hogy ez nem jelent semmi bonyodalmat, és mindössze késlekedésről van szó.

Az előadásokat illetően a nemzetközi szervezetek óra váltja az európai tanulmányokat (feltételezem a téma is hasonló lesz, valamint ezt is Eszenyi tanárnő fogja tartani). A csütörtöki fordításelmélet helyett két negyvenöt perces órát is kapunk, a fordítás gyakorlata mellé egy ún. szakmai fórumot is. (Hogy ez mit takar, azt sajnos nem tudom pontosan, de ki fog derülni :)) Mindkettőt Klaudy tanárnő fogja tartani.

Új gyakorlatként lép be a kontrasztív országismeret. Némileg piszkálja a csőrömet, hogy megint az angolosokkal sikerült kiszúrni, ugyanis nekünk lesz este hatig az óra csütörtökön, így a délelőtti rendszeres két és fél órás lyukak mellé társul egy délutáni két és fél órás lyuk is. Persze megértem, hogy nem lehet olyan órarendet összerakni, ami mindenkinek tetszik, de itt azért eléggé ránk jár a rúd, főleg az angol–németesek névsorának első felére, ez tagadhatatlan :'D

Szintén új gyakorlat az imént említett nyelvtechnológiai alapismeretek. Őszintén remélem, hogy ez például valamikor hétfőn, a reggeli gyakorlatunk után lesz esedékes, vagy legalábbis nem akkor, amikor én épp máshol lennék :D

Szabad kredites óraként felvettem Nádasdy Ádámnál (surprise, surprise :D) az angol nyelvi változatok és az angol nyelv története című órát, ami egyébként az anglisztika MA tantárgya. Egyrészt ugye Nádasdy Ádám, másrészt nyelvészet, harmadrészt nyelvtörténet, úgyhogy ezzel nem hiszem, hogy mellé tudok nyúlni :D Szerencsére pont abban az időpontban vannak az órák, amikor előző félévben az interkulturális kommunikáció volt, így belepasszol a "lyukba". (Gyakorolhatom tovább az F–R épületek közötti sprintet.)

A másik szabad kredites óra, amit kinéztem magamnak, a nemzettudat és identitás az ausztrál filmművészetben címet viseli. Igazából még sosem csináltam filmes órát az egyetemen, úgyhogy már ideje ebbe is belekóstolnom :D Ausztrália pedig legalább annyira érdekel, mint bármelyik angol nyelvű terület a világon. (Sőt, van jó pár szuvenírem is, amiket ajándékba kaptam Ausztráliából, a falamon például lóg egy aboriginal kép is :D) Ez az óra péntek délelőtt van, a német fordítás gyakorlat előtt. Úgy gondoltam, inkább kelek kicsit korábban pénteken is, mint hogy valamelyik nap késő délutánig kelljen bent maradnom :D (Prioritások, ugye. Aztán megláttam a kontrasztív országismeretet és egy picit összetört a szívem :D)

Egy szónak is száz a vége, íme a jelenlegi órarend, amibe még valahova belekerül a nyelvtechnológia, és remélhetőleg a szokásos kedd reggeli időpontra meg lesz hirdetve az angol–magyar tolmács óra is:

Posted in Órarend

Európai tanulmányok vizsga

És igen, túléltem az első vizsgaidőszakot! :D Az európai tanulmányok vizsgára a Kerényi teremben került sor. Egy-egy sorban maximum öten ülhettünk, és összesen hatvan percet kaptunk az írásra. Ami egyébként bőven elég, főleg ha komolyan vesszük a tanárnő kérdését, és röviden válaszolunk a kérdésekre :)

A vizsgalapon összesen öt darab kérdés szerepelt (Római Szerződés, kelet-európai bővítés, európai szemeszter, az EU négy fő intézménye, az EU és az USA viszonya), az ebből visszamaradó bő másfél oldallal mi rendelkezhettünk. Bár a tanárnő azt mondta, a papír hátlapjára nem is muszáj írni, én nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy minden szükséges információt össze lehet sűríteni arra a háromnegyed oldalra :D (Ennek megfelelően volt, aki még plusz papírt is kért, én idáig azért nem jutottam el :))

A papírra fel kellett írni a nevünkön kívül azt is, szereztünk-e plusz százalékot előadás készítésével vagy óra eleji miniteszt beadásával. (Ez utóbbiakat a jegyek megszületéséig érdemes megtartani, mert a tanárnő bármikor elkérheti őket ellenőrzésre.) 

Legutóbb már a vizsga másnapján megvoltak az érdemjegyek, úgyhogy remélhetőleg ez is hamar kiderül :) És akkor már csak a bevezetés a tolmácsolásba tantárgy eredményei lesznek kérdésesek.

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Klaudy Kinga – Bevezetés a fordítás elméletébe

Kiadó: Scholastica
Kiadás éve: 2006
ISBN: 963 85912 6 9

Hát erről szépen elfeledkeztem! Mármint írni a könyvről, nem elolvasni :) Tehát ez a kötet volna a bevezetés a fordítás elméletébe című tárgyunk "bibliája". Ez már csak azért is van így, mert a vizsga tételsora majdnem egy az egyben a könyv tartalomjegyzéke. Ezen kívül az előadások is hűen követték a témákat – le is írom őket, ha már itt tartunk:

1. A nyelvészeti fordításelmélet keletkezése
2. Fordításelmélet és szociolingvisztika
3. Fordításelmélet és pszicholingvisztika
4. Fordításelmélet és szövegnyelvészet
5. A fordítás folyamatának nyelvészeti modelljei
6. Az ekvivalencia fogalma a fordításelméletben
7. Merre tart ma a fordítástudomány?

Ez egyébként csak a könyv első része, a második rész egy terminológiai gyűjtemény. Ezt is meg kellett tanulni a vizsgára, hiszen a második feladat fogalommeghatározás volt. (Erről bővebben a vizsgabeszámolómban írtam.) Én személy szerint az Anki nevű SRS-programba pötyögtem be a fogalmakat, hogy így kérdezzem ki magamtól :D A kártyamennyiség tanúsága szerint összesen 126 fogalom került ebbe a részbe.

Rátérve magára a könyvre, nekem ez is tetszett :D (Kezdem úgy érezni, nem igazán mérvadó a véleményem, mert nekem minden tetszik...?) Amikor végignéztem a fejezetek, azaz pontosabban az alfejezetek címein, kicsit kétségbeestem, mert úgy gondoltam, semmi átmenet, logikai kapocs nem lesz a témák között, de legnagyobb megkönnyebbülésemre erről szó sincs. A fejezetek logikusan és követhetően vannak felépítve, úgyhogy hiába aggódtam :)

Amire érdemes figyelni a könyv esetében, az a kiadási dátum. Nem tudom pontosan, mikori a kötet legújabb kiadása, de az én birtokomba egy 2006-os példány került, ami az 1999-es változatlan utánnyomása. Ennek fényében kell értelmezni az olyan kifejezéseket, mint "napjainkban" (ez általában a kilencvenes évekre utal), és persze az adatok közül sem minden naprakész (például az Európai Unió tagországainak száma, Magyarország EU-tagságának ténye stb.). Különösen érinti ez az utolsó fejezetet, a Merre tart ma a fordítástudomány? címűt, ezért ahhoz mindenképpen hozzá kell venni az előadás anyagát, ott ugyanis a tanárnő megemlítette az ezredforduló óta esedékes tendenciákat is.

Szerintem a vizsgához nagyon nagy segítség a könyv, főleg ha valaki nem volt bent minden előadáson, ne adj' isten elkalandozott a figyelme közben :D Én nagyrészt a könyvre alapoztam a tanulási stratégiámat, és ehhez vettem hozzá a diavetítések anyagát – az eredményből ítélve jól tettem :)

Érdekes volt szembesülni vele, hogy bizonyos fokig szubjektívek ezek a tankönyvek, amiket olvasunk. Ez akkor tudatosult bennem, amikor a fordítók kétnyelvűségéről szóló részt olvastam. Klaudy tanárnő ugyanis nem tekinti a fordítókat (a tolmácsokat is beleértve) kétnyelvűeknek, csak egy speciálisan korlátozott, funkcionális kétnyelvűséget tulajdonít nekik. (De előtte leírja, mennyire eltér egy fordító és egy kétnyelvű személy nyelvi kompetenciája.) Ezzel ellentétben Horváth Ildikó tanárnő könyvében a tolmácsok nemhogy kétnyelvűek, de hivatásos kétnyelvűek. Persze az eltérés abból fakad, mit is értünk "kétnyelvű" alatt (ahogy az mindkét könyvben említésre is kerül), azért jó látni, hogy tényleg nézőpont kérdése az ilyesmi :D 

Igazi alapozó könyvről van szó egyébként, de alapos alapozó könyvről :D Nem hiába lett a címe Bevezetés a fordítás elméletébe, mert tényleg érezhetően a kezdő fordító- és tolmácspalánták a célközönség. Ettől függetlenül jó pár szakkifejezés van benne (126! :D), így aki ezt megtanulja, az figyelemreméltó elméleti alapot szerez az esetleges további kutakodáshoz. 

Elérhetőség:

Mint mindig, az FTT tanszéki könyvtára rendelkezésre áll, de találunk (különböző kiadási évű) példányokat a Központi Olvasóban, az Egyetemi Könyvtárban, a nyelvtudományi könyvtárban, de még a germanisztikás és az olaszos könyvtárban is. Fontos megjegyezni, hogy van egy Bevezetés a fordítás elméletébe és gyakorlatába c. könyv is, amely első fele elvileg megegyezik ezzel. Ebből még több példány van, az anglisztikás könyvtárban kapásból nyolc, de van a németesben, a Központi Olvasóban, a nyelvtudományiban is stb. 

Posted in Könyvek, Kötelező olvasmányok

Kínai az FTT-n!

Nem egy olyan ismerősöm van, aki kacérkodott a fordító- és tolmácsképzés gondolatával, de a nyelvpárok között nem talált olyat, ami számára megfelelő lett volna. (Legtöbben a spanyol és az olasz nyelv hiányát sérelmezték egyébként.) Bár nem vagyok tisztában vele, mi befolyásolja a képzési rendszer részleteit, de most egy nagyon jó hírrel szolgálhatok! Szeptembertől új nyelv kerül a tanszék repertoárjába, méghozzá a kínai! :D

A Távol-Kelet mindig is szívügyem lesz, ezt kár tagadnom, ezért nagyon nagy örömmel tölt el, hogy a következő tanévtől angol–kínai és kínai–angol nyelvpár is lesz a tanszéken :) (Már csak azért is kényelmes megoldás, mert közvetlenül mellettünk van a Konfuciusz Intézet :D)

Ugyanakkor észrevettem, hogy "cserébe"(?) a holland eltűnt a választható nyelvek közül :( Nekem még vannak hollandos évfolyamtársaim, tehát ez mindenképp új fejlemény. Igazából csak találgatni tudnék, mi lehet ennek az oka (alacsony érdeklődés, tanárhiány stb.). Úgyhogy inkább koncentrálok a jó hírre! Jövőre már kis szerencsével hozzám hasonló távol-keletesekkel is találkozom majd a tanszéken, és nem fogom annyira csodabogárnak érezni magam :D

Posted in Ajánló, Érdekes, Közérdekű

Bevezetés a fordítás elméletébe vizsga

Túlestem a félév egyetlen szóbeli vizsgáján :) Aki ismer (vagy csak vetett rám egy pillantást ma délelőtt a tanszéki folyosón), az tudja, hogy nagy mumusom a szóbeli. Nem mintha bármi okom lenne rettegni tőlük, mert a visszajelzések alapján nem teljesítek rosszul szóban, és a jegyeim is ezt támasztják alá (nincs szignifikáns eltérés a szóbeli és az írásbeli vizsgaeredményeim között), mégis valamiért nagyon félek tőlük. Általában – nem akarom elkiabálni, de tényleg így vettem észre – a tanároknak is szimpatikus szoktam lenni, úgyhogy ez csak ilyen megalapozatlan félelem nálam :D

A fordításelmélet vizsgára való készülésem némileg kaotikusra sikerült, mivel hétfőn és kedden is vizsgáztam, ezt követte egy nap szünet, és ma (csütörtökön) került sor a fordításelméletre. Persze a könyvet már régebben elolvastam, de ez nálam nem minősül tanulásnak :) (Írtam bejegyzést róla egyáltalán?!) Rátérve a lényegre, alapvetően a könyvből tanultam, mivel a tételsor szinte teljesen megegyezett a könyv tartalomjegyzékével, így kifejezetten jó támpontnak tűnt :D Ehhez vettem hozzá a PPT fájlokban szereplő plusz információkat. Arról ne is beszéljünk, milyen szerencsés az évfolyamunk, hiszen akár újra meg is hallgathatjuk az előadásokat Youtube-on! :D

Kilenc órakor kezdtünk, egyszerre három diák ment be a tanárnőhöz. Tehát mindenkinek (kivéve gondolom az első két embert) két feleletnyi ideje volt kidolgozni a tételét. (Papírt kaptunk bent, de tollat érdemes vinni.) A feleletek mindig a tételek kifejtésével kezdődtek. Előfordult, hogy a tanárnő esetleg kérdezett valamit a portfólióval kapcsolatban (mert ugye a félév során készített fordításainkat a felelet elején odaadtuk a tanárnőnek, aki közben átlapozgatta), de amíg összefüggően és folyamatosan beszéltünk, nem igazán szakított félbe minket. Én úgy vettem észre, ha láthatóan jól tudja valaki az anyagot, akkor azt viszonylag hamar leállítja a tanárnő.

A második szakasza a vizsgának elvileg egy(-két?) fogalom meghatározása lett volna. Az alapján, amit láttam és hallottam, ha elégedett volt a tanárnő a tétel kifejtésével, akkor ezt a lépést ki is hagytuk. (Tőlem sem kérdezett például a tanárnő.) De azért sokan arról számoltak be, hogy tőlük kérdeztek, úgyhogy erre ne apelláljon senki :D 

A harmadik feladat volt az előzetesen feldolgozott tanulmány, könyvrészlet stb. elmesélése. Ehhez ugyebár vázlatot is kellett/lehetett vinni, lehetőleg két példányban, hogy az egyiket a tanárnő nézhesse, a másikat pedig mi magunk. Tőlem például azt kérte a tanárnő, hogy válasszak ki egy részletet a beszámolóból, tehát az egészet nem kellett elmondanom. (Tovább is tartott volna, mint az egész felelet :D)

A felelet végén a tanárnő előkereste a magyar nyelvhelyesség vizsgánkat, és megmutatta az esetleges hibáinkat is. Ezt megelőzően egyébként nem is került be a jegy Neptunba (bár még decemberben volt a vizsga, ha még rémlik valakinek), de a felelet után már igen. Tehát a fordításelmélet vizsga egyben a magyar nyelvhelyesség "eredményhirdetése" is :)

A rend kedvéért leírom, hogy ötöst kaptam mindkét tantárgyból :3 Így már csak egy vizsga maradt hátra, az európai tanulmányok.

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Intercultural communication vizsga

Alig estem haza, és már írom a bejegyzést, ezek szerint tanulok a hibáimból, jó jel :) A lényegre térve: a B épület előadójában voltunk, és a szokásos anglisztikás rendszerezettség jellemezte az egész vizsgát. Pici cetliket ragasztottak nekünk a padok bizonyos pontjaira, hogy tudjuk, hova ülhetünk és hova nem. A táskákat és kabátokat a terem/lépcső tetején kellett hagyni, és az egész vizsga ideje alatt árgus szemekkel figyeltek és járőröztek, úgyhogy a csalás kevésbé volt opció :D (Mondjuk én eleve túlságosan félek a lebukástól, úgyhogy nem kenyerem próbálkozni sem...)

Szintén anglisztikás szokás szerint pontosan tudtuk előre, hogy hány feladat lesz, milyenek lesznek, és melyik hány pontot fog érni. A 15 feleletválasztós kérdésnél mindenhol négy opció közül lehetett választani, illetve a válaszainkat egy táblázatban kellett beikszelni. Többségében tudtam a válaszokat, egy-kettőnél kizárásos alapon próbáltam okoskodni, és azt hiszem csak egy vagy két olyan kérdés volt, ahol teljesen vakrepülésben mentem, és elképzelésem sincs, melyik lehetett a helyes válasz :'D

A kiegészítős feladatok (20) között volt, ahol például egy négyelemű listát kellett leírni, de javarészt inkább a listákat is kiegészíteni kellett, illetve sok volt a fogalmakra rákérdezés, különösen a tanárnő kedvenc témaköréből (cultural dimensions). Itt kicsit több gondom akadt, mert ugye tippelni itt már kevésbé lehet... szerintem szerzek majd egy-két vidám pillanatot a tanárnőnek, mert biztos, hogy egy-két helyre hogyismondjamcsak, csacsiságot írtam :D De legalább mindenhova írtam valamit, hátha!

Az öt kifejtős kérdésnél igazából az jelentett problémát, hogy nem tudtam mindig pontosan eldönteni, mit is szeretne látni a tanárnő. A 'What is acculturation?' kérdésnél például nem tudtam, hogy egy bővebben kifejtett fogalommeghatározás lenne a lényeg, vagy a folyamat lépéseit kell egy rövid meghatározás után leírni? (További kérdések voltak még például a kommunikáció minimum hat non-verbális elemének felsorolása, ezek közül az egyik kifejtése; a turn-taking kultúrában betöltött szerepe; stb.)

A feladatlapon minden egyes oldalra rá kellett írni a nevünket és Neptun-kódunkat, illetve azt is jelölni kellett, milyen szakosok vagyunk, illetve ki kellett pipálni egy rubrikát annak, akinek nem az angol a "munkanyelve". Ennek azért van jelentősége, mert maximum öt pontot a hibás nyelvhasználatért is le lehet vonni, de ezt természetesen csak azok esetében teszi meg a tanárnő, akiknél indokolt. (Én angol–németes fordítópalántaként nem kapok például engedményt.) Nyolcvan percig írhattunk. Kíváncsi leszek, hogy sikerült a vizsga, mert sajnos több helyen is tippeltem, így a szerencsén is múlik.

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Bevezetés a tolmácsolásba vizsga

Még mielőtt elfelejtem, írok róla :D A D épület nagyelőadójában voltunk, igazán szellősen el is fértünk. A vizsgán nem a tanárnő volt jelen, hanem ha jól tudom, az egyik doktorandusz :) (Legalábbis a könyvtárban is találkoztam már vele, és ha jól tudom, ez a doktoranduszok "felségterülete" :D) Mindössze egy papírt kaptunk, rajta négy darab kérdéssel, tehát körülbelül fél-fél oldalnyi hely jutott minden kérdésnek. Amikor az egyik szaktársam rákérdezett, mennyit is kell írni, azt a választ kaptuk, hogy az is a vizsga része, hogy mennyit ír az ember :D Na erre varrjunk gombot!

A kérdések az előre megbeszéltek közül kerültek ki (a tolmácsolás fajtái, a tolmács emlékezete, két szabadon választott tolmácsolási modell kritikus elemzése, választott cikk bemutatása), tehát semmi meglepetés nem ért minket :) Akinek szüksége volt rá, kérhetett plusz papírt. Én speciel pont annyit írtam, ami ráfért a feladatlapra, bár ebbe érdemes belekalkulálni, hogy elég kicsike betűkkel és szűk sorközökkel írok :D Összesen egy órán át dolgozhattunk, ami nekem személy szerint pont elég volt, de ki is használtam az utolsó percét is.

Mivel még friss-ropogós elsőévesek vagyunk, nem igazán tudjuk, melyik tanártól milyen osztályozásra számítsunk, így az izgalom-faktor mindig megvan :D Az érdemjegyekről úgyis írok majd vizsgaidőszak végén :)

Posted in Számonkérés, Vizsgák

Hallássérültek idegennyelv-tanulása vizsga

Hopp, ezzel adós maradtam! Mert ugye a nyelvhelyesség vizsgával egy napon volt ez is :) Vágjunk is bele: három oldalnyi kérdés volt. Voltak rövidebb választ igénylők (azt hiszem két pontosak), és hosszabbakat igénylők (azt hiszem öt pontosak – na ezért kellett volna megírni aktuálisan ezt a bejegyzést, hogy likvidálhassam a bizonytalan töltelékszavakat :D). Én úgy gondolom, teljesen korrekt volt a vizsga. Egyetlen kérdés sem okozott igazán komoly fejtörést, semmi sem ért váratlanul. Persze az előfordult, hogy kissé bő lére kellett eresztenem a mondanivalómat, hogy meglegyen a 4–5 sornyi válasz, de gyakoribb volt, hogy sűrítenem kellett, pont ellenkező okokból. :)

Számomra teljesen új ez a rendszer, hogy nincs index-cipelés és személyes jegybeírás, úgyhogy még szokom a dolgot. Ilyenkor általában a kijavított vizsgát is meg lehetett nézni annak idején, ami egyébként a hasonló blogbejegyzések megírásában is segített. (Tudtam, mennyi pontot veszítettem, pontosan miért, "gyenge" volt-e az adott érdemjegy vagy sem stb.) Most viszont csak annyit tapasztaltam, hogy egyszer csak megjelent Neptunban a jegy! Volt is nagy öröm :D (Ötöst kaptam, mármint azért. De nyilván ezt zárójelbe teszem, hogy ne tűnjön dicsekvésnek, de hát megígértem, hogy minden jegyről tudósítok!)

A tanárnő nagyon szorgosan javított, mert már 16-án (tehát a vizsga másnapján) bekerült a jegy – éjnek évadján mellesleg, valamikor éjfél körül :D Mit írhatnék még... mondjuk egy-két kérdést, ami hirtelen eszembe jut. Ilyenek voltak, hogy mi a siketek anyanyelve (na ezt mondjuk másfél oldalban is le tudtam volna írni), milyen státuszba került a jelnyelv a milánói konferenciát követően, írjon egy sikeres siket nyelvtanulóról, és hogy mi vezetett a sikeréhez stb. Szóval semmi olyan, ami a könyvben/előadásokon ne szerepelt volna :)

A pozitív élményeknek hála tervezem, hogy Kontra tanárnő másik óráját is felveszem, ami idegennyelv-tanulás és diszlexia névre hallgat. Még nincsenek órarendi infók az óráról, így nem tudom, a gyakorlatban is sikerül-e megvalósítani a tárgyfelvételt, de reménykedem :)

Posted in Számonkérés, Vizsgák