Kontrasztív országismeret

Óra címe: Kontrasztív országismeret
Kód: BMA-FTOD-214
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Na, erről az óráról kihívás lesz beszámolót írni :D Számomra az elsődleges "eredménye" az volt, hogy még inkább megszilárdult abbéli meggyőződésem, hogy nem tudok semmit semmiről :D Mert minden órán volt szó mindenről, és nekem minden új volt. Majdnem. ... Ugye, milyen jól körülírtam az óra lényegét? Pompás.

Kezdjük az elején, hátha valami értelmeset is sikerül kipréselnem magamból és a billentyűzetemből. Ez volt a csütörtök "esti" óránk (oké, ez enyhe túlzás, főleg, hogy korábban kezdtünk és végeztünk, mint ahogy az az órarendben szerepelt). Minden angol B nyelves hivatalos volt az órára, tehát a franciások is, akikkel eddig egyébként maximum előadásokon találkoztunk, azaz leginkább csak láttuk egymás arcát. Gyakorlatról van szó (nem is tudom, Paul tudna-e nem interaktív előadást tartani, valahogy nem illene hozzá :D), tehát többé-kevésbé aktív volt a társaság. Vagyis kellett volna lennie a társaságnak. Valami ilyesmi.

A legtöbb órára jutott egy, néha két kiselőadás. Előre összegyűjtött témák közül lehetett válogatni (pl. angol oktatási rendszer, sport, bevándorlás, nyelvjárások stb.), és három fős kis csoportokat alkotva kellett összerakni az előadásokat. A beszédre hajlamosabb, azaz általában tolmács-érdeklődésű emberek mellé került két-két researcher minden kis csoportba. Hogy ez a gyakorlatban mennyire működött munkamegosztás szintjén, arról mindenkit egyesével kéne megkérdezni. Én a királyi családról szóló előadás egyik researcherje voltam, bár sajna(?) a produkcióra végül a körülmények összjátéka miatt nem került sor.

Persze az előadások nem tették ki az óra egészét, így a fennmaradó időben különféle interaktív feladatokkal bombázott minket Paul. Ez volt az óráknak az a része, amikor próbáltam minél mélyebbre süllyedni a pad alá/mögé, hogy kicsit kevésbé legyen egyértelmű, mennyire fogalmatlan vagyok úgy körülbelül mindenről :D Volt szó politikáról, sportról, aktuális hírekről és történelemről is. Sokat tanultam, az biztos, bár valószínűleg rendszerezni kéne az órákon készített jegyzeteimet ahhoz, hogy tényleg hasznosítható és rendszerezett "tudásnak" lehessen nevezni, amit összekapartam :D

Hogy az értékelés mi alapján történt, azt csak a jóisten tudja, na meg Paul :D Gyanítom, hogy a részvétel sokat nyomott a latban, mert valljuk be, nem igazán volt mindenki szorgalmas a bejárást illetően. Számonkérésre vagy hasonlóra nem került sor, így ez nem játszott szerepet. Valószínű a félév során elhangzó "I don't know"-k száma sem befolyásolta negatív irányba a mérleget, mert akkor nem kaptam volna ötöst :D Szóval ez egy balladai homályba burkolózó részlete az órának, de megmondom őszintén, eszemben sincs hánytorgatni a dolgot :D

Posted in Tantárgyleírás

Angol nyelvtörténet vizsga

Kedden került sor a Nádasdy-féle órám vizsgájára. Elég izmos számonkérésről van szó, ugyanis négy oldalnyi feladatot kell megoldani, két és fél(!) órás időkorláttal. Hozzátenném, a jelenlévők többsége nem használta ki ezt, két óra után pedig különösen megcsappant a létszám. (Én körülbelül 20 perccel az idő lejárta előtt jöttem ki a teremből.)

A vizsga lebonyolítása a szokásos katonás rendben történt. Alig voltunk harmincnál többen, mégis a Gólyavár fenti termében írtuk a vizsgát, így aztán igencsak szellősen tudtak ültetni minket. Minden harmadik sorba ülhettünk, soronként három-három ember, így a csoportmunka semmiképp sem lehetett opció :D (De még így is "járőröztek" közöttünk :D) A válaszainkat egy külön answer sheeten vezettük, és végül ezt kellett csak beadnunk.

Összesen 100 pontos volt a vizsga, ebből kicsit több mint fele egy pontos, egy(-két) szavas választ igénylő kérdés volt; 10–15 két pontos, egy mondatos választ igénylő; illetve volt egy "szövegelemzős" feladat is, ha lehet így fogalmazni. A rövidke kérdéseknél ilyesmiket kell elképzelni: "Since OE times, the ... of the English language has been greatly simplified." illetve "The runic alphabet is also called ..., an acronym made up from its first letters." A két pontosok között szerepelt például: "With the adoption of Christianity, English began to be written with the "Insular hand". Why?" vagy "What is inorganic -e?" Szövegelemzésnél egy Chaucer részletet kaptunk, ezt kellett felismerni, időben elhelyezni, nagyjából lefordítani, megemlíteni egy szintaktikai "furcsaságot", amit ma már másképp mondanánk, illetve felsorolni az idézetben szereplő összes igét, és azokat jellemezni (szám/személy, idő, mód).

Nem volt könnyű vizsga, na :D Tanultam is rá rendesen, főleg a könyvből. A jegyzeteimet is olvasgattam, és bizonyos dolgokat sokkal könnyebben és jobban megértettem általuk, de a hangsúlyt a könyvre helyeztem, hiszen előre tudtuk, hogy elsősorban abból kell készülni. Megérte a fáradozást, mert végül ötöst kaptam :)

Aki nem szeret egyben benyalni könyveket, annak mindenképpen ajánlom a prelimek megírását, mert nagyon sok értékes pontot lehet szerezni velük. A 100 pontból ugyebár 36 (3x12) már akár "előre" megszerezhető így – már aki meg tudja írni mind a hármat hibátlanra :D Én végül csak az elsőt írtam meg, arra 8,5 pontot kaptam.

Ahogy az lenni szokott, a jó megoldásokat rögtön a vizsga után kitették a tanszéki hirdetőtáblára. (A vizsgalapon az szerepelt, hogy a Gólyavárba is kiteszik, de ne higgyetek ennek, ez csak félrevezetés :D) Persze ebből alapvetően nehéz megítélni, hányast fog kapni az ember, egyrészt mert a hosszabb választ igénylő kérdéseknél néha nem tudhatjuk, a javító tanár mit fogad el és mit nem, illetve tapasztalataim szerint nagyon gyakran fél pontokat adnak, ami szintén megnehezíti az előzetes kalkulációkat. De igazából nem kellett sokat várni a hivatalos eredményre.

Nádasdy szeret személyes találkozó keretében elbeszélgetni a hallgatókkal, így – bár az e-index bevezetése óta erre nincs szükség – "jegybeírást" tart. Nekünk erre ma került sor, azaz két nappal a vizsga megírása után. Négyórás intervallum volt megadva (10–14 óra), de ha valaki éppen nem ér rá, fogadási időben bármikor felkeresheti a tanár urat. Ugyanolyan beszélgetésre lehet számítani, mint annak idején a nyelvtudományi bevezető vizsgája után, ha ez mond valakinek valamit. A kijavított feladatlapot is el lehet hozni, ha valaki szeretné :)

Így, hogy megszületett a jegy is, teljes magabiztossággal mondhatom, hogy jó választás volt ez a tárgy szabad kreditnek :D Viszont másoknak nem tudom, merném-e ajánlani. Aki hozzám hasonlóan szereti a nyelvészetet, és nem sajnálja az időt az alapos felkészülésre, annak jó választás lehet. De tény, hogy minden bizonnyal a legnehezebb vizsgám volt ez ebben a félévben, és nagyon sokat kellett készülnöm a jó eredményért.

Posted in Számonkérés, Vizsgák

John Algeo – The Origins and Development of the English Language

Kiadó: Cengage Learning
Kiadás éve: 2009 (6th edition)
ISBN: 978 1428231450

Sikeresen kivégeztem ezt a könyvet is. Legalábbis elolvastam, a tanulással kapcsolatban még van elmaradásom, de keddig igyekszem behozni :)

A Nádasdy-féle szabad kredites órám kötelező olvasmányáról van szó. Több mint 360 oldal, tele van tömve információval, és valahogy mégis olvasmányos. Ha nem kellene vizsgázni belőle, beárnyékolatlan örömmel olvastam volna :D (Így, hogy meg is kell tanulni, az élmény persze kevésbé volt felhőtlen, ahogy az lenni szokott :D)

Szokásomhoz híven mellékelném a tartalomjegyzéket, és ezzel már a könyv tartalma is egyértelmű lesz:

1. Language and the English Language: An Introduction
2. The Sounds of Current English
3. Letters and Sounds: A Brief History of Writing
4. The Backgrounds of English
5. The Old English Period (449–1100)
6. The Middle English Period (1100–1500)
7. The Early Modern English Period (1500–1800): Society, Spellings, and Sounds
8. The Early Modern English Period (1500–1800): Forms, Syntax, and Usage
9. Late Modern English (1800–Present)
10. Words and Meanings
11. New Words from Old
12. Foreign Elements in the English Word Stock

Legfőképp azért élveztem az olvasását, mert tele van példákkal, és ez mindent sokkal érthetőbbé tesz. Ha éppen égnek állt a hajam egy különösen furmányos félmondat után, biztos lehettem benne, hogy nemsoká megvilágosodom, mert jönnek a példák. Szintén hihetetlenül hasznos a könyv végén található glosszárium is, ráadásul a benne szereplő szavak (leginkább első előfordulásukkor) félkövérrel szedve kerültek a főszövegbe, így "előre" tudható, mihez fogunk definíciót találni. (Illetve mire kérdez rá nagy eséllyel a vizsga :D)

A fejezetek között vannak "nagyon nyelvészesek" és meseszerűbbek is, az első kettő-három és az utolsó három-négy például számomra emészthetőbbnek tűnt kicsit, mint a köztes fejezetek, amelyek a tartalomjegyzék tanúsága szerint is az egyes időszakokra jellemző nyelvi állapotot írják le. Nem véletlenül nem szerepel az évközi számonkérések anyagában az utolsó pár fejezet. (Nem mellesleg végül a második és a harmadik prelimre nem tudtam rendesen készülni, úgyhogy csak az elsővel tudtam plusz pontokat szerezni :( )

Nagy örömömre sok kisebb alfejezetre van osztva a szöveg, és csak az alapvetően mesélősebb részeknél fordul elő, hogy akár több oldalon keresztül ne találkozzunk alfejezetekkel. Mint említettem már, ezt én kifejezetten pártolom, illetve a jegyzetelést is nagyban megkönnyíti. Hogy a vizsgára mit kell tudni belőle... hát körülbelül mindent :'D Ami órákon elhangzott, az tulajdonképpen egy élvezetes és kiegészített változata a könyvnek, de a számonkérés alapját bizony ez a bő 360 oldal adja. Keddre nagyon bensőséges viszonyt szándékozom kialakítani velük :) (Már most jóban vagyunk, megjegyezném.)

Eleinte annyira megtetszett a könyv, illetve a téma is annyira a szívem csücske, hogy megfordult a fejemben egy hús-vér példány végleges megszerzése, de amikor szembesültem az árával, erről a tervemről kelletlenül lemondtam :'D Nem olcsó mulatság. (Pedig van már újabb kiadása is, azt hiszem a hetedik 2013-as.)

Posted in Könyvek, Kötelező olvasmányok

Videó! :D

Szóval készült egy videó a tanszékről, feltételezem, promóciós célzattal. Az én gyönyörű bágyadt fejem is belekerült, de nyilván nem ez a lényeg :D (Nyilván.) Szóval megpróbálom valahogy beágyazni ide, hogy ne csak egy linket szúrjak be. Egyelőre nem sikerült beágyazni, de azért még próbálkozom, hátha :D Sikerült, yay! \o/

No de a miheztartás végett, itt a link is :)

Posted in Érdekes, Videók

Angol–magyar tolmácsolás 2.

Óra címe: Tolmácsolástechnika BA II.
Kód: BMA-FTOD-211/A1
Típus: Gyakorlat
Oktatók: Seresi Márta, Paul Morgan

Kevés változás volt tapasztalható az előző félévhez képest, talán annyi, hogy olajozottabban működött a rendszer. Már az első órától kezdve működött a szisztéma, miszerint Paul minden második héten jön be beszédeket tartani, egyébként mi alkotunk. A cél az volt, hogy mindenki tartson legalább egy beszédet és tolmácsoljon legalább egyszer. Nem tudom ugyan, hogy ez mindenkinél megtörtént-e, én speciel egyszer tartottam beszédet, és kétszer tolmácsoltam a félév során.

Jobban belekóstolhattunk az "egymás tolmácsolása" témakörbe, és ez egy kicsit más eredményt hozott, mint amire én számítottam. Szokás szerint magamból indultam ki, és hogy őszinte legyek, rém egyszerű szöveget vittem előadni, és igencsak kényelmes tempót produkáltam mellé. Végig az járt a fejemben, én vajon milyen szöveget hallanék szívesen másoktól – magyarul a "minél könnyebb, annál jobb" elvét követtem :D Ezzel viszont nem feltétlenül tartoztam a többségbe. Nem mondom, hogy mindenki tolmácsolhatatlan szövegeket hozott, de a többség produkcióit konkrétan nehezebbnek éreztem, mint azokat, amelyeket Paul hozott nekünk. Vagy a tempó volt gyors, vagy túl sok volt a tényanyag, vagy az artikuláció miatt volt problémás a helyzet... Ami persze egyébként egy leendő tolmács számára kiváló gyakorlási lehetőség, hiszen így többféle beszédstílust is megismerhettünk, nem csak Paulét.

Szintén kipróbáltuk magunkat a blattolás nemes művészetében. Ha valaki még nem hallott volna róla, ez az írott forrásnyelvi szöveg azonnali visszaadását jelenti szóban, a célnyelven. Ez aztán még inkább meglepett, ugyanis rettenetesen nehéznek találtam. (Úgy vettem észre, ezzel a kisebbségbe tartoztam.) Egyszerűen képtelen voltam elvonatkoztatni a szemem által látott szövegtől és annak a nyelvétől, így sokszor beszéd közben is óhatatlanul angolul mondtam (volna) a szavakat. Phű, nem kívánom senkinek :D

Jegyeket még nem kaptunk, de ha jól sejtem, a tolmácsolásaink, a beszédeink és az órai aktivitásunk alapján kapunk osztályzatot. Igyekeztem magamhoz képest aktív lenni – ez mondjuk nem olyan hatalmas szó, tekintve, hogy tipikus fordító mentalitásom van, azaz ha nem szólítanak, nem nagyon szólalok meg magamtól :D Persze az utóbbi időben hősiesen küzdök eme vonásom ellen, és több gyakorlaton is igyekszem megerőszakolni magam. (Hajrá, én!)

Posted in Tantárgyleírás

Német–magyar tolmácsolás 2.

Óra címe: Tolmácsolástechnika CA II.
Kód: BMA-FTOD-213/A-né
Típus: Gyakorlat
Oktató: Andreas Stieber

Az előző félévhez képest volt némi változás ennél a tantárgynál. Alapvetően a hangsúly egyértelműen a tolmácsolási feladatokra helyeződött, gondolom részben azért, mert az őszi félévben viszonylag kevés jegy született. Az óra túlnyomó részét mindig tolmácsolással töltöttük, általában négy, néha csak két ember tolmácsolt. Nem igazán volt példa rá, hogy nekünk kellett volna németül szöveget produkálnunk, akár on the spot, akár otthoni felkészülés után (talán Andreas rájött, hogy ez kevésbé célravezető :D). Persze az óra során a kommunikáció továbbra is németül zajlott.

A másik változás az volt, hogy Andreas minden héten küldött nekünk rövidke szószedetet a következő órára, illetve megadta, milyen témában fog beszédeket tartani nekünk. Két beszéd jutott minden alkalomra, általában körülbelül 5 percesek. Nekem nagyon tetszett ez a rendszer, mert így tudtam valamicskét előre készülni az órákra, és nem éreztem magam annyira elveszettnek, hiszen utána is tudtam olvasni az adott témának, és a szószedeten kívül saját szakállamra akár további kifejezéseket is gyűjthettem.

Nyelvtanozásra nem igazán került sor, szövegkiegészítős feladatokat kaptunk csak, összesen három darabot, amelyeken végig is zongoráztunk három hét alatt. A mondatonkénti felolvasáskor Andreas próbált a helyes(ebb) németes kiejtésre rávenni minket, sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel :D Én mindenesetre ráeszméltem, hogy az eddigi német tanáraim közül vagy mindenki ízes magyar akcentussal beszélte a németet, vagy én döntöttem úgy tudatalatti szinten, hogy ignorálom a kiejtésüket, és maradok az ízesen magyaros magánhangzó-arzenálnál.

A jegyeket a tolmács-produkcióink alapján kaptuk, mindenkinek legalább két jegye született az előző féléviekkel együtt, de sokaknak három is. A tolmácsolások osztályzása a tolmács záróvizsga alapelveit követte, azaz húsz összpontszámból vonogattunk le a hibákért (kicsikért egyet, nagyokért kettőt), illetve adtunk hozzá a kiemelkedően szép megoldásokért. A "ponthatárok" is értelemszerűen a vizsga követelményei szerint alakultak.

Annyi egészen biztos, hogy a német hallás utáni szövegértésem nagyon sokat fejlődött a két félév alatt, illetve Andreas általános tolmácsolási tanácsokkal is ellátott minket értékelés közben. Szintén ezen az órán szembesültem vele, hogy elvileg van egy előre meghatározott témalista, és egy-egy héten egy-egy megadott témakörrel foglalkozunk. Kéne foglalkoznunk. Nem tudom :D Más tantárgyaknál nem tűnt fel annyira ez a rendszer, csak egyszer-kétszer sejlett fel bennem, hogy nahát, mintha egy másik órán is épp például a bankokról lett volna szó. (Megmondom őszintén annyira nem bánom, hogy a katonás rend nem volt percre pontosan betartva mindenhol, de ez egyéni vélemény :D)

Nem fogok hazudni, mivel tolmácsóráról van szó, természetesen nekem nem volt a szívem csücske ez a tárgy. (Mint azt már jó párszor említettem, ez a stressz-szint nem az én lelkivilágomnak való.) Ettől függetlenül igyekeztem szorgalommal ellensúlyozni ezt, és úgy tűnik, meglett az eredménye, mert végül ötöst kaptam a tárgyból :) Másodévben viszont valószínű fordítói szakirányon nem is nagyon fogok német szöveget hallani, de már azt hiszem megtaláltam a megoldást, és újabban német beauty vloggereket követek Youtube-on :D (A cél meg az eszköz, ugye.) Talán majd erről is írok egyszer :)

Posted in Tantárgyleírás

Szakirányválasztás – fordító vagy tolmács?

Erről még nem is írtam szerintem, pedig eléggé komoly horderejű dologról van szó, ráadásul egy hét múlva már el is kezdődik a szakirányválasztási időszak a Neptunban. A Qtéren lévő tanügyi időrend szerint ugyanis május 18-tól június 25-ig dönthetjük el, melyik szakirányon szeretnénk továbbtanulni, a bírálatokat ezt követően legkésőbb július 17-ig rögzítik, majd a kiértékelésre ugyanezen a napon délután négytől este nyolcig kerül majd sor. Persze ez legtöbbünk számára csak formaság lesz, és nem igazán fogjuk komoly izgalommal kísérni, azért megéri ejteni pár szót erről az egészről.

Azzal már talán mindenki tisztában van, hogy ún. Y-képzésről beszélünk. Ez annyit takar, hogy első évben a leendő fordítók és leendő tolmácsok még egy kupacban vannak, ugyanazokra az órákra járnak, sőt még el sem kell dönteniük feltétlenül, melyik irányba szeretnének majd specializálódni a későbbiekben. Én ettől már előre rettegtem, mert persze belekukkantottam a tanegységlistába, illetve már a felvételi jellegéből is adódott ez a fajta oktatási rendszer. (Miért is kéne mindenkinek fordításból és tolmácsolásból is felvételiznie, ha nem tanítják valamilyen szinten mindkettőt?) A második évtől azonban a gyakorlataink egészen mások, és míg a tolmácsok értelemszerűen a tolmácsolást gyakorolják (nahát :D), addig a fordítók projektmunkákat és fordítói gyakorlatokat végeznek.

Ez egyrészt nagyon praktikus azoknak, akik még nem feltétlenül döntötték el, a nyelvi közvetítés melyik fajtáját szeretnék elsajátítani, kissé idegőrlő viszont az olyanoknak, mint én, akik már évekkel a szakra való jelentkezés előtt pontosan tudták, hogy melyik irányba húznak, és nincs az a pénz, amiért meggondolnák magukat. Persze az is előfordul, hogy meg van győződve az ember A-ról, és végül mégis B-nél köt ki. (Ha jól rémlik, Seresi tanárnő mesélte, hogy ő például így járt.)

Számomra viszonylag meglepő volt, hogy amikor az első félév elején megkérdezték tőlünk, melyik irányba készülünk, a többség még nem döntötte el. Persze, hiszen magamból indultam ki, és nálam szóba sem jöhetett soha a tolmácsolás. (Bár visszajelzésként alapvetően inkább pozitív értékeléseket kaptam tolmács órákon, az a stressz nem nekem való :D) A félév során aztán persze kezdett körvonalazódni a helyzet, és már az első félév végére majdnem mindenki tudta, írásban vagy szóban szeretne-e brillírozni a későbbiekben.

A túlnyomó többség fordítónak készül, és állítólag ez a megszokott tendencia a tanszéken. Körülbelül 80:20 arányban vannak a fordítók és tolmácsok. Ehhez tudni kell azt is, hogy elég tisztességesen "ráijesztettek" a tolmácskodni készülőkre. Az első év alatt körülbelül tízszer hallottuk (keveset mondtam, mindegy :D), hogy az elmúlt évek tapasztalataira építve idén már meggondolják, mindenkit engednek-e tolmács szakirányra, aki jelentkezik. Alapvetően az a hozzáállás a tanszéken, hogy a tolmácsolás nehezebb (erről megvan a véleményem, egyszer majd kitérek rá), és mivel szeretnék elkerülni, hogy diploma nélkül maradjon az, aki nem tud megfelelni a záróvizsgán, ezért már idejekorán szólnak annak, akit nem tartanak alkalmasnak a feladatra.

Ez a gyakorlatban, megmondom őszintén, nem tudom, hogyan és mikor fog zajlani. Főleg a második félév során egyre gyakrabban kérdezgettek minket a tanáraink, hogyan fogunk dönteni, de "hivatalos" keretek között nem került sor ilyesmire. Talán a Neptun jelentkezés és annak elbírálása lesz a rosta? (Vagy csak ránk akartak ijeszteni az egésszel? :D) Annyi biztos, hogy én fordítónak készülök, köszönöm szépen, és ezt május 18-ával (na jó, talán egy-két nappal később) a Neptunban is jelezni fogom. 

Posted in Közérdekű, Ügyintézés

Magyar–angol fordítástechnika 2.

Óra címe: Fordítástechnika AB II.
Kód: BMA-FTOD-217
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Azt hiszem nem sok újat fogok tudni írni az előző félévi bejegyzéshez képest. Továbbra is képben kell lenni a hírekkel, gyűjtögetjük a high level English kifejezéseket, és mindeközben persze házi feladatokat is írunk. Az egyetlen eltérés talán a "léc" magassága: sokkal nehezebb jó jegyet kapni ebben a félévben, mint az előzőben. Azokat a kifejezéseket/szabályokat, amelyekről ősszel már volt szó, jobbára csak fővesztés terhe mellett szabad elrontani. (Persze még így is megtörténik néha. Én például a mai napig nem tudtam a kis buksimba beleverni, hogy ezresek közé vesszőt kell tenni, a tizedesvessző viszont pont – a magyar helyesírásom mindig belekotnyeleskedik az angol szövegírásomba, nagyon bosszantó :D)

Pár hete előkerestem az egyik első beadott házimat, amit erre az órára készítettem, és összehasonlítottam a legutóbbival... hát, ég és föld. Rengeteget fejlődtem azóta, de tényleg. Persze ez nem azt jelenti, hogy on the spot, helyben és hirtelen csodálatosan megkomponált esszéket tudok ledarálni bármilyen témában (ez a tolmácsórára lenne ideális ugye :D), de egy tisztességes szótárral és az internettel felfegyverkezve már sokkal színvonalasabb szövegeket tudok írni angolul, mint kilenc hónappal ezelőtt. Nem tudom, fejlődött-e valaha ilyen ütemben a nyelvtudásom, de azért jó érzés :D

A félév során írtunk egy dolgozatot is... amiről majd akkor akartam írni, ha kapunk róla valami visszajelzést, de ez a körülmények összjátéka miatt végül nem történt meg. Mindenesetre volt benne magyar–angol fordítás, meg kellett csillogtatnunk a szókincsünket is (írj X új, a félév során tanult szóval mondatot), illetve egy-két írásjellel is bűvészkednünk kellett (pontosvessző, kötőjel stb.).

Osztályzatot még nem kaptunk, úgyhogy arról egyelőre nem tudok mit mondani, de – mint mindig, most is – jelentkezni fogok az "eredménnyel".

Posted in Tantárgyleírás

Bevezetés a fordítás gyakorlatába

Óra címe: Bevezetés a fordítás gyakorlatába
Kód: BMA-FTOD-105
Típus: Előadás
Oktató: dr. Klaudy Kinga

Rettentőségesen le vagyok maradva a tantárgyleírásokkal (pedig mindjárt itt a félév vége!), úgyhogy megpróbálom összeszedni magam, és némileg behozni a hátrányt. Nyilván a könnyebbik végénél fogom meg a problémát, és egy olyan tantárggyal kezdem, amiről alig van mit mesélni: bevezetés a fordítás gyakorlatába. Azért kevés a mesélnivaló, mert az előadások az interneten is elérhetők, ahogyan az első féléves elméleti előadások is (Youtube). Innentől kezdve akit igazán érdekel a téma, annak én aligha tudok ennél többet nyújtani :D

Azért hogy valamit mégiscsak írjak, rendkívül kreatív módon kimásolom az első diasorból a "tantárgy célja" részt: "A korábbi fordítónemzedékek fordítási (átváltási) tapasztalatainak összegyűjtése, feldolgozása, tipizálása, magyarázata és hasznosítása." A félév első felében a lexikai, a második felében a grammatikai átváltási műveleteket vettük át, pontosabban ez volt a közzétett tervezet:

Lexikai átváltási műveletek:

1. Jelentések szűkítése (konkretizálás)
2. Jelentések bővítése (generalizálás)
3. Jelentések összevonása
4. Jelentések felbontása
5. Jelentések kihagyása
6. Jelentések betoldása
7. Jelentések áthelyezése
8. Jelentések felcserélése
9. Antonim fordítás
10. Teljes átalakítás
11. Kompenzálás

Grammatikai átváltási műveletek:

1. Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás
2. Grammatikai felbontás (felemelés)
3. Grammatikai összevonás (lesüllyesztés)
4. Grammatikai kihagyás
5. Grammatikai betoldás
6. Grammatikai áthelyezések
7. Grammatikai cserék

Ja és a lényeg, a videókat itt találjátok (illetve pár centivel lejjebb :D). Klaudy tanárnő mellett mindig van három "segítő" is, akik az angol, német, illetve francia példákat olvassák fel. 

Az osztályozásra rátérve, vizsga nem lesz a tárgyból, hanem egy példatárat kell készíteni, és június közepéig leadni. Azaz a tárgy teljesítésének feltétele: "Példatár készítése szabadon választott, tetszés szerinti nyelvű fordítás szövegének az eredeti szöveggel való egybevetése alapján. A párhuzamos szövegelemzés célja a fordítók által ösztönösen vagy tudatosan végzett átváltási műveletek feltárása, értelmezése és tipizálása. A példatár húsz  (lehetőleg 10 lexikai és 10 grammatikai) átváltási műveletet tartalmazzon..." (Ahogy erről már a jó tanácsok között is olvashattunk.)

Posted in Linkek, Tantárgyleírás

Megint pótlások hete

És már itt is vagyunk a második félév utolsó heténél, azaz a pótlások hetén! A biztonság kedvéért leírom még egyszer, miről is van szó. Mivel a tanszéken hivatásos tolmácsok és fordítók oktatnak minket, ezért viszonylag gyakran előfordul, hogy egy-egy óra elmarad a félév folyamán. Ezért úgy döntöttek az illetékesek, hogy a szorgalmi időszak utolsó hetét kinevezik pótlások hetének, amikor is már csak azokat az órákat tartják meg, amelyekből félév közben elmaradt egy(-kettő). 

Ennek megfelelően az órarend erre a hétre meglehetősen csonka, bár értelemszerűen ez a változás nem érinti a tanszéken kívüli plusz tárgyakat (tehát esetemben jelenleg a Nádasdy-féle órát és az ausztráliás-filmnézőset). Ebben a félévben a nemzetközi szervezetek és a bevezetés a fordítás gyakorlatába előadásokból jutott erre a hétre is, kiegészítve a fentebb említett szabad kredites tárgyakkal, amelyek az anglisztika tanszék gondozásában vannak. Úgyhogy így fest a dolog:

Posted in Órarend

Szakmai fórum vizsga (ZH)

Ma estünk túl a második félév első vizsgáján, ami valami érdekes okból kifolyólag ZH-ként volt reklámozva. Valószínűleg ez az időzítés miatt alakult így, hiszen még FTT-s léptékben mérve is benne vagyunk a szorgalmi időszakban (jövő héten lesz a pótlások hete), vizsgát pedig nem szokás ilyenkor írni, csak ZH-t. Viszont mivel alapvetően előadásról van szó, nem gyakorlatról, és ez a számonkérés adja az érdemjegyünket is, így "technikailag" mégiscsak vizsgáról beszélünk. (Ezt mutatja az a tény is, hogy három vizsgaidőpont is meghirdetésre került a Neptunban, persze ez nagy valószínűséggel csak formaság, mivel mindenkinek most kellett ZH-t írnia.)

Csak hogy felelevenítsem, ennyit tudtunk a vizsgafeladatokról előzetesen:

1. Az előadások értékelése
2. Öt előadás kulcsszavainak megadása (szabadon választott)
3. Valamelyik előadás tartalmi összefoglalója (szabadon választott)
4. Egy kérdés a kötelező olvasmányokból (Horváth, I. 2015., Horváth I., Szabari K., Volford, K. 2000)
5. Az ajánlott irodalomból (1–28) egy szabadon választott mű ismertetése. (csoporton belül kérem különböző tanulmányokat választani, a fordítói szakmáról szóló más műveket is elfogadok)

Ez alapvetően egy teljesen straightforward és könnyen értelmezhető leírás, azonban a negyedik pont némi kétségbeesést szült köreinkben (már akikkel rendszeresen értekezem tanulás-ügyileg :D), ugyanis el sem tudtuk képzelni, mit fog takarni az, hogy "egy kérdés" a kötelező olvasmányokból. A modern fordító és tolmács alapvetően olvasmányos könyv (szerény véleményem szerint), de attól azért távol áll, hogy egy olvasás után kívülről fújhassa az ember. A másik könyvhöz még annyi kiegészítést kaptunk, hogy "csak az aktuális részeket" kell elolvasni. Mivel a tantárgy leírásában az szerepel, hogy a tantárgy által a hallgatóknak  "[m]eg kell ismerniük a fordítók és tolmácsok szakmai és érdekképviseletei szerveit, azok működését, szabályzatát, etikai kódexét, szerződésmintáit", ezért elsősorban ezekkel a részekkel ismerkedtem. (Ezért is nem fogok erről a könyvről külön bejegyzést írni, mivel az egészet nem olvastam el töviről hegyire.) Illetve természetesen az itt a blogon is nemrég közzétett tanácsokból tudtunk még következtetni arra, mi várható.

Horváth Ildikó tanárnő azzal kezdte, amint belépett a terembe, hogy ez lesz a legkönnyebb vizsgánk, ebben biztosak lehetünk. Némi fenntartással, de azért örömmel fogadtuk a hírt, és amikor kézhez kaptuk a feladatlapokat, megbizonyosodhattunk róla, hogy a tanárnő nem járt messze az igazságtól. Az első feladat egy táblázat kitöltése volt, amelyben előre be volt írva, ki tartotta az előadást (és milyen szervezettől érkezett, ha volt ilyen). Ezt nekünk kellett kiegészítenünk az előadás témájával (némi kihívást jelentett ezt egy megközelítőleg három négyzetcentiméteres mezőbe beírni, de igyekeztem), egy igen/nem szócska beírásával a "részt vett-e" kérdésre válaszolva, majd pedig háromfokozatú skálán kellett értékelni az előadás tartalmának hasznosságát és az előadásmódot. 

Ezt követte a második feladat, ami semmi meglepetést nem okozott. Öt szabadon választott előadáshoz kellett 4–5 kulcsszót írni, amelyekben a "fordítás" és a "tolmácsolás" csak más kiegészítéssel, vagy szóösszetétel részeként szerepelhetett (pl. feliratfordítás). A harmadik feladat sem okozott fejtörést, az egyik előadás tartalmát kellett 10–15 mondatban leírni. A negyedik feladat, a mumusunk pedig az volt, hogy ismertetnünk kellett vagy egy szervezetet (Horváth–Szabari–Volford könyv), egy etikai kódexet (szintén), vagy az egyik szabványt (szintén). Az utolsó feladatban választhattunk, hogy vagy az ajánlott irodalomból választott művet írjuk le röviden, vagy A modern fordító és tolmács egyik írását foglaljuk össze.

Tényleg barátságos vizsga volt ez – már ha ahhoz viszonyítunk, amire számítottam :D Eredményeket nem tudjuk, mikorra várhatunk, de természetesen majd arról is beszámolok.

Posted in Számonkérés, Vizsgák, ZH

Horváth Ildikó (szerk.) – A modern fordító és tolmács

Kiadó: ELTE Eötvös Kiadó

Kiadás éve: 2015

ISBN: 978 963 12 1474 1

Elfelejtettem, hogy a kötelezőkről is szoktam írni :D Na szép. (Pedig éppen ma délután fogom írni azt a ZH-t, amihez ez a könyv fel volt adva.) Amíg még el nem felejtem, írok is gyorsan! 

Kissé bajban vagyok, mert nagyon nehéz általánosságban írni erről a könyvről. Mivel különböző szerzők által írt rövidebb cikkekről, tanulmányokról van szó, ezért érezhetően az egyes irományok stílusa is egészen más. Mivel emellett még a témák is változatosak, így a bennem keltett benyomások is teljesen különbözőek voltak az egyes cikkek olvasása közben. Hogy azért valami megfoghatót is írjak, íme a cikkek listája:

• Hány lábon álljon a fordító? A modern fordító profilja (Eszenyi Réka)
• A fordító mint fordításszolgáltató (Szondy Melinda)
• A fordító mint lektor (Robin Edina)
• A fordító mint terminológus (Tamás Dóra Mária)
• Projektmenedzsment (Földes Annamária)
• Vendormenedzsment (Wagner Veronika)
• Fordítások technikai előkészítése és utómunkája (Varga Katalin)
• Lokalizáció (Snopek Márta)
• Fordításértékelés ipari alapokon: a professzionális fordításértékelés módszerei (Lengyel István)
• Önkéntes fordítás és tolmácsolás (Horváth Ildikó)
• Gépi fordítás (Varga Ágnes)
• Fordítási környezetek (Ábrányi Henrietta)
• Információs és kommunikációs technológiák a tolmácsolásban és gépi tolmácsolás (Horváth Ildikó)
• A modern fordítóképző profilja – aki tudja, tanítsa (Eszenyi Réka)
• Új tantárgyak: nyelvtechnológia, irányított fordítói projektmunka (Kovács Máté)
• Új utak a tolmácsok képzésében: virtuális órák (Seresi Márta)
• Az együttműködő tanulás szerepe a fordító- és tolmácsképzésben (Horváth Ildikó)

Alapvetően több pozitív csalódás ért a könyvet olvasva, mint negatív. Nem számítottam rá például, hogy értékes információkat fogok kapni másodéves tantárgyakat illetően (irányított fordítói projektmunka), illetve több cikk is kellemes meglepetést okozott, mert bár a címüket olvasva úgy gondoltam, számomra érdektelen lesz a tartalma (és talán még egy picit unalmas is), végül épp ellenkező élmények maradtak bennem.

Amiről egyébként szoktam még írni – mennyire jegyzetelhető, mennyire tömény, vannak-e benne ábrák stb. – szintén nem általánosítható, hiszen ahány szerző, annyi stílus. Az persze érzékelhető, hogy igyekeztek viszonylag egységes keretbe foglalni minden írást (bevezetőt és összegzést majdnem minden cikk elején és végén találunk), de az ezt "betöltő" szöveg egészen eltérő képet mutat. Vannak nagyon könnyen emészthető, már-már meseszerűen olvasmányos írások, és persze töményebb, komolyabb emésztést igénylő cikkek is.

A könyvet eredetileg igen alacsony példányszámban bocsátották piacra, de a nagy érdeklődésre való tekintettel igen hamar elfogyott, és így legjobb tudomásom szerint újabb adag került forgalomba. (Ha jól rémlik, említettem, hogy ez volt a legnagyobb sláger a konferencián is – vitték, mint a cukrot!) A tanszéki könyvtárban van belőle pár példány, ez biztos, de hogy pontosan mennyi, arról sajnos fogalmam sincs. Én személy szerint megvásároltam a könyvet (a konferencián, igen :D), és szerintem jó döntés volt. Sok olyan területre nyertem betekintést, amiről eddig nem sokat tudtam (vagy semmit, valljuk be :D). Ilyen például a lokalizáció és a vendormenedzsment.

Némileg beárnyékolta az olvasási élményt a vizsga (azaz ZH) réme, mivel elképzelésem sincs, milyen jellegű kérdésre számíthatunk a vizsgán, de a későbbiekben természetesen erről is beszámolok majd :)

Posted in Kötelező olvasmányok

Szakmai fórum

Óra címe: Szakmai fórum
Kód: BMA-FTOD-106
Típus: Előadás
Oktató: minden órán más

Ez szintén egy olyan tantárgy, amiről első ránézésre bizony nem igazán tudtuk megmondani, miről is fog szólni. Persze a rejtély félév elején megoldódott, és a Horváth Ildikó tanárnő által küldött e-mailben (ő a tantárgy felelőse) le is írta, mi az apropója az előadássorozatnak:

Az előadássorozat célja, hogy a leendő fordítók és tolmácsok megismerkedjenek a „munka világával”, a szolgáltatói oldal által támasztott követelményekkel, tájékoztatást kapjanak a fordítók és tolmácsok elhelyezkedési lehetőségeiről Magyarországon és az Európai Unióban. Meg kell ismerniük a fordítók és tolmácsok szakmai és érdekképviseletei szerveit, azok működését, szabályzatát, etikai kódexét, szerződésmintáit. 

Mindezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy minden órán más-más szakmabeli látogatott el hozzánk, hogy előadást tartson nekünk a fordítói (és kisebb hangsúllyal a tolmács-) szakma gyakorlati aspektusairól. Hogy ennél is konkrétabb legyek, megosztom a félév tematikáját is:

	Dátum	Előadó	Téma
1.	2015. február 12.	dr. Rusznák Tamás, vezérigazgató	Az OFFI működésének bemutatása
2.	2015. február 19.	Kálmán Judit	A filmszinkronizálásról
3.	2015. február 26.	ESPELL	A nemzetközi fordítási piacról
4.	2015. március 5.	Fáber András	Változó szakma egy változó világban
5.	2015. március 12.	Zámeczné Lázár Tünde	MFTE
6.	2015. március 19.	Földes Annamária	IPSOS
7.	2015. március 26.	Környei Tibor	Gyakorlati tanácsok pályakezdő fordítóknak
	2015. április 2.	TAVASZI SZÜNET
8.	2015. április 9.	Prószéky Gábor	Gépi fordítás (a XVII. FTT Konferencián)
9.	2015. április 10-11	tetszés szerinti előadó	(a XVII. FTT Konferencián)
10.	2015. április 16.	PROFORD
11.	2015. április 23.	Jancsi Beáta	Az EU gyakornoki programjairól
12.	2015. április 30.	---
13.	2015. május 7.	ZH

Alapvetően előadásról van szó, de a "vizsgát" az utolsó előtti héten fogjuk írni. A követelmények közé tartozik az összes előadás értékessége hasznossági szempontból, öt szabadon választott előadás kulcsszavainak megadása, egy szabadon választott előadás tartalmi összefoglalása, egy kérdés a kötelező olvasmányokból (Horváth Ildikó - A modern fordító és tolmács; Horváth Ildikó, Szabari Krisztina, Volford Katalin – Fordítás és tolmácsolás a világban); és az ajánlott irodalom listán megadott olvasmányokból egy szabadon választott mű ismertetése.

Ennél konkrétabb tárgyleírást nehezen tudnék adni, mivel mindegyik előadónak megvolt a saját stílusa és persze a saját témája is. Annyi biztos, hogy sok gyakorlati tudással gazdagodtunk a félév során, és ami talán még fontosabb, hogy aktuális tudással. A vendégelőadók ugyanis mind a mai napig aktív részesei a nyelvi közvetítés világának, és ennek megfelelően a ma érvényes helyzetről tudtak mesélni nekünk.

A vizsga követelményei kissé riasztóak (pontosabban a két kötelező olvasmány riasztó, mivel nem igazán tudjuk, mégis milyen jellegű kérdésre számítsunk), de remélem, sikerrel veszem majd az akadályt.

Posted in Tantárgyleírás